Ne csak a nagyvállalatok játéktere legyen a tőzsde

Miért volt „szükség” egy ilyen megállapodásra a BÉT és az MBH Bank között?

Végh Richárd: Abban nagy az egyetértés, hogy a hazai gazdaság gerincét a középvállalatok adják, és ahogy a tőzsde, úgy a bankrendszer is sokat foglalkozik azzal, hogy miként tudja a középvállalatok sikerességét előmozdítani. A BÉT stratégiájának egyik központi eleme, hogy közelebb hozzuk a középvállalatokhoz a tőkepiac világát, hogy az ne csak a nagyvállalatok játéktere legyen.

Nagyon sok szolgáltatást indítottunk az elmúlt években azért, hogy a tervünk megvalósuljon. Ehhez van egy nagyon erős vállalati ökoszisztéma a tőzsde körül, amibe beletartoznak azok a középvállalatok, akik potenciálisan a tőzsdére jöhetnek, tőzsdeéretteknek minősülnek, benne vannak a bankok, a brókercégek, különböző tanácsadók, amelyek összehangolt munkája kell a tőkepiaci bevezetések, tranzakciók sikeres megvalósulásához. Úgy gondoltuk, hogy

A fő cél az, hogy az általánostól a speciális felé lépjünk egyet, tehát ami már elkezdett működni a BÉT körül, azt most specifikusan a bankkal együttműködve, a bank ügyfélköréhez még közelebb hozzuk.

Szabó Levente: Az MBH Banknak a vállalati szegmensben 20 százalékos piaci része van – a saját adataink alapján –, így a vállalati szektorban piacvezetőnek számítunk. Ez a pozíciónk egyértelműen abba az irányba tereli a gondolkozásunkat, hogy az alaptermékek, alapszolgáltatások – hitelek, betétek, számlavezetés, okmányos ügyletek – mellett milyen plusz szolgáltatásokkal támogathatjuk az ügyfeleinket. Azt látjuk, hogy a vállalatok forrásbevonása alapvetően a régi, tradicionális eszközökön nyugszik, tehát a hiteleket, a lízingforrásokat vonják be első körben.

Emellett ezek a vállalatok megjelentek a vállalati kötvényoldalon is, és itt is van már a BÉT felé az Xtenden egy csatlakozási lehetőség, hiszen nagyon sok vállalati kötvény be van vezetve a tőzsdére. Mindezeken felül a tőkepiacok részvénykibocsátási ága is érdekes lehet számukra, így a BÉT-tel közös együttműködés ennek ad egy új keretet, hiszen így közös erővel biztosítunk komplex platformot az ügyfeleinknek, vagy a tőkepiacra újonnan belépőknek.

A nemrég aláírt együttműködés keretein belül tudásmegosztó fórumokat szervezünk, illetve olyan különböző segédanyagokat készítünk el, amelyek a részvénykibocsátásnak, a tőzsdére menetelnek a háttérmunkáit, a felkészülési munkáit segítik. Ez nem egyszerű feladat, nagyon sok esetben ezeknek a vállalatoknak még nincs olyan pénzügyi csapata, amely egy ilyen felkészülési folyamaton végig tudja kísérni a céget, hiszen ők alapvetően az alaptevékenységükre, a piaci tevékenységükre fókuszálnak. A BÉT és az MBH Bank ebben a felkészítő munkában kíván segítő kezet nyújtani, így a vállalatok könnyebben be tudnak lépni a tőkepiacok világába.

A BÉT & MBH Bank MentorHub névre keresztelt programunk kapcsán úgy döntöttünk a BÉT-tel közösen, hogy 20-20 millió forinttal támogatjuk a tőzsdére készülő kiválasztott cégeket. Egy középvállalat maximum 10 millió forintot igényelhet a keretből, így összesen 4 vállalatot tudunk majd támogatni. A részletekről és a kiválasztási folyamatról a résztvevő cégeket folyamatosan tájékoztatjuk, és segítjük is a pályázat, illetve a megvalósítás során.

A tőzsdének van más hasonló megállapodása?

Végh Richárd: Nagyon sok együttműködési megállapodásunk van különböző tőzsdékkel vagy más intézményekkel, de hazai kereskedelmi bankkal ilyen típusú együttműködésből ez az első. Úgy gondolom, hogy ez jól van összerakva, sikeres lesz, és általában a sikeres dolgokat mások is követik. Bízom benne, hogy ezt a jó példát látva hasonló megállapodásokat köthetünk majd más kereskedelmi bankokkal is.

Miért kell támogatni a versenyképes cégeket? Milyen támogatásról van szó?

Végh Richárd: Egy picit távolabbról indítanék: milyen kihívásokkal szembesülnek ma a vállalatok? Először is, mindenki arról beszél, hogyan lehet versenyképes, milyen kihívásokkal szembesül ma egy magyar középvállalat. Azt gondolom, hogy itt 2019-ben lezárult egy nagyon nyugodt, békés, prosperáló, relatíve aranykornak mondható évtized, és 2020-ban a Coviddal beköszöntött egy teljesen más, sokkal volatilisebb, sokkal nagyobb kihívásokat támasztó időszak. Mihez is kell óriási befektetés és adott esetben hitel és tőke? A zöld átálláshoz, az energiahatékonyság megvalósításához, a digitális átálláshoz, a munkaerőért folytatott versenyhez – és azt is érdemes megemlíteni, hogy nagyon sokat emelkedtek a reálbérek Magyarországon az elmúlt években. Aztán ott van a mérethatékonyság kérdése: nagyon sok iparágban mérethatékonysággal lehet versenyképesnek lenni. És ott van még a generációváltás is, ami szintén nagyon aktuális kérdés már évek óta.

Mindezekre a változásokra nem kizárólagos megoldás a tőzsde használata, de nagyon hasznos eszköz. Egyértelmű, hogy ha valakinek tőkére van szüksége, akkor ezt természetesen leghatékonyabban ezeken a csatornákon keresztül éri el. Ha növekedni szeretne, felvásárolni, mérethatékonyságot elérni, akkor az akvizíciókhoz szükséges forrás megint csak itt áll rendelkezésre, és nem csak a forrás, hanem az az üzleti bizalom is, ami megint csak egy ilyen stratégia megvalósítását hatékonyan tudja támogatni a tőzsdei transzparenciát. 

Mi a célja ennek a platformnak? Hogyan működik ez majd a gyakorlatban?

Szabó Levente: A programba meghívásos alapon lehet bekerülni, így a BÉT és az MBH Bank szakértői közösen választják ki azokat az ügyfeleket, akik láthatóan megértek erre a lépésre. Tulajdonképpen

Azokat a vállalatokat választjuk ki, amelyek a legnagyobb potenciállal bírnak, amelyekből majdan nemzeti bajnokok válhatnak, hiszen azt látjuk, hogy a magyar gazdaság fejlődésének nagyon fontos pillére a hazai középvállalati szektor. Ebben a szektorban vannak olyan szereplők, akik most vannak a fejlődésük azon szintjén, amikor külső tőkebevonással, például egy részvénykibocsátással, friss tőkével új piacokra tudnak belépni, vagy külföldre ki tudnak fektetni.

Mi alapján választják ki a cégeket? Jelenleg hány olyan céget lát, amelyből „nemzeti bajnok”, azaz a külpiacokon is versenyképes szereplő lehet?

Szabó Levente: A mi portfóliónkban biztos, hogy több száz ilyen cég van. Ezt a lehetőséget felajánljuk azoknak az ügyfeleknek, akiknek a számaiból, a terveiből, a stratégiájából látszik, hogy hogyan akarnak előre menni, hogyan és mekkorára akarnak nőni. Ehhez a növekedéshez valószínűleg külső forrásra lesz szükség, hitel, kötvény, részvény vagy egyéb instrumentum formájában. Ha látható, hogy a tőkepiacok felé érdemes fordulnia a cégnek, és ha szeretne ebben a programban komolyan részt venni, akkor elkezdjük a közös munkát.

Van egy mondat a közös közleményükben: „a BÉT és az MBH Bank a hazai tőkepiacban és banki finanszírozásban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket szeretné közelebb hozni a középvállalati körhöz”. Milyen kiaknázatlan lehetőségekről beszélünk?

Végh Richárd: Mind a bankokra, mind pedig a tőkepiacra elmondható, hogy a penetrációja, vagy a használata uniós átlag alatti a magyar vállalatok körében. A tőkepiac tekintetében a magyar tőzsdének az ország GDP-jéhez viszonyított arányszáma nagyságrendileg 20 százalék körül van. Az Európai Unióban, Németországban, Franciaországban ez az átlag inkább 40-60 százalék. Az igazán tőkepiacorientált országok – például a skandinávok, az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok – bőven 100 százalék fölött vannak. Ez a lemaradás az egész közép-kelet-európai régióra jellemző, de ahogy az ország gazdasága fejlődik, úgy nyilván a tőkepiac, a magyar vállalatok is fejlődnek, de ez egy hosszabb folyamat. Ilyen együttműködésekkel szeretnénk mi hozzájárulni a gyorsításhoz.

Ha megnézzük a magyar bajnokokat, akkor szinte kivétel nélkül már tőzsdén lévő cégeket látunk.

Azt is látjuk, hogy ha egy vállalat a tőke, a finanszírozási lehetőségek tekintetében csak a jelenleg elérhető dolgokban gondolkodik, akkor eleve nem mer olyan nagyot álmodni. Pedig, ha azt mondja, hogy „igen, végül is tőzsdére tudok menni, ott tőkét tudok bevonni, kötvényt tudok kibocsátani, még több bankhitelt tudok igénybe venni” – ezáltal egy sokkal dinamikusabb, sokkal ambiciózusabb növekedést is elérhet.

