A húsvéti időszakban jelentős keresletnek örvend a torma, amelyet reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez – uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika, csalamádé – ízesítőként is előszeretettel használják.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint 1228 hektár területen folyik tormatermelés, a betakarítási munkálatok októbertől egészen a következő ültetési szezon kezdetéig, azaz márciusig is eltartanak. Az elmúlt években 10-12 ezer tonna tormát takarítottak be évente, ez 2023-ban 11,5 ezer tonna volt és ezzel hazánk számít az Európai Unió legnagyobb tormatermelőjének.
A hazai piac mellett bőven jut exportra is a kiváló minőségű magyar tormából.
A kivitel elsősorban Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba irányul, jellemzően friss, lédig formában. A szakaszos betakarításnak és a tárolástechnológiának köszönhetően az újtorma betakarításáig nemcsak a hazai piac, hanem az európai piac több mint felének kiszolgálására is elegendő a magyar termés. A hazánkban termelt torma 80-90 százalékát exportáljuk, 2022-ben 9 ezer tonna volt a kivitelünk.
A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma.
Baktérium- és vírusölő hatású a torma, amely hazánkban őshonos növény, jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak, fogyasztáskor ezért szökik könny a szemünkbe, illetve az orrot is erősen ingerli.
A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM) termék, melyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – ami az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység érintkezésénél terül el. Itt található a hazai termőterület 96 százaléka, ami több száz családnak biztosít megélhetést.