Fordulat az inflációban, de mi lesz a kamatokkal?

A tavalyi évet egyértelműen az infláció elszabadulása árnyékolta be, a vállalkozói közösség mindvégig az elsők között említette – hívta fel a figyelmet Perlusz László, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). Jelezte, hogy ezt a VOSZ Barométer vállalkozói hangulatindex is alátámasztotta, a versenyszféra meghatározó része az extrém méreteket öltött árnövekedést az ország legfontosabb gazdasági problémájaként azonosította. A szakember szerint bár a múlt év során akadtak olyanok, akik profitinflációt, illetve kapzsiság-inflációt kiáltottak, ugyanakkor a cégek túlnyomó többségének a 2023-as év szenvedést és recessziót hozott.

Tartós fordulat az inflációban

A VOSZ főtitkára felidézte, hogy tavaly a nyár végétől indult a fordulat, és ahogy haladtunk az év vége felé, egyre inkább mérséklődtek az árak, az utolsó negyedévben a reálkeresetek is újra növekedtek. Perlusz László szerint a 2024-es esztendőt azzal a megalapozottnak látszó reménnyel kezdtük, hogy az infláció egyértelműen a múlté és jöhet a normalizálódás a pénzügyekben is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pozitív kommunikációjára hivatkozott, amely álláspontja szerint a január végi kamatcsökkentés alkalmával megerősítette ugyancsak ezt táplálta. A jegybank részéről a kamatmeghatározó ülést követően elhangzott, hogy „széles körű és tartós dezinfláció érvényesül a magyar gazdaságban. Európai összevetésben hazánkban csökkent legnagyobb mértékben az infláció a tavalyi év során. Decemberben a fogyasztói árak éves összevetésben 5,5 százalékkal emelkedtek. Az év végére a magyar infláció az egyik legalacsonyabb lett a régióban. Az inflációs alapfolyamatok trendszerű lassulását jelzi, hogy a maginfláció évesített háromhavi változása szeptember óta 3 százalék körül alakul. Az erőteljes dezinfláció az év elején tovább folytatódik. A bejövő adatok alapján 2023 negyedik negyedévében hazánkban visszafogott bővülés várható. Ugyanakkor a munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta európai uniós összehasonlításban is alacsony. A folyó fizetési mérleg havi egyenlege 2023 novemberében is számottevő többletet mutatott. A bejövő adat meghaladta a várakozásokat, így a fizetési mérleg 2023. és 2024. évi egyenlege a decemberi Inflációs jelentésben várt többletnél is nagyobb lehet.”

Ez alapján a szövetség főtitkára szerint sem egy-egy kedvező adatról van szó, hanem trendszerű, rendszerszintű, egyértelmű nagyfokú javulásról. Állítása szerint ezek után vállalkozói körökben is csalódást jelentett és értetlenséget váltott ki a továbbra is csak vánszorgó, lassan lecsorgó kamatcsökkentési ütem. Ez továbbra is olyan magas szintű hitelkamatokat eredményez, amely a hitelezés igazi beindulását még mindig ellehetetleníti.

Nemcsak a vállalati hitelekről van szó, hanem Perlusz László szerint meg kell említeni a lakásépítések piacát is, amely az építőiparnak jelentene megrendelést, mindez pedig jórészt a lakossági lakáshitelezés alakulásától függ. Mind a vállalati, mind a lakossági hitelek állománya stagnál (reálértékben csökkenhet is), az új hitelek volumene messze elmarad a korábbiaktól, jórészt azért, mert a kamatszint még mindig túl magas.

Mi kell ahhoz, hogy megnyomják a gombot?

Sokan azt kérdezik: ha a kedvezőtlen trend megfordult, ha az infláció a korábbi töredékére esett, ha a külső egyensúly is javul, akkor miért csak vánszorog lefelé a kamatláb és miért nem indulhat be a megfizethető kamatszintű hitelezés? Költői kérdés a VOSZ főtitkára szerint:

• hogy fejlődjek,
• hogy fejlesszek így,
• hogy váljak energiahatékonnyá?
• Hogy tartsam meg a munkavállalóimat megrendelés hiányában?

