Kína gazdasági világhódítását természetesen nyomot követi az Egyesült Államok is. A washingtoni think tank, az American Enterprise Institute (AEI) folyamatosan összesíti Peking tengerentúli befektetéseinek és építkezéseinek értékét, ami
2005 és 2023 között együttesen megközelítette a 2,4 billió (azaz 2400 milliárd) dollárt.
Az intézet szerint a Covidból történő kilábalás után 2023-ban kezdtek a beruházások végre fellendülni, ugyanakkor az építkezések – legalábbis egyelőre – lemaradtak. A közlekedés, az autóipar az utóbbi időszakban egyértelműen háttérbe szorította az energiaipart, és a legnagyobb beruházási területté vált. Az AEI azt is megjegyzi, hogy amíg az Egyesült Államok és az Európai Unió tétovázik,
- 2023-ban Indonézia húzta be a legtöbb kínai forrást, több mint 7,85 milliárd dollár értékben,
- míg Szaúd-Arábiában építkeztek a legtöbbet a kínai építőipari cégek, 4,79 amerikai dollár értékben tíz projektbe vágtak bele.
Az American Enterprise Institute által megalkotott China Global Investment Tracker az egyetlen olyan átfogó nyilvános adatsor, amely nemcsak Kína kifelé irányuló beruházásait és az építőiparát foglalja magában, de azokat országokra lebontva, dátum szerint külön-külön is dokumentálja, a fémipartól kezdve, az ingatlanpiacon át, a mezőgazdaságig, valamint az IT-technológiáig.
A tranzakciók 2023 decemberéig szerepelnek a listában, így amikor Orbán Viktor a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel az oldalán azt mondta, hogy jelen pillanatban 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon, akkor előfordulhat, hogy olyan projektre is gondolhatott, amelyeket még nem dolgozott fel az amerikai szervezet. Mindenesetre összeségében 9,9 milliárd amerikai dollár (jelenlegi árfolyamon 3560 milliárd forint) kínai forrást azonosítottak hazánkban 2007 óta.
Ezzel a képzeletbeli európai listán mindösszesen a tizennegyedik pozícióban vagyunk.
Látható az is, hogy a hagyományosan legerősebb nyugat-európai országok nagyságrendileg több kínai forrást hasznosítanak a gazdaságukban, annak ellenére is, hogy a politikai nyilatkozataikban rendszerint elítélik Peking lépéseit.
Egyébként az intézet szerint 2023 decemberéig világszerte 970,77 milliárd amerikai dollárt fektettek be a kínaiak az Övezet és út mentén.
Íme a legutóbbi öt kínai projekt az új Selyemúton (2023 december):
- Afganisztán: China National Petroleum Corporation (CNPC) – energiaszektor: 150 millió dollár;
- Szerbia: State Power Investment (SPIC) – energiaszektor: 170 millió dollár;
- Szingapúr: Alibaba – csomagküldés/kereskedelem: 630 millió dollár;
- Indonézia: Bytedance – csomagküldés/kereskedelem: 840 millió dollár;
- Vietnam: Trina Solar – energiaszektor: 420 millió dollár.