Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtök esti munkavacsorájának egyik fő témája a jövő heti uniós csúcstalálkozó volt, amelyen az európai vezetők szeretnék napirendre venni az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló javaslatot. A magyar miniszterelnök ezt határozottan ellenzi, érveléséhez, miszerint Ukrajna semmilyen szempontból nem felel meg az uniós követelményeknek, maga az uniós intézményrendszer is bőven szolgáltat muníciót.
A hét elején 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága azt a jelentést, amelyben megállapítja, hogy az Ukrajnának juttatott uniós pénzeket nem felügyelik megfelelően, és nagy kockázatot jelent a pénzek felhasználásakor tapasztalható nepotizmus.
Gondok Ukrajnában
Az elfogadott európai parlamenti jelentés szerint a nem uniós országoknak nyújtott segítségre szánt uniós pénzeket, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott válaszlépésekre szánt európai pénzeket nem ellenőrzik és felügyelik megfelelően. Felszólítják a Bizottságot, hogy végezzen alaposabb ellenőrzéseket annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzeket a céloknak megfelelően költsék el, ill. azok a leginkább rászorulókhoz kerüljenek.
A képviselők különösen aggasztónak tartják az előcsatlakozási támogatási eszközt (IPA) érintő kiugró szabálytalanságokat, és felszólítják a Bizottságot, hogy a jövőben is biztosítsa a csalás elleni védelmet, például Ukrajna esetében, amely jelentős forrásokat kap az IPA-ból és a Horizont Európa keretprogramból.
Jogállamisági problémák
Az EP-szakbizottságának véleménye szerint a Bizottság riadalmat kelt azon bejelentett tervével, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RFF) felfüggesztett 6,3 milliárd eurót folyósítaná Magyarországnak, cserébe azért, hogy az ország jóváhagyja az Ukrajnának nyújtott támogatást. A jelentésben világosan üzentek a képviselők: a felfüggesztett pénzeszközöket csak akkor szabad Magyarországnak folyósítani, ha a magyar kormány által elfogadott korrekciós intézkedések a gyakorlatban is hatékonynak bizonyultak.
Lengyelországgal kapcsolatban megismétlik az igazságszolgáltatás és a médiaágazat súlyos hiányosságaira vonatkozó megállapítások miatti aggodalmukat, és arra kérik a Bizottságot, hogy csak akkor szabadítsa fel az RRF-ből származó forrásokat, ha a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos valamennyi kérés teljesült.
Csatlakozzon mindenki az Európai Ügyészséghez
Az EP-képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy Dánia, Magyarország, Írország, Lengyelország és Svédország haladéktalanul csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Az uniós ügyészségnek önálló költségvetést kell biztosítani – szorgalmazzák –, hogy az Európai Unió érdekeit a lehető legjobban megvédhesse.
Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) miatt aggódnak
A jelentésben továbbra is aggályosnak tartják, hogy az EU pénzügyi érdekeit nem védi megfelelően az RRF. A tagállamok jelentési és ellenőrzési rendszerei hiányosak, az RRF kifizetési modelljének sajátosságai miatt nehézségekbe ütközik a hibaarány értékelése, valamint a Bizottság kifizetés-felfüggesztési módszertanának jelentős korlátai vannak.
Bár a tagállamok jelentései és a csalásgyanús esetek nyomon követése között jelentős különbségek vannak, a képviselők arra kérik különösen Finnországot, Írországot és Lengyelországot, hogy fogadjanak el nemzeti csalásellenes stratégiákat, hogy megmutassák, komolyan veszik az uniós források védelmét.
(Szerző: Tieger Endre, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője)