Az 1870-es és 1880-as években az európai nemzetek Afrika-szerte igyekeztek területeket szerezni. A gyarmatosítók tudták, hogy a területek ellenőrzéséhez folyamatos jelenlétre van szükség. A betegségek azonban – például a malária – annyira megtizedelték az európaiakat a beinduló gyarmatokon, főleg Kamerunban és Togóban, hogy csak nagyon keveseknek sikerült letelepedniük ott tartósan.

Az afrikai emberek az európaiakkal való találkozás után olyan új betegségeknek is ki voltak téve, mint például a himlő. Amikor e járványok kezeléséről volt szó, a német gyarmati orvosok lehetőséget láttak arra, hogy kipróbálják a még nem tesztelt kezeléseket és gyógyszereket. Ugyanakkor a hatóságok érthető okokból kifolyólag minimalizálni akarták a gyarmatok építéséhez szükséges gyarmati munkaerő veszteségeit – írja a Deutsche Welle.

Kapcsolódó

Himlő Togóban

Európában az 1880-as évekre már rendelkezésre álltak hatékony himlő elleni vakcinák. Az 1900-as évek elején egy togói himlőjárvány miatt Lome régióban egész falvak haltak ki. A gyarmati orvosok erre válaszul lejárt, hatástalan vakcinákat adtak be.

Még akkor is fennmaradt ez az eljárás, amikor napnál is világosabbá vált, hogy az oltási kampány nem működik. A gyarmati alattvalók kénytelenek voltak elfogadni a vakcinákat, és erre nem ritkán erőszakkal is kényszerítették őket. 1911-ben a gyarmati orvosok végül kivizsgálták és megváltoztatták az oltási eljárást. A himlő veszélye 1914-re jelentősen csökkent, de a károkozás már megtörtént.

A mikrobiológia atyjának szerepe a gyarmati orvoslásban

Robert Koch Nobel-díjas tudós volt, aki kulcsfontosságú felfedezéseket tett az olyan halálos betegségek elleni küzdelemben, mint a tuberkulózis, a lépfene és a kolera. Sokan a mikrobiológia atyjának nevezik. A következő évszázadban az ő kutatásain alapuló orvosi fejlesztések milliókat mentettek meg világszerte. Robert Koch életművének azonban van egy sokkal sötétebb oldala is. 

1906-ban álomkór söpört végig a kelet-afrikai Nagy-tavak térségén. A betegség szarvasmarhákat és embereket, köztük helyieket és gyarmati tiszteket egyaránt megfertőzött. A cecelégy terjesztette, de senki sem tudta, hogyan lehetne ezt megállítani. A betegség a századfordulón több mint 250 ezer ember halálát okozta, és a régió legtöbb családját érintette. 

Robert Koch 1905. körül Afrikában
Robert Koch 1905. körül Afrikában
Kép: Noppens/ullstein bild via Getty Images

Annak ellenére, hogy Nagy-Britannia és Németország egymással versengő gyarmatosító hatalmak voltak, aggódtak, hogy a munkaerőhiány veszélyezteti a nagyszabású infrastrukturális projekteket. Kochot Kelet-Afrikába küldték, hogy tegyen meg mindent a gyógymód megtalálása érdekében.

Miért volt ellentmondásos Koch tevékenysége?

A német tudós olyan gyógyszerekből álló válogatást kapott a kezébe, amelyeket többféle gyógyszergyár biztosított számára, és amiket addig csak állatokon teszteltek európai laboratóriumokban, de még ez sem teljesen biztos. Robert Koch a Viktória-tó Sese-szigetein vert tábort.

Sok esetet jegyeztek fel ott, de a mikrobiológusnak több álomkórban szenvedő betegre volt szüksége, akiket meg is kapott, méghozzá tömegesen, de gyaníthatóan sokakat erőszakkal vittek a helyszínre. A táborban kifejezetten rossz körülmények uralkodtak, és Koch elkezdte beadni a betegeknek az Atoxyl nevű, arzéntartalmú gyógyszert. Amikor ez nem hatott, Koch emelte az adagot.

A betegek erős fájdalmaktól szenvedtek, elvesztették a látásukat, és minden tizedik ember meghalt.

Robert Koch még azután is, hogy 1907-ben visszatért Németországba, az Atoxilt ajánlotta az álomkór kezelésére, akárcsak a gyarmati hatóságok, amelyek további táborokat hoztak létre Kelet-Afrikában, Kamerunban és Togóban. 

Robert Koch a laborjában
Robert Koch a laborjában
Kép: ullstein bild via Getty Images

A táborok mint a gyógymódok kísérleti terepei

Robert Koch az izolációs táborok használatát javasolta, amelyeknek egy változatát a brit hadsereg már alkalmazta Dél-Afrikában az angol-búr háború idején, hogy a betegség ellen küzdjenek, és a betegeket elszigeteljék a családjuktól, és ha nem volt gyógymód, az áldozatokat halálukig elkülönítve tartsák.

A Nobel-díjas tudós még azt is támogatta, hogy Kelet-Afrikában is ugyanezt a megközelítést alkalmazzák táborok építésére, hogy új gyógyszereket teszteljenek a betegeken. Ez az emberkísérletezés Európában nem volt megengedett, de a gyarmati politika rasszista jellege miatt az afrikai embereket feláldozhatónak tekintették.

Ez árnyékolta be a nyugati orvoslást

1916-ban elérhetővé vált a Bayer 205 vagy Germanin nevű gyógyszer. 1921-ben Koch egykori asszisztense, Friedrich Karl Kleine teszteli a medicinát a helyiekkel Észak-Rodéziában, a mai Zambiában. Az új gyógyszer szinte 100 százalékos gyógyulási arányt mutat!

