Az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a dollármilliárdosok száma, a világ felnőtt lakosságának kicsit több mint 1 százaléka sorolhatja magát ebbe a vagyoni rétegbe, ez számszerűsítve közel 60 millió embert jelent.

A Blochamps Capital friss kutatása szerint a legtöbb vagyonra Monacóban van szükség. Itt a lakosság 30 százaléka dollármilliomos és 4,8 milliárd forint kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön az elit klubba. Luxemburg után az USA a harmadik, ahol forintra átszámítva 3,1 milliárd a felső 1 százalékba tartozás követelménye. Ahogy arról mi is beszámoltunk, Magyarországon nagyjából 500 millió forint kell ahhoz, hogy a leggazdagabbak közé tartozónak tekinthesse magát valaki.

„A világon végig söpört infláció a leggazdagabbak vagyonát gyarapította elsősorban. Soha nem látott mértékben emelkedett a leggazdagabb egy százalék vagyona hazánkban is” – mondta Karagich István a pénzügyi tanácsadó cég ügyvezetője.

Viszlát infláció, viszlát prémium hozam

A leggazdagabbak vagyonának növekedéséhez nagyban hozzájárult a több mint egy évtizeden át tartó mennyiségi lazítás a jegybankok részéről, valamint az ezzel járó tartós bika részvénypiacok és az utóbbi években tapasztalt rekordmagas inflációs- és hozamkörnyezet.

Nézzük csak a magyar példát: 2023-ban átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Mindeközben a prémium kamatot fizető állampapírok ennél magasbb hozamot is biztosítottak a lakossági befektetőknek. Ennek az időszaknak azonban úgy néz ki, hogy vége van.

Kapcsolódó

Nemcsak az EU-rekorder inflációnak fellegzett be, hanem a magas hozamoknak is. A hazai állampapír-piacon már csak egyszámjegyű hozamot lehet elérni, ugyanis a kormány még az inflációkövető papírnak a kamatát is befagyasztotta, pontosabban fixálta az első évre vonatkozóan. Nem véletlen az időzítés, hiszen így már a jövő évben sem kell infláció feletti hozamot fizetnie a kincstárnak.

A Prémium Magyar Állampapírokból (PMÁP) még viszonylag sok fogyott az első hat hétben, aztán elindult a visszaesés. A csökkenés nem volt folyamatos, a nyolcadik héten volt egy nagyobb mértékű értékesítés, azóta azonban nagy a zuhanás.

A 10. héten már csak 8,9 milliárd forintot értékesítettek ebből a termékből, az idei legrosszabb adat a hetedik héten volt: 7 milliárd forint.

A diagramon jól látszik, hogy nem csak a PMÁP értékesítése zuhant be, még a januárban indult Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) sem fogy túl jól: az első hat héten körülbelül 10-15 milliárd forintnyi új pénzt hagyott a lakosság a kincstári számlákon. A 8. héten rekordot döntött az értékesítési mennyiség, ennek összértéke 56,7 milliárd forint volt. Azóta azonban az adatokból egyértelműen látszik, hogy elindult a csökkenés.

A magyar társadalom kettészakadt

Az utóbbi években tapasztalt jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek miatti frusztráció és az Európa-rekorder magyar infláció sokat erősített a társadalom szétszakadásán.

A 15 milliárdos lakossági hitelállomány és a társadalom fogyasztási kosaraira nehezedő infláció 9 vagyondecilisen terül szét, azaz főleg a nehezebb körülmények között élők törlesztik a kölcsönök többségét és őket érinti igazán rosszul az egekbe szálló fogyasztóiár-emelkedés.

  • Bár a legfelső 10 százalék háromezer milliárd forintnyi adósságterhet visel, emellé körülbelül 63 ezer milliárd forintnyi pénzügyi eszközállomány és 48 ezer milliárdnyi reál eszközállomány párosul.
  • Eközben a társadalom alsó 90 százalékának 12 ezer milliárdos hitelállományához mindössze 115 ezer milliárd forint teljes vagyon mutatható ki.

A súlyos differenciálódási folyamatot erősen enyhítette az ország háztartási szinten rendkívül magas, összességében 86 százalék feletti ingatlan penetrációja, s az ingatlanállomány felértékelődése révén annak pozitív hatásai.

Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője lapunk kérdésére elmondta: nem nagyon van érv vagy látható körülmény, ami Magyarországon kizökkentené az elmúlt évek vagyoni ollójának nyílását.

Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
Kép: Blochamps Capital

„A társadalom 97 százaléka nemhogy vagyoni vagy befektetési, de jövedelmi és megélhetési üvegplafonnal kell szembesüljön ezután az inflációs sokkal terhelt két év után” – húzta alá.

  • Ez a lemaradás pedig társadalmilag rövid távon a kényszerű fogyasztási kijózanodásra szorít,
  • hosszú távon pedig a megtakarítási és öngondoskodási képesség megcsuklásával jár.

Érdemes a számok mögé nézni

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a magyar háztartások pénzügyi vagyona új csúcsra rúgott a tavaly év végi 96,4 ezer milliárd forinttal. Sokan elsőre arra következtetnek ebből az adatból, hogy milyen jól élnek a magyarok, pedig erről szó sincs. A rekordra ugró társadalmi pénzügyi vagyonméret egy nagyon szűk rétegre koncentrálódik.

A legfelső 10 százalék a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, míg a legfelső 1 egyszázalék egyenesen a harmadát. Ezen a kétpólusosságon az infláció csak további hasadékot ejtett az alsó kilenc tized kárára.

2000 és 2010 között lényegében nem volt változás az arányokban, ekkoriban

  • a felső 1 százalék vagyona nagyjából 25 százalékot tett ki,
  • míg a legfelső 10 százalék a társadalmi vagyon 59-60 százalékát birtokolta.

2010 után azonban elindult egy növekedés mindkét vagyoni szegmensben.

2010-ről 2021-re, azaz 11 év alatt körülbelül 8 százalékponttal nőtt a felső 10 százalék vagyoni hányada. A leggazdagabb 1 százalék esetén egy kisebb mértékű növekedés ment végbe, egy évtized alatt 6 százalékkal emelkedett a vagyoni részesedésük.

Megugrott a privátbanki vagyon mérete és bizony dinamikusan változik az ügyfelek pénzhez való viszonya is ebben a rétegben

– húzta alá Karagich István.

A társadalom legfelső vagyoni százalékába gyakorlatilag 40 ezer háztartás tartozik, 2020-ban az összes bruttó vagyonuk 32,2 ezer milliárd forintot tett ki, a felső 10 százalék összvagyona 82,4 ezer milliárd forintra rúgott, míg a két vizsgált réteg részesedése a teljes társadalmi pénzügyi vagyonból 2023-ban 29 és 56 százalék volt.

Az öröklés útján vagyonos családok, illetve a tech és pénzügyi milliárdosok által dominált nyugati országokkal ellentétben Közép- és Kelet-Európa milliárdosai elsősorban olyan tradicionálisabb szektorokból szerzeték meg a vagyonukat, mint például a mezőgazdaság, kereskedelem vagy az energetika, a vagyonnövekedésben tapasztalható balkáni hagyományokról korábbi cikkünkben részletesen olvashat.

Jelentős az ingatlantulajdon

Magyarországon a felső egy százalékban is jelentős szerepet foglal el ugyan az ingatlan és reálvagyon. Ám a legfrissebb, 2020-as vagyoncenzus adatok szerint csak az összvagyon 26 százalékára rúg az ingatlanok aránya, 74 százalékot a pénzügyi eszközök tesznek ki. Ugyanez az adat a legvagyonosabb 10 százalék esetében 44 és 55 százalék – derül ki a Blochamps Capital kutatásából.

Tehát minél kisebb a vagyona valakinek, az ingatlan az összvagyonnak annál jelentősebb részét teszi ki.

A jegybank vagyonfelmérése is arra mutatott rá, hogy a háztartások többségénél a nem pénzügyi eszközök teszik ki a vagyon nagyobb részét. Az alacsonyabb vagyoni rétegekben a pénzügyi eszközök (például a bankszámlán tartott pénz) értéke átlagosan a fele, a magasabb vagyoni tizedekben átlagosan a harmada a nem pénzügyi eszközökének.

Ez egy egyszerű példán keresztül bemutatva azt jelenti, hogy ha a magánszemélynek a tulajdonában csak egy 50 millió forintos lakás van, akkor átlagosan 25 millió forintnyi likvid pénzeszköz áll a rendelkezésére, a magasabb felső rétegekben egyre inkább nő a pénzeszközök aránya és csökken a nem pénzügyi eszközöké.