Az első emlék Temesvárról 1266-ból származik, ekkor még a Magyar Királyság része volt, később – a 16. században – azonban az Oszmán Birodalom elfoglalta, végül 1920-ban a trianoni békeszerződés Romániának adta a várost.

Miután a kommunista rendszer elbukott, a gazdasági mutatók valamelyes visszaestek a térségben, azonban

Temesvár még napjainkban is mintegy 3 százalékát adja Románia ipari termelésének.

A turizmusnak köszönhetően viszont a szolgáltatóipar kilőtt, sőt, egyre több megavállalat települt a városba, így például a Linde Gas, a Nestlé, a Continental, vagy a Procter & Gamble. Ráadásul már a kétezres évek elején meglátta a lehetőséget a bankszektor a városban, így 35 pénzintézet – köztük több külföldi – képviselteti magát.

A városnak számos látnivalója akad, így például a Loconczy tér, a Rózsapark, Dóm tér, a Lloyd palota, a Jenő herceg tér, templomai és zsinagógái turisták százezreit vonzza évente, így nem meglepő, hogy a The New York Times is felfigyelt a „kis Bécsnek” nevezett ékszerdobozra.

Temesvár
Temesvár

Amerika egyik első számú napilapja több ezer karakteren keresztül taglalja, hogy miért érdemes Temesvárra ellátogatni, s ez nem is csoda, hiszen a román sajtó szerint egyre emelkedik a város látogatottsága. Nem mindenki ért azonban egyet ezzel.

Nem tekintenek teljes sikerként az EKF projektre

Bár idén Temesvár Európa kulturális fővárosa, az INS statisztikái szerint 2023 első nyolc havában 32 ezerrel kevesebben szálltak meg náluk, mint 2019-ben, amikor utoljára szárnyalt globálisan a turizmus még a covid előtt.

A helyi sajtó ellenpéldaként említi Wroclawot, a lengyel város ugyanis 2017-ben Barcelona után Európa legnagyobb látogatottsági mutatóját produkálta, miután 1 évig viselte a kulturális főváros címet.

Hozzáteszik, köztudomású, hogy a vendéglátó- és a szállodaiparban magas a fekete-, illetve a szürkegazdaság aránya, de nem igazán valószínű, hogy 2023-ban többen próbálnák elkerülni adófizetési kötelezettségüket, mint 2019-ben.

Eredetileg egyébként még 2021-ben hordozta volna az EKF-címet a város, azonban a helyiek úgy vélték, a világjárvány miatt értelmetlen lenne megtartani az eseményeket, így halasztást kértek.

A projekt kapcsán rengeteg csörte volt a kormánypárti megyei és az ellenzéki vezetésű helyi önkormányzat között, a vita tárgya pedig az volt, hogy a román kormány nem támogatta jelentőségéhez mérten a várost az EKF-események- és beruházások lebonyolításában.

Az EKF kapcsán eddig 1100 kulturális eseményt rendeztek a városban – az év hátralevő részében további 300 lesz – erre pedig 200 ezer ember látogatott el, amely év végére elérheti a félmilliót.

Az exkluzív évre az idegenforgalom is igyekezett felkészülni. Temesváron még áprilisban jelentették be, hogy megnyílik a – főként üzleti szektorra támaszkodó – Radisson Blu Isho Timişoara szálloda, amely 160 szobával, bálteremmel, konferenciaközponttal, és a szálloda tetején található medencével várja vendégeit. A hírek szerint ráadásul további 2 nagy hotel is nyílik még idén a városban.

Mi mennyi?

De milyen lehet vajon az élet a lakosságnak? A Numbeo segítségével megnézhetjük, hogy a mindennapos szükségletek, illetve éttermek, kiruccanások milyen árban vannak Temesváron.

Ezek alapján a következő tételek ennyibe kerülnek a boltban:

 

  • a tej 532 Ft,
  • a kenyér 344 Ft,
  • egy 12 darabos doboz tojás 1072 Ft,
  • 1 kg alma 363 Ft,
  • 1 kg sajt 2664 Ft,
  • 1 kg krumpli 290 Ft,
  • 0,5 liter öveges sör 323 Ft.
  • A helyiek átlagosan ennyit fizetnek az étteremben:
  • Egy ebéd 2 főre egy közepes árkategóriájú étteremben 3 fogásért 13 730 Ft,
  • egy korsó sör 762,
  • egy cappucino 805 Ft,
  • egy 0,33-as dobozos kóla 519 Ft

 

Nézzünk meg néhány további érdekességet Temesvárral kapcsolatban:

 

  • 1 liter benzin 529 Ft,
  • 1 db egyirányú vonaljegy 305 Ft,
  • egy 85 négyzetméteres lakás rezsije (áram, fűtés, víz, szemét) 50 ezer Ft,
  • 1 havi fitnesz bérlet 12 178 Ft,
  • egy belvárosi lakás négyzetméter ára 732 ezer forint

 

A Numbeo szerint egy négytagú család átlagos havi költsége 711 ezer forint, és ebben nincs benne egye esetleges lakásbérlés. Egyetlen helyi lakos átlagos havi kiadása ezzel szemben 206 ezer forint – szintén albérlet nélkül.

A statisztika azt mutatja, hogy Temesvár 25,1 százalékkal olcsóbb mint Budapest, és a bérleti díjakért átlagosan 40,9 százalékkal kell kevesebbet fizetni, mint a magyar fővárosban.

Stabil magyar közösség

Mivel ebben az évben Veszprém révén Magyarország is érdekelt az EKF-projektben, hazánk területfejlesztési minisztere Temesvárra is ellátogatott. Navracsics István úgy nyilatkozott: „Élénk, erős magyar közösség él Temesváron, nem könnyű körülmények között, hiszen néha a többségi társadalom ellenére kell megfogalmaznia a saját céljait, kell fenntartania a saját létkörülményeit, de mindezt sikeresen teszi”.

A miniszter elmondta továbbá, hogy azt látja, a helyi magyarság vissza tudja szerezni azokat az ingatlanokat, melyeket elvettek tőle, folyamatosan szervezi saját közösségét, valamint megteremti azokat a feltételeket, mely alapot tud adni ahhoz, hogy a magyarság, ha csak szórványban is, de fennmaradjon Temesváron.