Azt meg kell jegyezni, hogy Robert Koch Sese-szigeteken végzett kísérletei messze nem számítottak anomáliáknak a gyarmati korszakban. Nem a betegek jóléte volt ugyanis az elsődleges szempont, sokkal inkább a bizonyos gyógyszerek hatékonysága.

A gyarmati hatalmak által kifejlesztett gyógyszerek számtalan életet mentettek meg Afrikában. Fejlesztésük azonban a faji egyenlőtlenségek idején történt, ahol az afrikai alattvalókkal szembeni visszaélések mindennaposak voltak. Az emberkísérletek körüli traumák hosszú árnyékot vetettek a nyugati orvoslásba vetett bizalomra.

A posztcovid tünetek szerteágazó hatásai

Rusvai Miklós virológus egyetemi tanár lapunk nyilatkozva elmondta, hogy hogy a vakcina-ellenesség nem újkeletű jelenség,. Az igazi áttörést a feketehimlő elleni vakcina hozta az 1800-as évek elején, amelyet az amerikai-kanadai határon terjedő kór ellen vetettek be sikerrel. Mivel Kanada angol felségterület volt, ott engedték a vakcinázást, az Egyesült Államokban viszont nem ez volt a helyzet. Annyira nagy volt viszont a különbség a megbetegedettek és az elhunytak száma között a határ két oldalán fekvő fertőzött régiókban, hogy ez győzte meg a világot arról, mennyire fontosak a védőoltások.

Lerántották a leplet a Covid-oltások mellékhatásairól

Az eddigi legnagyobb globális vakcinabiztonsági tanulmány többek között a szívgyulladásos esetek, illetve az agyi vérrög egy bizonyos típusának megnövekedett kockázatát is feltárta.
Az eddigi legnagyobb globális vakcinabiztonsági tanulmány a Covid-oltásokat a neurológiai, vér- és szívbetegségek kismértékű növekedésével hozta összefüggésbe. A Bloomberg ismertetése szerint a Pfizer, a BioNTech és a Moderna által gyártott mRNS-alapú oltásokkal kapcsolatban a szívvel kapcsolatos gyulladásos esetek fokozott kockázatát, míg az AstraZeneca által gyártott vírusvektor-vakcinák esetében az agyi vérrög egy bizonyos típusának megnövekedett kockázatát tárták fel.A vírusvektor-vakcinák emellett a Guillain-Barre-szindróma megnövekedett kockázatával is összefüggésbe hozhatók, egy olyan neurológiai rendellenességgel, amely során az immunrendszer tévedésből támadja meg a perifériás idegrendszert. A Global Vaccine Data Network által készített tanulmányt februárban tették közzé a Vaccine folyóiratban. A kutatás során nyolc országban 99 millió beoltott egyén adatai alapján elemeztek 13 mellékhatást, és egyeseknél azonosították a szívizomgyulladást az első, a második és a harmadik adag mRNS-oltás után.
Kép: Getty Images / Christopher Furlong

Februárban érkeztek azok a hírek, amelyek a Covid elleni védőoltások mellékhatásait taglalták. Mennyire keltett ez félelmet az oltott többségben, illetve mennyire erősítette meg hitükben a korábban is oltáselleneseket?

A virológus professzor szerint két dolgot mindenképpen jobban kellene vizsgálni: az egyik a posztcovid tünetek, amelyeknek szerteágazó hatásait nem fogja össze egy orvosi tudományág, hiszen rendkívül eltérőek. Akinek cikluszavarai vannak, az nőgyógyászhoz megy, aki cukorbeteg lesz, az a diabetológushoz fordul majd, akinek keringési problémái lesznek, az kardiológushoz fordul.

Tehát nagyon szerteágazó diszciplinákhoz tartozó problémák formájában jelentkezik a posztcovid, ezért nincs átfogó képünk az egészről

– foglalta össze Rusvai Miklós. Egy másik problémakörbe tartozhatnak a kiütések, a hajhullás és az izületi problémák, valamint a szívizomproblémák és az alvadási zavarok.

A másik gondosabban vizsgálandó problémakör a vakcinák esetleges mellékhatásainak vizsgálata. Német felmérések szerint viszont ezeknek az aránya rendkívül elenyésző: 0,072 százalék. Ebben az országban 10 ezer euró honoráriumot ajánlottak fel annak, aki ilyen típusú problémákkal jelentkezik. Az 50 millió németországi beoltottból nagyjából tízezren jelentkeztek, közülük ötszáz emberről igazolódott be, hogy valóban a covid-vakcina következtében kialakult betegségben szenvednek. Ők meg is kapták a kártérítést. Tömeges jelenségről tehát szó sincsen.

Mekkora esélyekkel bírnak az oltatlanok?

A virológus figyelmeztetett arra is, hogy a mostani Covid-betegség kockázatai is meglehetősen nagyok azok számára, aki immunhiányosak, idősebbek és nincsenek beoltva, tehát a vakcina mellékhatás kockázata ennél jóval kisebb. A professzor széles körben már feltétlenül nem javasolja az oltást az embereknek, ő maga több mint három éve kapott utoljára vakcinát:

Ez a vírus ma már olyan, mint az influenza, aki a kockázati csoportba tartozik, annak fontos felvennie az oltást.

Rusvai Miklós szerint oltatlanul átvészelni a covidos időszakot ahhoz hasonlatos, amikor valaki rohamsisak és golyóálló mellény nélkül megy harcolni a frontvonalba, amitől még túlélhető egy ütközet, de jóval kisebb eséllyel. A virológus az oltások hasznáról sem kíván mindenkit meggyőzni, de hosszabb távon probléma lehet ez a hozzáállás, főleg akkor, ha egy durvább kórokozóképességű vírus üti majd fel a fejét.