Az Európai Unió jövőjét meghatározó kérdések középpontjában a versenyképesség helyreállítása, az innováció ösztönzése, az energiafüggetlenség megteremtése és a belső politikai reformok állnak.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke által készített új jelentés – amely a következő Bizottság politikai irányvonalát is kijelöli – radikális javaslatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy Európa ismét vezető szerepet tölthessen be a világ színpadán. A reformjavaslatok azonban megbontják a status quo-t, így természetesen politikai feszültségeket szülnek. De mit is javasol Draghi, és valósággá válhatnak-e a tervek?

Miért figyel erre most mindenki az uniós színtéren?

A jelentés azért kiemelten fontos, mert az Európai Központi Bank volt elnöke, Mario Draghi, az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a megbízásából készítette. A javaslatcsomag bemutatása hónapokat késett, ám így is az összes döntéshozó erről beszél, hiszen a javaslatcsomag fogja meghatározni az Európai Bizottság politikai irányvonalát a következő öt évre.

Európa visszaszorul: kevés innováció, alacsony termelékenység

A Draghi-jelentés elsődleges célja az, hogy rávilágítson Európa globális versenyképességének hanyatlására. Az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben folyamatosan elmaradt az Egyesült Államok és Kína szintjétől. Jelenleg az EU részesedése a világ technológiai bevételeiből mindössze 18 százalék, míg az USA részesedése 38 százalékra nőtt ugyanebben az időszakban. Az európai cégek technológiai szektorbeli jelenléte is szinte eltörpül, hiszen csupán négy vállalat található a világ 50 legnagyobb tech cégének listáján, míg az amerikaiak és kínaiak dominálják ezt a teret.

A jelentés szerint az EU gazdasági lassulásának egyik fő oka a termelékenység növekedésének üteme, amely messze elmarad a globális riválisokétól. Az európai cégek 2021-ben 270 milliárd euróval kevesebbet költöttek kutatás-fejlesztésre, mint amerikai versenytársaik, ami az innovációs lemaradás fő tényezője.

Draghi szerint, ha az EU nem cselekszik gyorsan, az innovációs szakadék tovább fog nőni, és Európa még távolabb kerül a globális élvonaltól.

A jelentés arra ösztönzi az európai döntéshozókat, hogy deregulációval és pénzügyi támogatások növelésével ösztönözzék az innovációt, különösen a magas növekedési potenciállal rendelkező szektorokban, mint az AI, a kvantumszámítástechnika és a zöldtechnológiák. Draghi szerint az európai cégeknek egyszerűbb hozzáférést kell biztosítani a tőkepiacokhoz, és javítani kell az innovációs eredmények kereskedelmi hasznosítását, amely jelenleg számos akadályba ütközik a bonyolult szabályozási környezet miatt.

Draghi válasza: újabb közös hitel, 800 milliárd euró

A jelentés egyértelművé teszi, hogy Európa versenyképességének helyreállítása érdekében legalább 750-800 milliárd eurónyi befektetésre van szükség a következő években. Ez az összeg kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa utolérje az Egyesült Államokat és Kínát az innováció, a digitalizáció és a technológiai fejlődés terén. A szükséges forrásokat közös európai adósságinstrumentumok segítségével kell mobilizálni, hogy az Unió felvehesse a versenyt globális riválisaival, és ne maradjon le még inkább.

Energia és kritikus nyersanyagok: egyensúlyi kihívások

A jelentés szerint Európának sürgősen diverzifikálnia kell energiapolitikáját, mivel a jelenlegi függőségei – különösen Kínától és az orosz energiaforrásoktól – súlyos gazdasági és politikai kockázatokat hordoznak. Az EU magas energiaárai, amelyek két-háromszor magasabbak, mint az Egyesült Államokban, és a földgáz árának ötszörös különbsége komoly hátrányba hozzák az európai ipart.

