A legszegényebb településeken élők alapellátása is megoldható a Máltai Szeretetszolgálat pilot programja keretében. Magyarország 300 hátrányos településen nyújt telemedicina szolgáltatást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, mondta a Digital Health Essential konferenciáján Nagy Ferenc, a szervezet egészségügyi vezetője. A programban 13 jól felszerelt kisbuszt használnak, összesen 80-100 egészségügyi szakember vesz részt a projektben.

Pilot, ami működik

A szakember kiemelte: ezeken a településeken az átlagéletkor tíz évvel alacsonyabb, mint az országos átlag, a legszegényebb településeken körülbelül háromezer ember orvosi alapellátása valósul meg. A pilot program keretében 2023. márciusa és október között járják az egészségügyi dolgozók az elmaradott településeket. A projekt azért is fontos, mert ezeken a településeken drámaian nő a betöltetlen háziorvosi praxisok száma. Jellemzően ezeken a településeken nincs gyermekorvos az alapellátásban, általában vegyes praxisok vannak.

A telemedicina bevezetése ezeken a településeken egy kényszer volt

– tette hozzá Nagy Ferenc.

Egy mobil orvosi rendelő járja a falvakat, ahol a legnagyobb probléma a humánerőforrás hiánya, hiszen nincs orvos. Hangsúlyozta: a pilot keretében is csak azokon a településeken tudják az alapellátást biztosítani, ahol van térerő. 

Egy szakápoló és gépkocsivezető van az autóban, a szakdolgozók fizikai vizsgálatokat végeznek, és az a furcsa helyzet áll elő, hogy amikor az orvossal kell beszélni, akkor a laptopon a világhálón keresztül jelentkezik be az orvos. Átlagosan egy betegre 40 perc jut.

Megérkeztek a 21. századi megoldások a krónikus betegekhez

A megkérdezettek 12 százaléka szerint a mesterséges intelligencia (MI) nagy segítség a terápiás döntésekben, csupán a krónikus betegek hat százaléka volt teljesen elutasító, 47 százalék szerint a mesterséges intelligenciában meg lehet bízni, mondta Kertész Balázs, a Szinapszis Kft. ügyvezető igazgatója.

A kutatást 600 fős internethasználókra reprezentatív krónikus betegmintán készítették, az adatfelvétel áprilisban volt.

Magyarországon a legtöbb krónikus beteg magas vérnyomással küzd, a toplista második helyén a mozgásszervi betegségek, harmadikon pedig a gasztroenterológiai betegségek állnak, nagyon sok a polymorbid beteg, akinek több krónikus betegsége is van egyszerre.

A betegek nagy részének okostelefonja és számítógépe is van. Hagyományos mérőeszközzel 84 százalékuk rendelkezik, okosórát harmaduk használ, veszélyhelyzeti segélyhívója pedig minden tizedik krónikus betegnek van.

A távdiagnózis még ritka, a többség személyesen keresi fel a szakorvost, a háziorvosával viszont majdnem minden harmadik beteg távkonzutál, mondta Kertész Balázs.

Szövegből diagnózis

A ChatGPT a napjainkban kifejezetten hasznos eszköz lett a kutatásban, az oktatásban és programozásban is és akár a zárójelentések megírásában is – mondta Patai Roland, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója.

Az előadásában kitért arra is, ChatGPT és a nagy nyelvi modellek hogyan használhatók innovatív kiegészítőként az orvostudományban. Az innovatív megoldás hasznos segítőtárs lehet majd a triázsolásban és a leletezésben is. A ChatGPT egyelőre hivatalosan nem tud magyarul, de alkalmas lehet diagnosztikai eszköznek. A rendszer hibás válaszai nagyon hasonlítanak az emberekéhez – tette hozzá a kutató. De azt tapasztalják, hogy jó hatásfokkal old meg olyan eseteket is, amiket az általános orvosok nem tudtak.

Kiemelte a chatbot az esetek 40 százalékában a megoldatlan helyzetekben is jól diagnosztizálta a betegeket.

Véget kell vetni a pdf korszaknak

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) jelenleg többnyire pdf formátumú adatok vannak, ezen változtatni kell – mondta Tolnay Roland, az ESZFK Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Az egészségügyi ágazat kiemelt fejlesztési portfóliója az EESZT, a másik pedig a medikai szoftverek fejlesztése például a miniHIS. Utóbbi a Belügyminisztérium által fejlesztett és üzemeltetett díjmentesen használható, webes technológiával rendelkező medikai alkalmazás, ugyanakkor teljesértékű háziorvosi rendszer, mely alkalmas kötelező adatszolgáltatás biztosítására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az EESZT felé is.

Ezekből az eszközökből továbbíthatók adatok az EESZT-be: 

  • pulzoximéter,
  • vércukormérő,
  • és a vérnyomásmérő adataival dolgoznak.

Ezeket az eszközöket támogatja a rendszer, a betegek jelenleg ezekkel az eszközökkel tudnak csatlakozni a térhez.

A jövőben pedig az EKG lesz az az eszközcsoport, amivel bővíteni szeretnék a medicina szolgáltatásokat.

Kiemelte: másik kiemelt területe az ESZFK-nak az Egészségablak alkalmazás fejlesztése. A jövőben az applikációban időpontfoglalás, szűrővizsgálatokra való figyelmeztetés, leletek megjelenítése, és egy biztonságos kommunikáció is létrejöhet az orvosok és páciens között.