Az év egyik leglátványosabb technológiai eseményének minősítették a szakemberek, amikor tavaly október 13-án a Starship, a világ legnagyobb és legerősebb rakétája egy texasi indítóállásról felszállt az űrbe. Fő hordozórakétája több mint 65 kilométeres magasságot ért el, mielőtt visszaindult volna a Földre.

A rakéta – amelyet Elon Musk SpaceX cége épített – ezután nem zuhant le, hanem újra beindította hajtóműveit, és lelassult, míg végül ott lebegett a torony felett, ahonnan hét perccel korábban kilőtték a magasba. Ekkor a kilövőállomás csipesz-szerű karmai megragadták az óriási hordozórakétát, és szilárdan megtartották, készen az újraindításra.

Kapcsolódó

„Ez a nap a mérnöki történelemkönyvekbe kerül” – idézte fel a The Guardian Kate Tice, a SpaceX mérnöke szavait.

A tekintélyes Science tudományos folyóirat is hasonlóan lelkes volt.

„A bravúr a megfizethető nehézrakéták új korszakát jelenti, amely csökkentheti az űrben végzett tudományos munka költségeit”

– írták, amikor a Starship októberi repülését az év egyik áttöréseként díjazták.

Musk cége már most tizedére csökkentette a rakományok Föld körüli pályára állításának költségeit. Amint a Starship, a valaha épített legerősebb hordozórakéta, amelyet úgy terveztek, hogy teljes mértékben és gyorsan újrafelhasználható legyen, még az idén teljes üzembe áll, további hasonló mértékű csökkenés várható – tette hozzá a lap.

Ezt a nézetet sok űrmérnök is osztja, akik úgy vélik, hogy

a Starship hatalmas ugrás előtt áll. Erre az évre összesen 25 repülést terveznek.

Az újrahasznosítható hordozórakétával végzett küldetések költségeinek zuhanása lehetővé tenné a tudósok számára, hogy olyan kutatásokat végezzenek az űrben, amelyeket eddig egyszerűen nem engedhettek meg maguknak – írta a Science a Starship eredményeiről szóló vezércikkében. Arra is rámutattak, hogy a világűrbe való kijutás eddig túl drága művelet volt ahhoz, hogy megkockáztassanak egy-egy meghibásodást, ezért az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA küldetésein az alkatrészeket újra és újra tesztelik, ami a költségeket felhajtja. A Starship rutinszerű repüléseivel azonban a tudósok több kockázatot vállalhatnak majd, és olcsó, kapható alkatrészekből építhetnek műszereket, amelyeket gyakran használhatnak. Ennek fényében

fennáll annak a valószínűsége, hogy a Starship véget vethet a NASA saját rakétarendszerének, a problémákkal küszködő, rendkívül drága Space Launch System (SLS) rendszernek, amelyet az ügynökség már évtizedek óta tervez.

Rakétái ugyanis a többször felhasználható Starshiptől eltérően egyszer használhatóak, miközben minden egyes SLS-indítás várhatóan több milliárd dollárba fog kerülni, szemben a Musk által tervezett 10 millió dollárral. 

Mindenesetre Musk egy lépéssel közelebb került nagy álmához, hogy az óriásrakétával megkezdje a Mars esetleges kolonizációját. A milliárdos üzletember tavaly szeptemberben azt ígérte, hogy a SpaceX két éven belül elindítja az első, személyzet nélküli Starship-küldetéseket a Marsra. Siker esetén ezeket négy év múlva legénységgel végrehajtott repülések követnék. Végső soron

Musk elképzelései szerint 30 éven belül akár egymillió emberből álló kolónia is élhetne a Marson.

Az biztos, hogy embereket küldeni a távoli vörös bolygóra, túlélni a veszélyes kozmikus sugárzást, és megtalálni az élelmiszertermelés módját egy olyan világban, ahol nincs víz, és amelynek légköre a földi légkör átlagos nyomásának kevesebb mint 1 százaléka, enyhén szólva is hatalmas tudományos kihívást jelent. Mások viszont újabb szempontokat is felvetnek a Marsra településsel kapcsolatban.

A Földet elhagyni a Marsért „olyan lenne, mintha egy rendetlen szobát hagynál ott, hogy egy mérgező hulladéklerakóban élhess” – állítja Kelly és Zach Weinersmith A City on Mars című könyvében. 

Ezt a nézetet osztja Martin Rees csillagász is, aki szintén támadta Musk Marsra vonatkozó javaslatait.  „Veszélyes téveszme azt hinni, hogy az űr menekülést kínál a földi problémák elől. Ezeket itt kell megoldanunk. Az éghajlatváltozással való megbirkózás ijesztőnek tűnhet, de a Mars terraformálásához képest gyerekjáték.

Nincs „B bolygó” a hétköznapi, kockázatkerülő emberek számára

– fogalmazott.