A városok gyakorlatilag egyidősek a történelemmel, az első városok megjelenése i.e. 7500 körülre tehető. A következő évtizedekben a városok száma, mérete és lakossága lassú ütemben, de fokozatosan nőni kezdett, majd az urbanizáció az ipari forradalmak következtében a 18. században felgyorsult. A városi lakosság aránya 1800 körül 3 százalék volt, 1950-ben már 30 százalék körüli, napjainkban pedig a világ lakosságának már több mint fele él városokban. Az urbanizáció tovább gyorsulhat a következő évtizedekben: 2050-re a világ lakosságának mintegy 70 százaléka, 2100-ra pedig 85 százaléka lehet városlakó – olvasható a Magyar Nemzeti Bank Megatrendek című kiadványában.

Urbanizációs robbanás jöhet a következő évtizedekben

A városi lakosság bővülésének egyik kulcstényezője a megavárosok – a 10 millió fő feletti városok – folyamatos növekedése és megjelenése. 1950-ben még csak New York és Tokió lakossága haladta meg a 10 millió főt, jelenleg azonban a számítástól függően 33 és 47 darab között alakul a megavárosok száma a világon.

Jelenleg Tokió a legnagyobb város több mint 37 millió fővel.

A legnépesebb városok többsége azonban a két legnépesebb országban található: Kínában Sanghaj és Peking, valamint Indiában Delhi és Mumbai. A lista elejében található még Dhaka, Sao Paolo, Kairó, Mexikóváros és Oszaka is. Európából Párizs (11,3 millió fő) és London (9,8 millió fő) tekinthető megavárosnak. 

Kép: Economx

Előrejelzések szerint a legnagyobb 1000 város népessége több mint fél milliárd fővel fog növekedni 2050-re, melynek felét a megavárosok népességbővülése adhatja. A megavárosok száma a jelenlegi mintegy 40-ről közel 70-re emelkedhet 2050-re. A leggyorsabb növekedés Afrikában várható, de Ázsia és a Csendes-óceáni térség megavárosai is bővülni fognak és továbbra is a legnagyobbak lehetnek. 2050-re várhatóan Delhi lesz a világ legnagyobb megavárosa közel 47 millió fővel. 

A városi népesség növekedésének forrása nagyrészt a természetes szaporulat, de a nettó bevándorlás is meghatározó lesz, különösen Európában (Párizs) és a fejlett ázsiai városokban (Tokió).

Növekszik a régiók közti gazdasági egyenlőtlenség

A városok, különösen a nagyok, az országok hosszú távú növekedésének meghatározó tényezői, mivel a világ GDP-jének több mint 80 százaléka a városokban keletkezik.

Érdemes közelebbről is megvizsgálni, hogy milyen gazdasági hatásai lehetnek az urbanizációnak.

Gazdasági növekedés: az urbanizáció hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, mivel a városok gyakran a gazdasági aktivitás központjai. Itt koncentrálódik az ipar, a szolgáltatások és az innováció, ami munkahelyeket teremt és növeli a termelést.

Munkahelyek és foglalkoztatás: a városiasodás növeli a munkahelyek számát, különösen a szolgáltatások és a technológiai iparágak terén. A városok gyakran vonzzák a fiatal, képzett munkaerőt, ami hozzájárul a munkapiaci dinamizmushoz.

Infrastrukturális fejlesztések: a urbanizáció növekedésével az állami és magánberuházások a közlekedési, energiaellátási és telekommunikációs infrastruktúrák fejlesztésére irányulnak, ami hosszú távon javítja a gazdasági hatékonyságot.

d
Sanghaj a világ egyik legnépesebb városa
Kép: Getty Images, Ying Tang

Városi ingatlanpiac: a növekvő népesség és kereslet hatására az ingatlanpiacok árai emelkedhetnek. Ez egyesek számára lehetőséget biztosít a tőkeépítésre, míg mások számára megnehezítheti a megfizethető lakhatás elérését.

Régiók közötti gazdasági egyenlőtlenségek: az urbanizáció következményeként a városok közötti gazdasági különbségek növekedhetnek. A vidékiek elvándorlása és a városokban koncentrálódó gazdasági tevékenységek fokozhatják a fejlettebb és kevésbé fejlett régiók közötti különbségeket.

Tömegközlekedés és közszolgáltatások igénye: az urbanizált területek növekvő lakossága megnöveli a közszolgáltatások, például a közlekedési, oktatási, egészségügyi és közbiztonsági infrastruktúrák iránti keresletet, ami további gazdasági kihívások elé állítja a városokat.

Vízszennyezés, hőszigetek, hulladéktermelés – így pusztítjuk a városban a bolygót

Bár az urbanizáció óriási gazdasági előnyökkel járhat, növelheti a környezeti terhelést is. A légszennyezés, a vízfogyasztás és a hulladékproblémák mind nagyobb terhet róhatnak a gazdaságra, ami hosszú távon költségeket generálhat.

Mégis milyen negatív hatásokkal jár ez a folyamat?

Légszennyezés: a városokban sűrűn koncentrálódó közlekedési eszközök és ipari tevékenységek hozzájárulnak a levegő szennyezéséhez. A megnövekedett gépjárműhasználat, az ipari kibocsátások és a fűtés növelhetik a szén-dioxid és más káros anyagok koncentrációját, ami az üvegházhatású gázok növekedéséhez vezethet.

Zöldfelületek csökkenése: az urbanizáció következtében egyre több természetes terület, például erdők, mezők és vízfolyások kerülnek beépítésre. A zöldfelületek csökkenése csökkenti a biodiverzitást, illetve a városok levegőtisztaságának javításában, illetve a hőmérséklet-szabályozásban játszott szerepét is gyengíti.

Víz- és talajszennyezés: az ipari, mezőgazdasági és háztartási szennyvizek fokozott koncentrációja a városokban veszélyeztetheti a vízkészletek tisztaságát. Emellett az esővíz elvezetésére szolgáló rendszerek nem mindig képesek kezelni a nagyobb esőzéseket, így a szennyező anyagok könnyebben bekerülhetnek a természetes vízkészletekbe.

Hulladéktermelés: az urbanizációval együtt járó magas fogyasztás és az emberek sűrűsödő életmódja növeli a hulladék mennyiségét. A nem megfelelően kezelt hulladékok, mint például műanyagok, komoly környezeti problémákat okozhatnak, ha nem kerülnek megfelelően újrahasznosításra.

Hőszigetek jelensége: A városokban a beton, aszfalt és egyéb mesterséges felületek miatt gyakran magasabbak a hőmérsékletek, mint a környező vidéki területeken. Ez a jelenség a „városi hősziget” effektus, ami tovább növeli az energiaköltségeket és súlyosbítja a klímaváltozást.

Az urbanizáció környezetvédelmi hatásai azonban kettősek. Miközben a városok gyors növekedése számos környezeti problémát, például szennyezést, zöldterület-csökkenést és hulladékfelhalmozódást vonhat maga után, egyúttal új lehetőségeket is kínál a fenntarthatóság és zöld technológiák elterjedésére. A jövőben a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő várostervezés kulcsfontosságú lesz a fenntartható urbanizáció megvalósításában.

A zöld átállás csak egy óriási illúzió, a politika mélyen hallgat

Kritikus hatással lehet a háború a fenntarthatósági célokra – nyilatkozta az Economxnek Gelencsér András akadémikus, levegőkémikus, aki szerint a globális fogyasztói társadalom növekedésre alapozott modelljének drasztikus átalakítása lenne az egyetlen esély a modern civilizáció működőképességének fenntartására. Bővebben→

Kapcsolódó