Szabó Levente: A vállalati kötvények GDP-hez mért aránya nálunk körülbelül 4,5 százalék. Ez Nyugat-Európában 10 százalék körüli, tehát bőven van tér a növekedésre. A hiteleknél GDP-arányosan 20 százalék környékén vagyunk itthon, ami az EU-ban 35 és 40 százalék között mozog, tehát ott is van bőven tér a további növekedésre.

Végh Richárd: A másik oldalról nézve most már látjuk, hogy ha több magyar vállalat használná ezeket a lehetőségeket, akkor még jobban tudnának növekedni, még versenyképesebbé tudnának válni, mert megvan erre a forrás. Ez egy óriási kiaknázatlan lehetőség.

Ha megnézzük, hogy ez a lakossági vagyon hány százalékban finanszírozza a magyar reálgazdaságot, a magyar vállalatokat, akkor viszont azt látjuk, hogy ez egy viszonylag alacsony szám. Tehát ha vonzó és a befektetők számára jó befektetési lehetőséget kínáló vállalati részvények, kötvények jelennek meg, akkor bizony bőven van megtakarítás, amit meg lehet szólítani. Ennek a forrás oldala akár itt a hazai megtakarítás keretén belül rendelkezésre áll. Bizonyos méret fölött pedig a tőkepiacon keresztül meg lehet szólítani a nemzetközi befektetőket is, mint ahogy azt a hazai blue chip vállalatok is teszik.

Maradva a növekedésnél: nemrég jött ki az MBH Bank gyorsjelentése. Elégedett?

Szabó Levente: A tavalyi évünk kifejezetten sikeres volt. A fúziós folyamatot sikeresen zártuk, létrejött az MBH Bank. Emellett a piaci részesedéseinket megőriztük, sőt, növelni is tudtuk: piacvezetők vagyunk a vállalati szektorban, az agrárszektorban, a lízingben és az akvizíciók terén is léptünk előre. Tavaly megvásároltuk a Duna Takarék Bankot, illetve elindult a Fundamenta akvizíciója, melyet idén március végén zártunk, ami szintén nagyon fontos stratégiai mérföldkő ebben az építkezésben.

Jó hír, hogy lakossági oldalon mind a személyi hiteleknél, mind pedig a jelzáloghiteleknél beindult a piac, a babaváró hiteleknél pedig ez előző évi alacsony bázishoz képest látszik némi növekedés – tudtuk is növelni a piaci részünket. Az első negyedévben a vállalati hitelállomány bővülése még nem indult be a piacon, de április óta itt is érezhető a kedvező fordulat előszele. Azt reméljük, hogy az idei év második felében a vállalati hitelek is elkezdenek növekedni. Ezen a piacon nemcsak megőrizni szeretnénk a 20 százalék körüli piaci részünket, hanem tovább bővíteni.

Terveznek újabb akvizíciókat?

Szabó Levente: Folyamatosan figyeljük a potenciális akvizíciós célpontokat. A 2025-ös évben már reális lehet, hogy találunk külföldön olyan potenciális akvizíciós célpontot, ahol akár a tranzakciót is előkészíthetjük. Ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárul a tavalyi év visszaforgatott eredménye, ami a tőkehátterünket tovább erősítette, illetve ezt váratóan tovább fogják erősíteni az idei év – az első negyedévben már látott – pozitív számai. 

Hogyan alakul a lakossági és a vállalati hitelezés? Mit vár az idei évtől?

Szabó Levente: A lakossági hitelezésben a tavalyi év vége felé egyértelműen elindult a fellendülés, és ez tovább gyorsult. Az első négy hónapban a személyi hitelben, illetve a jelzáloghitelben is látszik a dinamikus növekedés. Keresleti oldalról ezt a csökkenő kamatok segítették és segítik, ahogy az elhalasztott hitelfelvételek, beruházások várható pótlása, vagy épp a beinduló fogyasztás is, ami már látszik is a kiskereskedelmi volumenszámokban. Ezt a makroszámok is alátámasztják: az első negyedéves GDP-adatoknál már egyértelmű növekedésről lehet beszélni.

A kiskereskedelmi forgalom növekedése elindult, az infláció letört, és a reálbér-növekedés az elmúlt hónapokban már igen magas szintet ért el. Mi 2,7 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltunk az idei évre, és az első negyedéves adatok alapján azt gondoljuk, hogy ez továbbra is reális. Várhatóan ezen pozitív makrofolyamatok a beruházási kedvet is meg fogják hozni a vállalati oldalon, és ennek eredőjeként a hitelkereslet is nőni fog az év végére.