Miközben zajlik az ukrajnai háború, október 22. és 24. között Kazanyban ad otthont Vlagyimir Putyin a BRICS-csúcstalálkozónak, amely Oroszországban a legnagyobb diplomáciai esemény lesz 2022 óta. 

Az államok közötti csúcstalálkozón részt vesz António Guterres ENSZ-főtitkár, Hszi Csin-ping kínai vezető, Luis Inácio Lula da Silva brazil, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnök, továbbá várhatóan Narendra Modi indiai miniszterelnök is – közölte az orosz vezető újságírókkal vasárnap. 

Kapcsolódó

A Kreml nemes egyszerűséggel diplomáciai diadalnak minősíti a találkozót, amelynek kapcsán Putyin nemrég a többpólusú világ paramétereinek újra definiálásáról és a visszafordíthatatlanul alakuló, új világrendről beszélt. 

Nyugaton azonban a BRICS-csoportot nagyrészt Oroszország kísérletének tekintik a befolyása kiterjesztésére és saját nézeteinek terjesztésére.

Sokan kérnek bebocsátást, de egyelőre zárva a klub

A BRICS-csoportot 2009-ben alapította Brazília, Oroszország, India, Kína, és 2010 óta Dél-Afrika is az illusztris társaság tagja.

Azóta más országok is csatlakoztak, köztük Egyiptom és Irán, illetve többen kérték a tagságot vagy jelezték az érdeklődést – ebben a hónapban például Szíria és Azerbajdzsán, míg Kuba kinyilvánította, hogy partnerország kíván lenni.

Törökország szeptemberben jelentette be, hogy az első NATO-tagként szeretne csatlakozni a csoporthoz, Kazahsztán viszont azt közölte, hogy nagy eséllyel kimaradna, mert szerintük inkább az ENSZ-ben kell megvitatni a nemzetközi kérdéseket.

A Kreml honlapján megjelent tudósítás szerint Vlagyimir Putyin a médiaképviselők előtt kijelentette:

a jövő heti csúcson az államcsoport jövője elkerülhetetlenül napirenden lesz.

Egyelőre azonban nem terveznek azonnali bővítést, mivel a „terjeszkedés legújabb hulláma véget ért” – idézi a Berliner Zeitung.

Hozzátette, hogy az új tagok integrálására irányuló erőfeszítések is időt vesznek igénybe, és még mindig az egységes strukturális működésen dolgoznak.

Szankciók elleni védelem: jön a digitális BRICS-rendszer?

Várhatóan

egy alternatív, „szankcióbiztos” fizetési rendszer kialakítása is

napirendre kerül a kazanyi tatár város jövő heti eseményén.

Ebben a BRICS-országok vehetnek részt egy saját fizetési és elszámolási szabályrendszer szerint, amellyel megteremthetik a teljes külkereskedelem hatékony és független elszámolásának feltételeit.

A Bloomberg erről úgy ír: az alternatívák közé tartozik egy olyan bankhálózat kiépítése, amely helyi valutában hajthat végre tranzakciókat, emellett közvetlen kapcsolatot létesít a központi bankok között. 

A terv magában foglalná a nyersanyagok, például az olaj, a földgáz, a gabona és az arany kölcsönös kereskedelmét szolgáló központok létrehozását is.

Arról Alekszandr Babakov, az Állami Duma alelnöke beszélt korábban a Ria Novostinak, hogy a BRICS-államok fontolóra veszik a blokklánc és a digitális technológiák alkalmazását az ilyen tranzakciókhoz.

Putyin ezt nem részletezte a sajtótájékoztatón, de elmondta, hogy nem terveznek közös valutát, viszont Oroszországnak van néhány "igazán komoly" javaslata a digitális valuták terén. 

A brazil elnök igazoltan hiányzik

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök egészségügyi okok miatt nem fog tudni elutazni a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójára – közölte vasárnap este az MTI a G1 brazil hírportál és a CNN amerikai hírtelevízió a latin-amerikai állam elnökének hivatalára hivatkozva.

Az elnök egy háztartási baleset következtében vágási sérülést szenvedett a fején, orvosa pedig átmenetileg eltanácsolta hosszabb repülőutaktól. Lula ugyanakkor el fogja tudni látni rendes hivatali teendőit. A brazil elnök az oroszországi Kazanyban tervezett részt venni a BRICS-országok, vagyis Brazília, Oroszország, Dél-Afrika, India, Kína, Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek vezetőinek csúcstalálkozóján. Lula most videókonferencia révén fog csatlakozni a megbeszélésekhez.