Egy friss felmérés szerint ugyan a nyugat-európai régióhoz képest a magyar termőtalajok viszonylag megőrizték állapotukat, mégis a mezőgazdasági területek 52 százaléka bizonyos mértékben csökkent értékűnek számít termelési szempontból. Ugyanakkor a minőségi változás mellett, mennyiségében is jelentősen átalakult a hazai mezőgazdasági földhasználat. A KSH adatai alapján: 

  • az elmúlt 60 évben közel 2 és fél millió hektárral csökkent a mezőgazdasági terület, ezen belül pedig közel másfél millió hektárral lett kevesebb a szántó- és gyepterület is.
  • a termőterületről ugyan csak 2019-ig bezárólag vannak elérhető adatok, de ugyanezt az időintervallumot vizsgálva, így is 1,3 millió hektárnyi csökkenésről számolhatunk be.

Egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hazai termőtalajok

Ma már nem kérdés, hogy az emberi tevékenység hatással van az éghajlatra, a változó éghajlati viszonyok pedig visszahatnak az időjárásra is. Az ennek nyomán fellépő időjárási szélsőségek – mint a víz- és szélerózió, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, valamint az aszályos periódusokhektikus váltakozása – egyre inkább gyorsítják a termőtalajok pusztulását.

A klímaváltozás mellett azonban a nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatok, az intenzív termelési technológiák alkalmazása tovább ront a helyzeten.

A helytelen talajművelési módok, valamint a túlzott vegyszer- és műtrágya-használat a talaj ökoszisztémájának súlyos károsodásához vezet. „A jó termés alapja a megfelelő kondícióban lévő, egészséges termőföld. A termőtalaj fokozatos romlásával az élelmiszerek minőségét is veszélyeztetjük” – figyelmeztetett Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

Fenntartható megoldásokkal az egészséges talajért

A műtrágyák és a növényvédő szerek túlzott használata ugyanakkor mára sok helyen kizsigerelte a talajt, ami a terméshozamok csökkenését eredményezte. Ezért kiemelt szerepet kapott a tápanyag-utánpótlás és ennek a legfenntarthatóbb formája: a szervestrágyázás, valamint az ehhez kapcsolódó magas tápértékű szerves talajjavítók és talajkondicionáló termékek. Azonban mivel ezek a készítmények még mindig csak korlátozott mennyiségben és az átlagosnál magasabb áron kaphatók, sok gazdaság számára ismeretlen terepnek számítanak.

Ennek a kiküszöbölésére említi Percze Rajmonda Dr. Czinege Erik, növénytáplálási innovációs menedzser által is javasolt hibrid módszert, amely során a gazda az első kezeléseket kémiai szerekkel viszi véghez a talajon, és csak a betakarításhoz vagy a szedéshez közeledve alkalmazza a biológiai készítményeket, – ezzel is segítve, hogy a betakarított termés semmiképpen se tartalmazzon maradványszereket.

„Így az éves teljes talajkezelési költségen is spórolhatunk és a végeredmény is kielégítőbb, mintha csak kémiai szerekkel operálnánk, aminek jól tudjuk, mi lesz a vége: egy előbb-utóbb kizsigerelt, élettelenhez közeli föld”

– teszi hozzá Percze Rajmond.

A rovartrágya a jövő?

A takarmánycélú rovarpiac kiemelt szereplőjeként, az Agroloop fontos célkitűzése, hogy egy olyan természetes, rovartrágyából készült megoldást mutasson fel, amely – a műtrágyával ellentétben – nem pusztítja ki a talaj hasznos mikroba-közösségeit, és a megfelelő adagolás mellett a talajoltást, azaz a célzott talajélet-gazdagítást is lehetővé teszi. 

A rovartrágyából nyert termésnövelő anyagok komplex hatással rendelkeznek:

  • tápanyagforrásként szolgálnak a talaj és a növények számára, 
  • növénykondicionáló hatásuk kedvezően hat a növények fejlődésére,
  • közvetlen szerepet játszhatnak a kártevők és kórokozók visszaszorításában. 

A szakértő szerint a rovartrágya mezőgazdasági felhasználása új távlatokat nyithat, amely a növénytápláláson és -kondicionáláson túl, a rovarkártevőkkel szembeni védelemben is utat mutat: 

„Fontos, hogy elengedjük a berögzült, régi módszereket és a fenntarthatóságot szem előtt tartva, a talajélet ösztönzését célzó termelési megoldásokkal válaszoljunk a problémára. Ennek szellemében az Agroloop-nál rendszeres növénytermesztési kísérletekkel és laboratóriumi vizsgálatokkal dolgozunk egy olyan lárva alapú szerves trágya kifejlesztésén, amely magasnitrogén, foszfor és kálium tartalma mellett, hatékonyan segíti visszaszorítani a talajban élő rovarkártevőket is.”

A magas szervesanyag tartalmú, modern termésnövelő készítmények alkalmazását és hasznosítását a 2019/1009 közösségi rendelet is elősegíti, amely a termésnövelő anyagok felhasználását szabályozza valamennyi EU tagállamban. Ezen felül a 2023-2027 közötti új közös agrárpolitika (KAP) is támogatja a korszerű, biomasszából nyert talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását.