Kerek, egész képünk nincs még a nyárról, szakértők szerint ugyanakkor hamarosan „papírja” is lesz a turisztikai szektornak arról, hogy végképp maga mögött hagyta a Covid-válság árnyékát. Szeptember 30-án jönnek meg az augusztusi adatok, de a legutóbbi statisztika is beszédes. A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ tájékoztatása alapján 2024 júliusában majd 2,4 millió látogató vette igénybe a magyarországi szálláshelyek szolgáltatásait, ami 4,1 százalékkal több a tavalyi rekordév hasonló időszakához képest.

Hol van az a régi nyár? Itt!

Az év hetedik hónapjában több mint 6,6 millió vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyek, ami 2 százalékos emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. Az ország teljes szálláshely-forgalmának 77,2 százalékát, azaz több mint 5,1 millió éjszakát vidéken lajstromoztak. A legkedveltebb úti cél júliusban a Balaton régió volt, de mielőtt azt hinnénk, nyáron verhetetlen desztináció a magyar tenger, nem árt tudni, hogy ott csak 1,5 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma éves bázison, míg a fővárosban 8,7-tel. 

Kapcsolódó

Sokat mond a volumen, de az értékben mért forgalom még fontosabb: a középső nyári hónapban a szálláshelyeknek 134,5 milliárd forint bevételt hozott az élénk utazási kedv, 12,4 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Eközben a vendéglátóhelyek kasszáiban 203,4 milliárd forint landolt, 6,8 százalékkal több, mint egy éve.

Az előzetes adatok szerint a június-augusztusi időszakban majd 7 millió turista érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ami 9 százalékos növekedést jelent a tavalyi, kiemelkedő eredményhez képest. A Budapest Liszt Ferenc Repülőtér utasforgalma is kiemelt bővülést mutat, az év első nyolc hónapjában 18,6 százalékkal nőtt az utasok száma a tavalyi év azonos időszakához képest, és 7,6 százalékkal meghaladta a Covid előtti eredményeket is, mellyel 2024 első félévét tekintve a második helyen áll az európai repterek között.

Versenyképesség a turizmusban

A részeredmények tehát biztatók, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pedig hangsúlyozza, a turizmus stratégiai fontosságú ágazatként Magyarország gazdaságának meghatározó pillére, amely 10 százalék feletti mértékben hozzájárul a GDP növekedéséhez. A kabinet célja, hogy tovább növelje az ágazat teljesítményét, ezért 15 milliárd forintból indított ágazati programokat, melyek a vendéglátóhelyek fejlesztésére, színvonalának és versenyképességének növelésére fordíthatók. Az NGM-nél úgy vélik, 

a vendéglátóhelyek és a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére irányuló programok, valamint a Tourinform irodák korszerűsítése tovább erősíti az ágazat versenyképességét, ami hosszútávon fenntartható növekedést biztosít. Ne feledjük, a szektor közvetlen vagy közvetett módon 400 ezer embernek biztosít megélhetést, a turizmusban dolgozók száma pedig folyamatosan emelkedik.

Mindez szép és jó, de közben azért számos megoldandó feladat vár az NGM szárnyai alá vett szektorra. Ha hiszünk az adatoknak, az első méregfogat, ami a munkaerőhiány, már sikerült is kihúzni, bár erről a gyakorlati tapasztalatok azért erősen megosztóak. A Covid-válság alatt ugyanis sok turisztikai és vendéglátóipari munkavállaló hagyta el a pályát, és más szektorokban talált munkát. Sok helyen azt látni, azóta nehéz visszacsábítani a szakképzett munkaerőt, ami munkaerőhiányt eredményez, különösen a vendéglátásban, szállodaiparban és egyéb szolgáltatói területeken. Márpedig ahol ez a probléma felüti a fejét, ott a munkaerőhiány hatással van a szolgáltatások minőségére, mivel sok helyen kevesebb alkalmazott dolgozik, ami hosszabb kiszolgálási időket és csökkentett kapacitásokat eredményezhet.

Megugrottak a költségek, de mekkora áremelés fér bele?

A nehéz gazdasági helyzetben nagy kérdés az árazás is. Merthogy az infláció és a magas energiaárak növelik a turisztikai vállalkozások üzemeltetési költségeit. A szállodák, éttermek és egyéb szolgáltatók magasabb kiadásokkal néznek szembe az energiaköltségek, alapanyagok és bérköltségek terén. Kérdés, hol van az a szint, amíg mindezt tovább lehet hárítani. A költségnövekedés szükségszerűen gyakran áremeléshez vezet, de nem mindegy annak mértéke, hiszen visszafoghatja a keresletet, különösen a belföldi turizmusban, ahol a lakosság pénzügyi terhei növekedtek.

