Kicsi és halálos: nem kell lesajnálni Ukrajnát, bőven van náluk a győzelem eszközéből

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február elején jelentette be, hogy az ukrán haderőn belül saját, különleges részleget hoznak létre a pilóta nélküli légi harcjárművek, vagyis a drónok számára. Ennél beszédesebb példa pedig aligha kell annak igazolására, hogy a mesterséges intelligencia (MI) mára mekkora jelentőséggel bír a modern hadviselésben. Az ukrajnai orosz invázió nem az első olyan hadi cselekmény, amelyben jelentős számban alkalmaznak pilóta nélküli légi járműveket, mégis az orosz-ukrán háború az, amelyre joggal mondják: ez a világ első igazi MI-és drónháborúja.

A drónok jelenléte pedig Ukrajna-szerte drámai változásokat eredményez a harctéren, a pilóta nélküli légi harcjárművek többek között forradalmasították a megfigyelést, ami igencsak megnehezíti a parancsnokok számára, hogy kihasználják a meglepetés erejét. A drónok ezen túl a harcteret is minden eddiginél „átláthatóbbá” teszik a szemben álló felek számára, arról nem is beszélve, hogy sok esetben precíziós csapásmérő fegyverként is szolgálnak – szerepel a washingtoni székhelyű Atlantic Council nemzetközi biztonságpolitikai agytröszt friss elemzésében.

És mint a mellékelt ábra mutatja, Ukrajnát kicsit sem kell lesajnálni a terepen, amennyiben a drónok eredményes bevetéséről van szó. Az elemzők kiemelik, hogy a háború kicsivel több mint elmúlt két évében az ukránok jelentős sikerrel alkalmazzák a drónokat. Volt, hogy rögtönzött, ad hoc jelleggel, máskor maximálisan tudatosan. Ukrajna „drónképessége” szintén nagyban köszönhető a nyugat hatalmas anyagi, katonai támogatásának, valamint a különböző alulról szerveződő, önkéntes hálózatok hozzájárulásainak.

Eközben felvirágzott a startup jellegű ukrán dróngyártó iparág is.

Az eredmények eddig? Meglehetősen ígéretesek. Az év elején Mihajlo Fedorov, az ukrán „digitális miniszter” arról számolt be, hogy mindössze egyetlen hét leforgása alatt az ország drónseregei 73 orosz harckocsit semmisítettek meg, légvédelmi rendszerekkel, üzemanyag-raktárakkal és több más, nagy értékű célponttal együtt. Ukrajna a nagyobb hatótávolságú drónokat ma már arra is használja, hogy stratégiai célpontokat támadjanak meg belső orosz területeken, ezzel komoly fenyegetést jelentve az orosz hadiipari termelő egységekre, illetve az energiaipari infrastruktúrára.

Az ukránok által alkalmazott tengeri drónok voltak, amelyek segítettek megtörni a fekete-tengeri kikötők orosz blokádját, így a Krímtől visszavonulásra kényszerítve Putyin elnök flottájának döntő hányadát. A MAGURA V5-ös, több ezer kilogrammnyi robbanóanyagot is hordozó drón volt az, amely az orosz fekete-tengeri flotta négy hajóját is el tudta pusztítani. Az említett pilóta nélküli víz alatti drón hatótávolsága akár 800 kilométer is lehet, darabja pedig 250 00 dollár – ezt már Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója nyilatkozta az Economxnak.

Amikor halálos csapást mér az MI

Tény és való, hogy Ukrajna a háború kezdetétől drónok - tudásban, funkcióban és méretben is - változatos flottáját építette fel és szerezte be, hogy ezzel is megfékezze, sőt, egyenesen megállítsa az agresszív orosz offenzívát. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint az idei év elejére már közel 200 vállalat gyártott drónokat Ukrajnában, és a hazai termelés volumene 2023-ban mintegy százszor nagyobb volt, mint Oroszország teljes körű inváziójának első évében. Ahhoz képest, hogy Ukrajnának egy évvel ezelőtt még csupán hét hazai dróngyártója volt, ma már legalább nyolcvan szorgoskodik a megtámadott országban. 

Az ukrán gyártási potenciál pedig egyre csak bővül: a terveknek megfelelően 2024-ben már egymillió eredeti ukrán drónt gyártanának. Mindeközben a megtámadott fél nemzetközi, nyugati partnerei is nagy erőkkel segítik Ukrajnát, hogy egy lépéssel Oroszország előtt járhasson a drónháborúban. Resperger István szerint az orosz-ukrán háborúval mára egy teljes, önálló, és legfőképpen jövedelmező üzletág fejlődött ki a dróngyártással: a mostani tendenciák folytatásával 2028-ra már összesen 13,7 milliárd dollárt költenek drónbeszerzésre a háborúban álló felek.

Az ukrán drónevolúció a háborúval egyes szakaszaival változott. A háború elején, amikor Oroszország még kevésbé rendelkezett kifinomult légvédelmi és elektronikai hadviselési képességekkel, Ukrajna még a nagyobb drónok csapásmérő erejére támaszkodott. „Jellemzően ilyen volt az ukránok többféle levegő-föld rakéta hordozására alkalmas Bayraktar TB2 drónja, ami 26 órán át is képes volt a levegőben maradni, és négy páncéltörő rakétával pusztította az oroszok erőit. Ez volt az első jelzés, hogy a háborúban rendkívül fontos szerepet kap a mesterséges intelligencia”

– mondta el Resperger István.

