Miközben az EU vezető gazdaságában is nőtt az elszegényedés veszélye tavaly, a legújabb fizetési jelentés szerint emelkedett az életszínvonalra utaló mediánbér, és az is kiderült, mely szakmákban keresnek legjobban az alkalmazottak.

Egy átlagpolgár évente 45 800 eurót, azaz több mint 18,8 millió forintot keres Németországban, ahol jelentős különbségek vannak az egyes területek között – derül ki Stepstone állásplatform reprezentatív felméréséből.

Kapcsolódó

Egy másik kutatás arra is rámutat, hogy válság éveiben különösen a magas fizetéssel rendelkezők körében nőtt a feketézők aránya.

Nyeregben a bankosok és az informatikusok

A Stepstone több mint egymillió fizetési adatot vizsgáló elemzése szerint Németországban a legjobban kereső munkavállalók az orvosi területen vannak.

Az orvosok évente 98 750 eurós (~40,6 millió forintos) mediánbérrel vezetik a listát, ami azt jelenti, hogy több mint kétszer annyit keresnek, mint az átlagemberek.

Kiemelkedő fizetésekre számíthatnak a banki és biztosítási területeken dolgozó szakemberek is, akik jellemzően 72 750 eurót (~30 millió forintot) visznek haza, míg diploma nélkül szintén a középértéknél jóval többet, 59 500 eurót (~24,5 milliót) kapnak bruttó bérként – idézi a Ruhr24.

Ezen kívül, továbbra is jól fizetnek az informatikai ágazatban, ahol az átlag 58 ezer euró (csaknem 24 millió forint), de a magasan specializálódott szoftverfejlesztők elérhetik a 86 ezer eurós fizetést is.

A kerítés inkább nyugaton van kolbászból

Nem mindegy, hogy az ország melyik részén próbál szerencsét valaki: a szövetségi államok listáját Hamburg vezeti 52 ezer eurós medián fizetéssel, míg a második és harmadik helyen Baden-Württemberg és Hesse áll 50 250 euróval.

A legalacsonyabb fizetéseket Mecklenburg-Elő-Pomerániában (39 500 euró), Szász-Anhaltban (39 750 euró) és Türingiában (40 250 euró) kínálják a cégek, ami azt mutatja, hogy továbbra is fennáll a keleti-nyugati megosztottság.

Nyugaton 46 900 euró, keleten viszont csak 39 250 euró az átlagfizetés – ez 16 százalékos különbséget jelent.

Továbbra is kihívást jelent a nemek közötti bérszakadék 12,4 százaléka. Míg a férfiak átlagosan 48 ezer eurót keresnek, a nők csak 42 100 eurót – ugyanolyan végzettség, iparági és szakmai tapasztalat mellett.

Huszonkétmilliót keresnek a vezetőt

Azt ugyan a statisztikák és a cégek is jelzik, hogy a válság miatt nő az állástalanok száma Európa beteg emberénél, a Stepstone munkaerőpiaci kutatása tippeket is ad azoknak, akik Németországban kívánnak elhelyezkedni. 

Például több mint tíz éves szakmai tapasztalattal átlagosan 50 750 eurós bruttó fizetést lehet elérni az ottani munkaadóknál, míg az ötezer főnél nagyobb nagyvállalatoknál 57 750 euró a középértéken kimutatott éves bér.

A személyi felelősségvállalást is meghálálják: a vezető pozíciókban átlagosan 53 250 eurónál (~22 millió forintnál) kezdődik a juttatás. 

Minden harmadik ember feketén dolgozik

Egy másik kutatás arra is rámutat: saját bevallása szerint tavaly legalább 3,3 millió ember, háromnegyedrészben férfiak dolgoztak feketén Németországban – ám a szakértők szerint tízmillióan is lehetnek, akik illegálisan keresnek pénzt vagy visszaélnek a szociális segélyezési lehetőségekkel.

Az érintettek – az árnyékgazdaság résztvevőjeként – kibújnak az adó- és járulékfizetés, a munkaviszonnyal járó jogi kötelezettségek alól.

Ez szinte valamennyi szektorban jellemző, hiszen a feketemunkának számos arca van: legyen szó számla nélküli, otthoni megbízásról vagy be nem jelentett főállásról, például a vendéglátóiparban. 

A feketézés a munkák közel 30 százalékát érinti országosan, ami miatt a cégek évente körülbelül 300 milliárd eurós árbevételtől esnek el – az állam pedig magas adóbevételektől – mutat rá a Német Gazdasági Intézet (IW) tanulmánya.

Mint kiderült, a németek 11 százalékának van olyan ismerőse, aki illegálisan dolgozik, és csaknem 18 százalékuk több ilyen embert is ismer.

Ráadásul azok, akik többet keresnek, nagyobb valószínűséggel dolgoznak illegálisan.

A válság az árnyékgazdaságnak kedvez

Az iparosodott országokban a válság alatt szignifikánsan nő a „schwarzolók” aránya. A németeknél jellemző, hárommilliós tábor viszont nemzetközi viszonylatban nem a legrosszabb – írja a Spiegel.

Németországban a GDP több mint 10 százaléka hajlik az árnyékgazdaságba, ezzel a középpályán mozognak.

Viszonyításképpen: az OECD államok közül az USA-ban és Svájcban például 6 százalék körüli a feketézők aránya, míg Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban 17 és 22 százalék közötti a GDP-rész.