A héten szabadesésbe kezdett az amúgy is gyengélkedő, de rendkívül rossz gazdasági viszonyok között még mindig túlértékelt török líra, miután az alakuló régi-új Erdogan-kormány abbahagyta a devizatartalékok líravásárlásra költését. Megijedtek azonban a zuhanástól, és a hét második felében újra beavatkoztak, így az sem látszik, mikor enyhíthetik a különféle pénzváltási és egyéb szabályokat, melyek a piacot torzítják, a megtakarítások értékének megőrzését pedig ellehetetlenítik.

Megtalálják a menekülőutat

A lakossági és akár vállalati megtakarítok persze nem nézik tétlenül, hogy az állam ilyen módon kifosztja őket: az elhibázott gazdaságpolitika miatt vég nélkül zuhanó lírára nem adnak vonzó kamatot, ugyanakkor gátolják a stabil valuták vásárlását is. Ilyen persze régebben is előfordult, például térségünben a kommunista rendszer idején, de akkor még a papírpénz egyeduralkodó volt, így zugváltóknál stabil nyugati valutát vettek feketepiaci árfolyamon, és azt a párnacihában őrizték.

Ma már készpénz vonzereje megkopott, vonzóbbnak tűnik kényelmes és elérhető, egyben biztonságosnak tűnő megoldást keresni. Ezt meg is találták a kriptodevizák piacán, miután azt a török állam nemigen tudta, esetleg nem is akarta ellehetetleníteni, de érdekesség, hogy nem az egyébként  népszerű bitcoint vagy ethereumot vásárolják. Nem spekulálni akarnak ugyanis: éppen ellenkezőleg, biztonságra vágynak, amit leginkább a dollár és az euró testesít meg.

Valójában dollárra vágynak 

A kriptodevizák között az utóbbi években nagy jelentőségre tettek szert a stablecoin elnevezésű eszközök, melyeket jegybanki devizákhoz, esetleg egy azokból összeállított kosarakhoz kötik, és az őket létrehozó cégek az adott eszközök mögötti devizát fedezetként őrzik, így azt bármikor visszaváltják jegybanki devizára.

Ezek közül a legnépszerűbb a dollár alapú tether, amelyből jelenleg 83 milliárd dollárnyi van forgalomban, és a megtakarításaik értékét féltő törökök is ezt vették célba a Bloomberg szerint. Májusban a tether piacánank 18 százalékát a török lírás ügyletek adták, miután Erdogan újabb győzelmi esélyének növekedésekor pánikszerűen menekülni kezdtek a török a lírából, amely az elnök előző öt éves ciklusa alatt értékének 80 százalékát vesztette el, miközben a jegybanknak nem hagyta, hogy érdemi, esetleg a leértékelődéssel vagy az inflációval mértéket tartó kamatot biztosítson.

Értelmetlen korlátozások

A BTCT Turk kriptodevizatőzsdén a tether a kereskedés 20 százalékát adja. A törökök tether vásárlásai végsősoron ugyanúgy erősítik a líra leértékelődését, hisz a líráért végső soron dollárt vesznek, és azt konvertálják a mögöttes eszközre, ami úgy is történhet, hogy közvetlenül líráért veszik meg a tethert, melynek eladója a lírát azonnal vissza is váltja dollárra, megszabadul tőle, hisz senkinek nem kell egy leértékelődő, alacsony kamatú deviza.

Kérdés, hogy megvalósul a terv, miszerint a török kormány visszaáll egy hagyományos gazdaságpolitikára, ahol a jegybank önálló, a pénzváltást pedig nem korlátozzák. Utóbbinak soha, sehol nem volt értelme, mivel mindig kettős árfolyamhoz vezet (a forint esetében is így volt a kommunista rendszer teljes fennállása alatt).