Arra már egy másik külpolitikakutató agytröszt, a New York-i Council on Foreign Relations tanulmánya emlékeztet, hogy Oroszország idővel fokozatosan átvette a légtér ellenőrzését, és egyre könnyebben tudta felderíteni, majd lelőni ezeket a testesebb drónmodelleket. A TB2 Bayraktarnak máig van a harctéren némi relevanciája, elsősorban a hírszerzésben, azonban Ukrajna fokozatosan áttért a kisebb drónok használatára, lépést tartva az oroszokkal. Ezek a kisebb, modernebb drónok már emberi beavatkozás nélkül, MI-alapon maguk választják ki az optimális célpontot.

Közben Oroszország sem tétlenkedik

Időközben az orosz hadvezetés sem tétlenkedik, és hagyja szó nélkül, hogy kiiktassák hadihajóit és tankjait. Egy közelmúltban leleplezett, Iránnal közös, titkos projektben Oroszország befejezte egy tatárföldi dróngyár építését, Moszkvától közel 800 kilométerre keletre. A becslések szerint itt 2025 közepéig mintegy hatezer „földközelben lopakodó” Shahed 136 dróntípust is legyárthatnak, akár 2500 kilométeres hatótávolsággal. Ezek azért is figyelemre méltó harci eszközök, mert 45 kilogramm robbanóanyagot is képesek szállítani – jegyzik meg a korábban idézett agytrösztök elemzői.

Hozzáteszik: ez a kibővített dróngyártás már elegendő lehet ahhoz, hogy ellensúlyozza Oroszország drónhiányát a frontvonalakon, és felülkerekedjen. Ami orosz dróntechnológiát illeti, Moszkva mindenekelőtt olyan hazai modelleket alkalmaz, mint az Orion, az Eleron 3, az Orlan 10 és a Lancet. Resperger István ezek közül mindenekelőtt a Lancetet tartja említésre méltónak, amely 40 percig is a levegőben köröz 3 kilogrammnyi robbanóanyaggal és közel 300 km/órával csapódik be. Ezekkel az oroszok nem egy alkalommal semmisítettek meg nyugati gyártmányú Leopard és Abrams harckocsikat.

Csakhogy a nyugati szankciók a dróngyártás területén már tudtak igazán súlyos, nehezen kiheverhető károkat okozni az orosz hadvezetésnek. Brüsszel a beszállítói láncok korlátozásával vagy egyenesen azok elvágásával valamelyest meg tudta akadályozni, hogy Moszkva maradandót alkosson a dróngyártásban. Ezért is fordult Oroszország Iránhoz „drónutánpótlásért”, így ma már meglehetősen kiterjedt Shahed-drónflottát tudhat magáénak Putyin elnök serege.

Hogy festenek most az erőviszonyok?

A háború harmadik naptári évébe lépve, momentán egyik fél sem áll közel a légi fölény eléréséhez. A katonai elemzők kezdetben arra számítottak, hogy a jelentős túlerőben lévő orosz haderő könnyen és gyorsan átveszi az ellenőrzést a háborús légtér felett. Meglepő módon azonban Ukrajna – később nyugati rendszerekkel megerősített – légvédelme képes volt visszaverni az orosz légi csapásokat. Lényegében máig egyik fél sem tudta integrálni a másik légvédelmét. Ez pedig többek között arra késztette Ukrajnát és Oroszországot is, hogy kölcsönösen továbbfejlesszék dróntechnológiájukat.

Mindezt pénzügyi oldalról megközelítve, nem is kérdés, hogy megéri-e befektetni a dróntechnológiába, miután a tűzcsapásokban rengeteget lehet velük spórolni: például már egy 20 ezer dolláros drónnal is „könnyedén” meg lehet semmisíteni egy három milliárd forintos harckocsit – hozta fel a példát a MATE egyetemi tanára. Azt persze Resperger István is gyorsan hozzáteszi, hogy a fejlett dróntechnológiának ugyanúgy megvannak a maga korlátai: a drónokat elektronikus hadviselési eszközökkel meg lehet zavarni, le lehet szállítani, a nélkül, hogy csapást mértek volna.

Egy biztos: a háborúban bevetett mesterséges intelligencia a dróntechnológia még távolról sem érte el a zenitjét. Mint az ezredes állítja, a katonai felderítésben még bőven van potenciál, ahogy a drónok a jövőben egyre nagyobb robbanócsomagokat juttathatnak el egyre messzebbre. Óriási tesztpálya tehát most az orosz-ukrán háború, akárcsak a Gázai övezet. A szakértők szerint a technológia rohamos fejlődése és egyre kiterjedtebb használata nem csak azt vetíti előre, hogy a drónok kiegyenlítik az oroszok felé lejtő pályát, hanem végül jelentősen befolyásolhatják vagy egyenesen el is dönthetik a háborút.