Napjainkra a lakossági befektetők egyre szélesebb körében is ismertté váltak azok a befektetési formák, amelyek valamilyen módon hozzájárulnak a fenntarthatósági célokhoz. Egyre több csatornán hallani, hogy a háztartások megtakarításai a fenntarthatósági célok szolgálatába is állíthatók, amennyiben úgynevezett ESG (enviromental, social, governance – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokra fókuszáló), zöld, öko vagy egyéb fenntartható pénzügyi eszközökbe fektetnek. Kevesek számára lehet ismert azonban, hogy milyen különbségek lehetnek az egyes, magukat fenntarthatónak nevező befektetések között. 

Az Európai Unióban a befektetési alapokban kezelt vagyon több mint a fele valamilyen környezeti, társadalmi kérdéseket céloz meg (ide nem értve a pénzpiaci alap, alapok alapja és gyűjtő alap konstrukciókat), feltételezve a kibocsátó vállalatok helyes vállalatirányítási gyakorlatát. Ezen pénzügyi termékek nettó eszközértéke 4 600 milliárd euró volt 2022 év végén. Mit jelent ez pontosan? Hova áramlik ez a hatalmas mennyiségű pénz?

Bár egy, 2021-ben alkalmazandóvá vált uniós, a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételi rendelet javította a befektetési alapokkal kapcsolatos tájékozódást, egységes címkézési rendszer hiányában továbbra sem egyértelmű, hogy a magukat akár zöldnek minősítő alapok vagyona hogyan támogatja a kitűzött éghajlat- és környezetvédelmi célokat.

Mi a különbség az ESG és a fenntartható befektetés között?

Fontos átlátni mindenekelőtt azt, hogy az „ESG” és a „fenntartható” befektetés nem ugyanaz, ugyanis jelentős a különbség az értelmezés és az elért hatások tekintetében. Az ESG-alapok a kibocsátó vállalatok felelős működését ösztönzik környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból – függetlenül a tevékenységüktől – például egy gyártósor energiahatékonyságának javításával, a munkavállalók helyzetének fejlesztésével, s így közvetetten segítik a fenntarthatósági célok elérését. Szakmai fórumokon gyakran „világoszöldként” emlegetik e pénzügyi termékeket. 

Ezzel szemben a fenntartható befektetési alapok környezetileg (vagy társadalmilag) fenntartható tevékenységek megvalósítása révén – mint például naperőmű-beruházás, szén-dioxid megkötés, élőhely-rekonstrukció – közvetlenebb módon járulnak hozzá a klímaváltozás mérsékléséhez vagy a biodiverzitás megőrzéséhez. Ezek az alapok például olyan vállalatok részvényeit, kötvényeit vásárolják meg, amelyek megújuló energiát termelnek vagy éppen energiahatékonysági projekteket kiviteleznek.

Mivel erősebb fenntarthatósági elköteleződés jellemzi őket, gyakran hivatkoznak rájuk „sötétzöld” pénzügyi termékként.  Persze olyan alap is létezik, ahol az eszközöket ESG szempontok szerint értékelik, de emellett kisebb-nagyobb arányban olyan befektetések is szerepelnek a portfólióban, amik közvetlenül célozzák a fenntarthatóság valamely területét. 

Mindezek miatt igen széles lehet a fenntarthatósági jellegű befektetések skálája. Éppen ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmények megfelelő módon és átláthatóan tájékoztassák a befektetőket, kezdve az általuk kínált pénzügyi termékeknek az eligazodást segítő elnevezésétől egészen a tényleges fenntarthatósági jellemzőiig. 

A kiforratlan szabályozás a greenwashing táptalaja lehet

A gyakorlatban azonban az ehhez kötődő, ma még részben a kiforratlan szabályozás, a címkézési rendszer hiánya, valamint az adatok korlátozott elérhetősége, és a mindebből adódó hiányos, nem következetes tájékoztatás „greenwashing” tevékenységhez vezethet. A magyarul „zöldre festésnek” fordítható jelenség az utóbbi időben már megjelent a tőkepiacon is, bár az Európai Unió felügyeleti hatóságai csak nemrég alkották meg definícióját. 

A greenwashing lényegében olyan gyakorlatok összessége, amelyekben a fenntarthatósággal kapcsolatos tájékoztatás, nyilatkozatok nem tükrözik egyértelműen és fair módon a pénzügyi intézmény vagy befektetéseinek mögöttes fenntarthatósági profilját. Ez a befektetők, ügyfelek félrevezetését eredményezi. A közzétételi rendelet részletszabályzatának megjelenése, illetve számos, folyamatban lévő szabályozás és ajánlás hivatott a minimálisra csökkenteni a zöldre festés kockázatát belátható időn belül.

Bár hazánkban a környezeti vagy társadalmi jelleggel rendelkező befektetési alapok részesedése elmarad az uniós átlagtól, itthon is találkozunk olyan befektetési alapokkal, amelyek kisebb-nagyobb mértékben támogatják a fenntarthatóságot. Általánosságban elmondható, hogy az EU-ban – így hazánkban is – túlnyomó többségben ESG alapú, kollektív befektetéseket találunk, míg a fenntartható befektetések részaránya egyelőre minimális. 

