Az amerikai nemzetközi fejlesztési támogatások (USAID) befagyasztása emberéleteket sodorhat veszélybe, mivel jelentős visszalépést okozhat az olyan halálos betegségek elleni harcban, mint a malária vagy a HIV/AIDS – figyelmeztetett Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója hétfőn, egy genfi sajtótájékoztatón.

Mi az a USAID és mit támogatott eddig?

De miért olyan lényeges ez az egész történet? Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) az amerikai kormány egyik legnagyobb nemzetközi fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási szervezete, még az 1960-as évek elején hozták létre, hogy az USA kormányának nevében segélyprogramokat irányítson. 

Körülbelül 10 ezer embert foglalkoztat, akiknek kétharmada a tengerentúlon dolgozik, több mint 60 országban van bázisa, és több tucat másik országban működik. A helyszíni munka nagy részét azonban más szervezetek végzik, amelyekkel az USAID szerződött félként finanszírozóként van jelen.

A szervezet költségvetése 2023-ban 40 milliárd dollárt volt, ez az USA teljes éves kormányzati kiadásainak mintegy 0,6 százaléka.

Kép: Economx

A USAID feladata, hogy támogassa a fejlődő országokat az egészségügy, az oktatás, a gazdasági fejlődés, valamint a katasztrófa-elhárítás területén. Az ügynökség olyan programokat finanszíroz, amelyek célja a szegénység csökkentése, a járványok megfékezése és a stabilabb társadalmi-gazdasági környezet megteremtése világszerte.

A most befagyasztott támogatások többek közt a következő fontos egészségügyi projektekhez kapcsolódtak:

Malária elleni programok (President's Malaria Initiative, PMI)
A malária megelőzésére és kezelésére irányuló globális program, amely szúnyoghálók, gyógyszerek és diagnosztikai eszközök biztosításával támogatja a fejlődő országokat.

HIV/AIDS elleni küzdelem (PEPFAR)
A USAID támogatta az antiretrovirális kezelések, megelőzési programok és oktatási kampányok finanszírozását világszerte.

Tuberkulózis elleni programok
Diagnosztikai és kezelési infrastruktúra fejlesztése a tuberkulózis terjedésének visszaszorítása érdekében, különösen a többgyógyszer-rezisztens TB kezelésére fókuszálva.

Anyai és gyermeki egészségügyi programok
Az anya- és újszülötthalandóság csökkentése érdekében indított kezdeményezések, például szülészeti ellátás biztosítása és szoptatási kampányok.

Immunizációs programok
Olyan oltási kampányok támogatása, amelyek célja a kanyaró, a rózsahimlő és más fertőző betegségek visszaszorítása.

Vészhelyzeti egészségügyi segítségnyújtás
Természeti katasztrófák és válsághelyzetek során azonnali egészségügyi ellátás, orvosi eszközök és gyógyszerek biztosítása a rászorulók számára.

Ezek a programok világszerte több millió ember életét mentették meg, és hozzájárultak a közegészségügyi rendszerek megerősítéséhez.

Alternatív pénzügyi forrásokat kell találni

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz hangsúlyozta, hogy

az amerikai források kiesése az idei év során akár 15 millió új maláriás megbetegedést és 107 ezer további halálesetet eredményezhet.

A főigazgató szerint az USA támogatásának hiánya már most érezhető, ugyanis a malária és a HIV/AIDS elleni megelőzési, illetve kezelési projektek több helyen akadoznak. Elmondása alapján a HIV-hez kapcsolódó programok megszakadása akár 3 millió ember halálát is okozhatja.

ccc
Számos édesanya kapta készhez gyermeke pozitív malária tesztjét a Nametil Egészségügyi Központban 2023. augusztus 9-én, a mozambiki Nametilben. 

A WHO vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy visszalépések várhatók a tuberkulózis és a kanyaró elleni küzdelemben, sőt kiemelte, hogy egy kizárólag az Egyesült Államok által finanszírozott, több mint 700 laboratóriumból álló globális hálózat, amely a kanyaró és a rózsahimlő elleni harcra szakosodott, a működőképessége határán áll.

Tedrosz a drasztikus amerikai forráscsökkentéseket az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénél és más, egészségügyi projekteket támogató intézményeknél tervezett intézkedésekkel magyarázta. Hivatkozott arra is, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Egyesült Államok kilépését a WHO-ból, ami tovább szűkítheti az ENSZ-szervezet pénzügyi mozgásterét.

Ugyanakkor a WHO vezetője elismerte, hogy az Egyesült Államoknak joga van dönteni arról, hogy miként és milyen mértékben nyújt támogatást. „Az USA-nak ugyanakkor kötelessége biztosítani, hogy a támogatás megvonása rendezett és emberséges módon történjen, lehetővé téve az érintett országok számára, hogy alternatív finanszírozási forrásokat találjanak” – emelte ki.

A legrosszabbkor zárták el a pénzcsapot 

Az Economx megkereste a UNICEF magyarországi tagszervezetét is, akik az ügyvezető igazgató szavait ajánlották figyelmünkbe. Catherine Russel szerint

„a bejelentett és várható támogatáscsökkentések miatt az UNICEF több millió gyereknek nem fog tudni segíteni: pont azoknak, akik a legnehezebb helyzetben vannak. Ezek a megszorítások éppen akkor történnek, amikor soha nem látott mértékű szükség van a humanitárius munkára”.

Milliók élnek háborúk sújtotta területeken, rengeteg gyermek nem kap életmentő védőoltásokat például kanyaró és gyermekbénulás ellen, de az alapvető egészségügyi ellátás sem elérhető számukra és iskolába sem tudnak járni.

Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy az UNICEF kizárólag önkéntes adományokból működik – kormányok, vállalatok és magánszemélyek felajánlásaival. Ezek az adományok eddig is milliók életét mentették meg: a legsebezhetőbb gyerekek védelme – nem csak a háborúkkal, hanem a járványokkal szemben is -élelmezése, egészségügyi ellátása, lelki támogatása és oktatása, mind a támogatások felhasználásával valósulhatott meg.

Miért fagyasztotta be Trump a támogatásokat?

A döntés több tényezőre vezethető vissza, nézzük melyek a legfőbb okok.

„Amerika az első” politika: Trump korábbi elnöksége alatt is hangsúlyozta az „Amerika az első” elvet, amely a hazai érdekek előtérbe helyezését jelenti a külföldi segélyekkel szemben. Ez a szemlélet valószínűleg 2025-ben is meghatározó volt, a költségvetési források hazai projektekre való átcsoportosításának szándékával.

Költségvetési megszorítások: a szövetségi költségvetés csökkentése, különösen a külföldi segélyek terén, Trump gazdaságpolitikájának egyik központi eleme volt. A 2025-ös befagyasztás mögött is állhatott a szándék, hogy csökkentsék a költségvetési hiányt és átcsoportosítsák a forrásokat más területekre.

A segélyek hatékonyságának felülvizsgálata: az amerikai elnök korábban is kritizálta a külföldi segélyek hatékonyságát, és azt állította, hogy sok esetben pazarlóak vagy nem érik el a kívánt célokat. A 2025-ös befagyasztás lehetőséget adhatott a kormányzatnak, hogy felülvizsgálja a segélyprogramokat és meghatározza, melyek érdemelnek támogatást.

Mint láthatjuk, óriási hatással van a világra a források befagyasztása, emiatt a nemzetközi közösségnek sürgősen alternatív finanszírozási forrásokat kell találnia, hogy enyhítse a támogatások kiesésének negatív hatásait.

Kapcsolódó