Az energiafüggetlenség megteremtése érdekében Draghi javasolja a megújuló energiaforrások fejlesztését, különösen a közép-kelet-európai régióban, amely jelentős potenciállal rendelkezik a nap- és szélenergia kiaknázására. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy az EU-nak biztosítania kell a tiszta energiához szükséges alapanyagokhoz való hozzáférést, és el kell kerülnie az újabb függőségi csapdákat, különösen a kritikus nyersanyagok, például a ritkaföldfémek tekintetében, amelyek többsége Kínából származik.

Biztonságpolitika: többet költsünk közösen

Az ukrajnai konfliktus és a növekvő geopolitikai feszültségek rávilágítottak Európa biztonsági helyzetének sérülékenységére. Draghi jelentése kiemeli, hogy az EU védelmi ipari kapacitásainak növelésére van szükség, és egy új, egységes európai védelmi stratégia kidolgozását sürgeti. Jelenleg az EU tagállamainak csak 10 százaléka éri el vagy haladja meg a NATO 2 százalékos költségvetési célját, ami azt jelenti, hogy az európai védelmi költésben jelentős lemaradás van, amely sürgős befektetési igényt teremt.

A Draghi-jelentés szerint a biztonsági fenyegetések, mint például a hibrid hadviselés, az energiahálózatok elleni támadások, valamint a politikai folyamatokba való beavatkozás, különösen a közép-kelet-európai országok számára jelentenek kihívást. Az EU-nak gyorsan kell cselekednie, hogy megerősítse védelmi kapacitásait és biztosítsa a kontinens stabilitását, különösen abban az időszakban, amikor az USA is új irányt keres a külpolitikában, és fokozatosan elfordul Európától Kína felé.

Döntéshozatali folyamatok reformja: vétójog eltörlése

A már sok nyugati szakértő által megénekelt döntéshozatali mechanizmus reformja Draghi szerint is elengedhetetlen. A jelentés szerint az egyik legnagyobb akadály a döntéshozatali folyamatok lassúsága és a tagállamok vétójoga, amely gyakran gátolja a gyors és hatékony cselekvést. A jelentés a minősített többségi szavazás szélesebb körű alkalmazását javasolja, hogy gyorsabbá váljanak a döntéshozatali folyamatok, és megszüntethető legyen az egyhangú döntéshozatal által okozott blokkolás.

Felerősödő politikai ellentétek: egyre nagyobb kérdőjelek

A javaslat lényegében nem tartalmaz meglepő vagy teljesen új elemeket, amelyek az elmúlt évek során ne kerültek volna elő más jelentésekben. A mondanivaló súlyát az adja, hogy világosan kijelölte az Európai Bizottság politikai irányvonalát, ami láthatóan nem változott markánsan a közelmúlthoz képest. Ebből következik, hogy a már meglévő politikai törésvonalak változatlanok maradnak vagy tovább mélyülnek, aminek első jelei már a jelentés bemutatása után tapasztalhatók.

A pénzügyeket tekintve Németország és Hollandia ellenzi a közös adósságprogramokat és a nagyobb uniós közpénzfelhasználást, míg Franciaország és Spanyolország támogatják a közös uniós beruházásokat és a gazdasági integráció fokozását. A döntési jogkörök átruházását, mint például a minősített többségi szavazás bevezetését, a közép-európai és a kisebb tagállamok ellenzik, mivel attól tartanak, hogy így alig maradna beleszólásuk a közös döntéshozatalba.

A jövő legnagyobb kérdése

Szinte minden tagállami vezető értekezett már az elmúlt időszakban a versenyképesség kérdéséről. Nem véletlen, hogy egy erről szóló megállapodás a magyar elnökség fő célkitűzése is. A legtöbben úgy vélik, hogy az EU válaszúthoz érkezett. Az innováció ösztönzése, az energiafüggetlenség megteremtése, a védelmi kapacitások növelése és a döntéshozatali reformok mind kulcsfontosságúak Európa jövője szempontjából. A jövő legnagyobb kérdése, hogy a sok különböző politikai nézet és érdek között meg lehet-e találni a közös európai hangot?

Szerző: Tieger Endre, az EuroAtlantic Tanácsadó cég elemzője