A sütőtök ígéretes lehet a jövőben, miután a gazdálkodók a vízhiánnyal és az egyre keményebb éghajlattal küzdenek, bizonytalan az élelmiszerellátás és a világ lakossága egyre inkább alultáplált – írja a BBC.
A sütőtök szárazságtűrő képessége miatt ideális növény a vízhiányos régiókban.
A szuperélelmiszer képes ellenállni a kevesebb víznek és sótartalomnak. A törökországi Selcuk Egyetem kutatói olyan újfajta tökfajtákat próbálnak kifejleszteni bizonyos fajták alapján, amelyek még szárazságtűrőbb termést eredményeznek.
A nemzetközi tudományos közösség érdeklődést mutat a termés iránt.
Egyiptomban az ország növekvő vízhiánytól való félelmei közepette a tudósok megpróbálják azonosítani és megőrizni az öröklött tökfajták magjait, hogy így kezeljék az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát. Az Egyesült Arab Emírségekben tököt termesztenek üvegházakban európai innováció és technológia felhasználásával, kiváló hőmérséklet-szabályozási módszerekkel, hogy kielégítsék az Emírségek hálaadási szezonjának igényeit.
Nem csoda, hogy annyi kutatás folyik a sütőtökről – ráadásul hihetetlenül táplálóak is.
A sütőtök antioxidánsokat tartalmaz, amelyek segítenek megelőzni a különféle rákos megbetegedéseket. Tápanyagban gazdag, de alacsony kalóriatartalmú, vízben gazdag gyümölcs, amely kiváló A-vitamin forrás, de gazdag béta-karotinban, C-vitaminban, E-vitaminban, vasban és folsavban is, amelyek mindegyike erősíti immunrendszerünket. A malajziai Putra Egyetem 2021-es tanulmánya a sütőtököt „korunk forradalmi növényének" nevezte.
Hogy érdemes választani és tárolni az egyre népszerűbb sütőtököt?
Egyre több sütőtök fogy Magyarországon. Bővebben >>>A tökmag magas magnéziumtartalmú, emellett triptofánt, a csecsemők növekedéséhez, a test izomzatának és fehérjéinek fenntartásához szükséges aminosavat is tartalmaz.
Reformnövény lehet a tök Dél-Ázsiában és Afrikában.
Trópusi és forró országokban is ideálisak, mivel hosszú eltarthatóságuk van, nem támaszkodnak hidegláncos tárolási és szállítási rendszerre, és akár több hónapig is alkalmasak a fogyasztásra.
Egyes területeken, mint például a trópusi Goa Indiában a sütőtök-szőlő könnyedén nő a komposztládákban hagyott magvakból, miután a húsát curry készítésére használják fel. Ez a termés még értékesebbé válik, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a növényből kevés megy kárba – a termés, a magok, a virágok, a levelek és még a szár is, bár csak a zsenge, mind fogyasztható.
A tökleveleket a világ egyes részein, például Indiában és más délkelet-ázsiai országokban fogyasztják, és az állatállomány és a tengeri élőlények takarmányaként is szolgál.
A zord környezetben könnyen termeszthető, tápláló, szinte minden része főzéshez felhasználható növény életet megváltoztathat az élelmiszer-bizonytalan régiókban élő közösségek számára. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete által lefektetett négy pilléréből a szerény tök mindent kipipál, ez pedig a hozzáférhetőség, elérhetőség, felhasználás és stabilitás.
A sütőtök eredete nem tisztázott.
Vannak, akik Dél-Ázsiát vélik a tök hazájának, valószínűbb azonban, hogy Észak-Amerikából került át Európába. Egy amerikai indián szakácskönyvben a tökből készült fogások számtalan változata található, miközben a világ másik felén, Thaiföld konyhájában is van tökből készült ínyencség. A finom tökös fogás az európai konyhákban is megjelentek, mint a francia grande cuisine garnélás tökkrémlevese vagy az osztrák konyha tökből készített ételei. A magyar konyhában a töknek sok évszázados múltja van, már Oláh Miklós püspök említi Magyarországról szóló könyvében, amelyet a mohácsi vész után, Brüsszelben írt 1536-ban. A XVIII. században Lippai János is ír róla Posoni Kertjében, de a XIX. század eleji Nemzeti Szakácskönyvben ma is használható tökfőzelék receptje található.