Az elmúlt héten a 95-ös oktánszámú benzin hazai kutakon kimutatott 638 forintos átlagára 18 forinttal, 2,8 százalékkal múlta felül a környező országok átlagárát. A gázolaj esetében a 652 forintos átlagár 26 forinttal, 4,5 százalékkal haladta meg 10 régiós ország kúti árainak átlagát. Benzin esetében Szlovákiában, Ausztriában és Szerbiában kellett többet fizetni az üzemanyagért, dízel esetében Szerbia és Ausztria kutjain mutattak magasabb összeget kútoszlopok árcédulái. A másik végletet Bulgária képezi: ott a múlt héten a benzin 104, a dízelolaj 108 forinttal került kevesebbe, mint itthon. Összességében azonban ténykérdés, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Monitor szolgáltatásában elérhető adatok alapján valóban nem teljesült az az elvárás, hogy a hazai kutakon a régiós átlagár szintjén lehessen tankolni.

E tekintetben persze, lehet vitatkozni azon, hogy jó-e  ha a legtávolabbi, legalacsonyabb árakkal büszkélkedő Bulgária lefelé tolja a régiós árszinteket, de azt is látni kell, hogy hasonló elgondolások alapján a nem EU-tag, átlagokat feljebb húzó Szerbia kiemelésével pedig épphogy a régiós túlárazottságunk növekedne.

Kapcsolódó

Nem az adó a gond

„Azért drága az üzemanyag, mert extra komoly mértékű rajta az adó, vagyis az államnak köszönhető az, hogy ilyen magas árakon tankolhatunk” – hallani a legtöbbször az érveket. Nos, az Európai Bizottság heti olajár közleményének adatai ezt a vélekedést alapjaiban cáfolják meg.

A benzin adatokat elemezve az látszik, hogy a magyarországi 316 forintos összesített adótartalomnál régiónk 3 országában (Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában) is magasabb összeget zsebel be az adott ország költségvetése, mint a magyar büdzsé.

Ausztriában a múlt héten például 344 forint volt a benzin adótartalma. Ha pedig a kúton elérhető átlagár arányában számoljuk ki az adótartalom mértékét, Szlovéniában, Ausztriában magasabb, Csehországban és Szlovákiában a magyar szinttel megegyező az áfa és az adótartalom. A magyar 316 forintos adótartalom magasabb, mint a 294 forintos régiós átlagértékkel.

A gázolaj esetében a hazai 309 forinthoz magasabb összeg érkezik adók formájában az államhoz Ausztriában, s hasonló Lengyelországban, a kiskereskedelmi ár arányában az elvont adó mértéke Lengyelországban magasabb, Ausztriában hasonló volt a múlt héten, mint a hazai 48,4 százalék. 

Rekordmagas áfa, rekordalacsony jövedéki adó

Az igaz, hogy az adótartalmon belül a 27 százalékos áfa alapjaiban megdrágítja az üzemanyagárat, ám nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a 153 forintos benzin jövedéki adó 9 százalékkal, 13 forinttal múlja alul a 10 ország árai alapján képzett átlagot: a magyar autósok 49 forinttal kevesebb jövedéki adót fizetnek, mint a Szlovákiában benzint tankolók, Csehországban 46 forinttal magasabb a jövedéki teher. A 143 forintos dízel esetében 2 forinttal az átlagos régiós dízel jövedéki adószint felett vagyunk, Ausztriában 16, Csehországban és Szlovákiában 11 forinttal magasabb a jövedéki adó, mint a magyar kutakon.

Az adótartalom ráadásul összegében nem fix, hanem az árhoz igazodik. Akkor tehát, ha az állam – amelynek mint más híradásokból pontosan tudjuk égetően szükség van minden bevételre az idén – magának akar jót tenni, nem nyúl az árakhoz. Ha viszont be akarja hajtani azt az elvárását, hogy itthon tényleg a régiós átlagár szintjén legyen elérhető az üzemanyag, ahhoz az árak csökkentése kell. Így viszont önmagán is megszorít, hiszen a lefelé 3-5 százalékkal csökkenő árak az adóbevételeket is hasonló mértékben apasztják – ez pedig milliárdos tételt jelent.