Felmerülhet a kérdés, miért fontos a zöld befektetési lehetőségek arányának növekedése hazánkban? Számos tanulmány mutatott rá arra, hogy a közpénzek mellett a vállalati és lakossági befektetők megtakarításai is szükségesek ahhoz, hogy az EU tagállamai sikeresen lépjenek fel a klímaváltozás káros hatásai és a biodiverzitás pusztulása ellen. Ennek érdekében közösen tűzték ki a célt, miszerint az EU 2050-re karbonsemlegesen fog működni.

Zöld Pénzügyi Termékkereső platform

Ezt a törekvést támogatva a Magyar Nemzeti Bank 2023 tavaszán elindította a Zöld Pénzügyi Termékkereső néven futó internetes platformot, amelyen egy helyen gyűjti össze a hazánkban elérhető zöld jellegű befektetési termékeket. Ennek köszönhetően a megtakarítani szándékozó lakossági befektetők sokkal könnyebben találhatnak maguknak olyan pénzügyi termékeket, melyek nemcsak a hozam elérésére törekednek, de akár környezeti (akár társadalmi) szempontból is pozitív nézőponttal bírnak. Ezáltal az ügyfelek is elősegíthetik azt, hogy a privát befektetéseikkel is hozzájáruljanak a klímaváltozás mérsékléséhez és úgynevezett zöld beruházásokat finanszírozzanak. 

Milyen pénzügyi termékeket listáz a gyűjtőfelület? Az egyik legismertebb fajta a befektetési alapok köre, emellett megtalálhatjuk a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások eszközalapjait, illetve – szintén a hosszú távú öngondoskodás jegyében – a különböző önkéntes nyugdíjpénztári portfóliókat is. Hazánkban egyelőre még csak egyetlen önkéntes nyugdíjpénztár található, amelynek van ESG portfóliója, de várhatóan ez a terület is gyarapodni fog a későbbiekben.

A korábban említett uniós közzétételi rendelet elvárásokat támaszt, amennyiben egy pénzügyi termék ESG vagy az ennél még inkább fenntartható jelleget kíván képviselni. Az MNB termékkeresőjében azok a konstrukciók érhetők el, amelyek megfelelnek e jogszabályi feltételeknek. 

Annak érdekében, hogy könnyebben eligazodjunk az eddig esetleg szinonimáknak tartott fogalmak közt, a jegybanki felületen egy GYIK menüpont is található, amely további pénzügyi információkat nyújt, s így erősítheti tudásunkat a zöld témában. 

Az egyes termékek pedig több szempont szerint is szűrhetők és hasonlíthatók össze a felületen.

Az így kapott eredményeket a későbbi felhasználás érdekében le is tudjuk tölteni magunknak. A teljesség igénye nélkül az alábbi pénzügyi információk érhetők el: hozam-kockázat mutató, javasolt befektetési időtáv, visszatekintő hozamok, bizonyos termékek esetében költségmutatók. Ezeket gazdagítja a zöld információk bemutatása: így megtudhatjuk például, hogy pontosan milyen befektetési stratégiákat követnek a termékek a környezeti jellemzők támogatása érdekében; mennyire zöld egyáltalán a portfólió összetétele, illetve melyek a legnagyobb egyedi vállalati kitettségek. 

Megismerhetjük az adott termékek célkitűzését is, mely megvalósulását grafikus módon is ábrázolja a termékkereső felülete. Számos célkitűzése lehet ezeknek a pénzügyi termékeknek, például üvegházgáz-kibocsátás csökkenése, vízhiányos területek csökkentése, a talajromlás mérséklése vagy épp a nemek közötti bérkülönbség csökkentése. Mivel a célkitűzések előrehaladását az idei évtől kezdve kell nyomon követni és közzétenni, így várhatóan a grafikus felület pár év múltán még izgalmasabb lesz a felhasználók számára.

A pénzügyi termékek legfontosabb fenntarthatósági ismérvei

A termékkeresőben tehát megtekinthetők az egyes pénzügyi termékek legfontosabb fenntarthatósági ismérvei, ám – ahogy minden befektetési döntés előtt – itt is ajánlott részletesen tájékozódni, körültekintőnek lenni a befektetési döntésünk meghozatala előtt, különösen, ha a fenntarthatósági preferenciáinkat szeretnénk kielégíteni.

Mit tehetünk, ha kiválasztottuk a számunkra érdekes befektetést, befektetéseket vagy több információt szeretnénk megtudni az adott termékről, termékekről? A felület a termékekre vonatkozó részletes tájékoztató dokumentumok linkjeit is tartalmazza, ezáltal átnavigál bennünket az adott intézmény oldalára, ahol ezek megismerése után már csak a befektetés marad hátra.

Deák Viktória, Jókuthy Laura – a szerzők a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható Pénzügyek Főosztályának elemzői