Meg is érkeztünk ahhoz a vicchez, hogy „nekünk sajnos túl drága, megfizethetetlen a Balaton, ezért nyaralunk inkább Délkelet-Ázsiában”. Mert bár a nemzetközi turisták száma növekszik, a belföldi kereslet lassabb ütemben tér vissza a pandémia előtti szintre.

  • A háztartások jövedelmének csökkenése és az infláció miatt sokan visszafogják utazási költéseiket.
  • Ez különösen vidéki területeken érezhető, ahol a belföldi turizmusnak nagyobb szerepe van a helyi gazdaságban.
  • Eközben a külföldi turisták valóban visszatértek, nemcsak Európán belülről, hanem ahogy Észak-Amerikából, úgy a Távol-Keletről is.
  • És persze az sem magától értetődő, hogy a fizetőképes keresletet megtestesítő presztízs küldőpiacok utasai Magyarországot választják.
  • A közép- és kelet-európai turisztikai desztinációk között bőven vannak komoly riválisok, így például Csehország, Ausztria, Szlovákia vagy Horvátország is mágnesként vonzza a nemzetközi közönséget.
  • A szomszédos országok versenyképes árai és szolgáltatásai folyamatos kihívást jelentenek a magyar turizmus számára, amelynek innovációra és minőségjavításra van szüksége, hogy attraktív maradjon.

Belemenve a szakmai részletekbe, egyre nagyobb hangsúly helyeződik a fenntartható turizmusra, ami magában foglalja az energiahatékony működést, a hulladékcsökkentést és a helyi közösségek bevonását. A fenntarthatósági elvárások teljesítése hosszú távon elengedhetetlen a szektor számára, de rövid távon jelentős befektetést igényel. E téren már érzékelni a pozitív fordulatot, de egyelőre inkább best practice-eket látunk magunk előtt, mintsem átfogó szemléletváltozást. Katalizátorként hathat a kedvező folyamatra, hogy a környezeti szempontok egyre fontosabbá válnak a nemzetközi turisták körében, ami nyomást gyakorol a turisztikai szolgáltatókra, hogy zöldebb megoldásokat alkalmazzanak.

A digitalizáció is kulcsszerepet játszik a modern turizmusban. Az online foglalási rendszerek, a digitális marketing, az ügyfélkapcsolatok és az okos szállodai rendszerek bevezetése egyre inkább elvárt a versenyképes szolgáltatások biztosításához. Azok a vállalkozások, amelyek nem képesek gyorsan adaptálódni a digitális trendekhez, elszállhatnak a versenyben, vagyis aki lemarad, ténylegesen kimarad.

Viszlát, Covid – vagy mégsem?

Már 2014 szeptemberét írjuk, a Covid még ma sem lezárt akta, bár a közvetlen hatása csökkent, az egészségügyi biztonság továbbra is kiemelt szempont a turisták számára. A szállodáknak, éttermeknek és turisztikai szolgáltatóknak meg kell felelniük az új egészségügyi szabványoknak és a vendégek fokozott rugalmasságot várnak el, például a foglalási feltételek terén. 

Ezen túlmenően a nemzetközi utazási korlátozásokkal és a geopolitikai kockázatokkal is számolni kell, amelyek a nemzetközi turizmus növekedését döntően befolyásolhatják. Sokan például ha a távolból a térképre néznek, csak annyit látnak, hogy Magyarország a háború sújtotta Ukrajna közvetlen szomszédja…

Ezek mind olyan szempontok, amelyeket általában csak külön-külön érintenek a különböző szakmai fórumokon, hiszen egyenként is sok mindent meghatározhatnak. Egyedül a problémák nyílt megvitatása, a konstruktív kommunikáció visz előre, az NGM ernyője alatt a Turisztikai Tanácsadó Testületet is csak ezzel a szemlélettel érdemes összehívni. Szerdán meg is tartották az első őszi ülését, amelyen a résztvevők részletesen elemezték a turizmusra ható legfontosabb gazdasági folyamatokat, valamint megvitatták az ágazat legfontosabb kérdéseit és az előttük álló rövid- és hosszú távú kihívásokat. A testület munkájában több mint 30 turizmus-szakmai szervezet képviselteti magát, köztük

  • a Balatoni Fejlesztési Tanács,
  • a Magyar Fürdőszövetség,
  • a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége,
  • a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács,
  • valamint a Magyar Utazási Irodák Szövetsége.