Perlusz László hangsúlyozta: szerencsére elérhető hitelek azért mindvégig rendelkezésre álltak és állnak ma is: vállalkozók tízezrei veszik igénybe a Széchenyi Kártya Program termékeit, amelyeket az állami kamat- és garanciadíj-támogatás továbbra is a megfizethető hitel kategóriájában tart (hasonló kedvező lehetőség a Baross Gábor Újraiparosítási Program és a célzott kötvényvásárlási programok is). Ez az érintett vállalkozásoknak nagy segítség, továbbra is fenntartja a finanszírozás és a vállalkozások túlélési lehetőségét. De a gazdaság komplex rendszer, a szereplők egymáshoz kapcsolódnak és a többi szereplő, akik méretüknél, tevékenységi körüknél fogva, vagy bármilyen más okból nem férnek hozzá a fenti lehetőségekhez – kedvező tendenciák, zuhanó infláció ide, vagy oda -, tovább szenvednek a kiszáradt hitelpiacon, amely így akadályozza a kilábalást.

Ok és okozat

A szövetség főtitkára nyomatékosította: a jegybanki kommunikáció tartalmazta az óvatosság és a monetáris szigor fenntartásának indokait is: „Az EU-források decemberben megindult beáramlása kedvező fejlemény. Ugyanakkor az elmúlt napokban az uniós kapcsolatok terén megemelkedett a bizonytalanság. A nemzetközi befektetői hangulatra jelentős befolyással volt a közel-keleti konfliktusok eszkalálódása.” Ezek vitathatatlanul baljós fejlemények és komoly veszélyek, nem is beszélve a határunkon folyó átkozott háborúról.

Azzal folytatta, hogy tényleg nem tehetünk semmit akkor, ha az EU-s források tovább késnek, a szállítási útvonalak hosszabbodnak és a Közel-Keleten, vagy a világ másik részén újabb fegyveres konfliktusok törnek ki? Bízunk benne, hogy a politikai megoldás itt Európában és a világ más részein is meglesz előbb-utóbb, de addig is élni kell, fejlődni kell és nem szabad megakasztani a hatékonyság javítását, a modernizációt. Perlusz László amondó, ezért lenne fontos, hogy az átmeneti időkben a finanszírozási piac kamatszintje kövesse az infláció csökkenését, hogy ne akadjon meg a fejlődés, ne kerüljünk lépéshátrányba a versenytárs országokkal szemben és kihasználhassuk a kedvezőre forduló egyensúlyi környezetet és a nehézségek ellenére is adódó piaci lehetőségeket.

A vállalkozások termelékenységi lemaradásban vannak, amelynek több eleme hitelek segítségével javítható. Jellemzően ilyenek az energiahatékonysági beruházások, de ide tartoznak a technológiai fejlesztések is.

Sikeresek voltak azok a vállalkozások, amelyeknek a Covid okozta leállások alatt volt elég tartalékuk ahhoz, hogy ezeket a beruházásokat megvalósítsák és munkavállalóikat képezzék. A tartalékok mellett azonban hitelekre is szükség van, méghozzá megfizethető költségszinten. A változó nemzetközi gazdaság a nehéz világpiaci körülmények ellenére is tartogat kellemes meglepetéseket és a gazdaságpolitikai erőfeszítések is eredményeznek működőtőke beáramlást. A gyárak megtelepedését is segíti a piaci kamatszint, amely lehetővé teszi a szükséges infrastrukturális beruházásokat, egyúttal megrendelést, vagyis munkát biztosítva a hazai építőiparnak és más kapcsolódó ágazatok szereplőinek is. Továbbá, egy megtelepedő óriásvállalat akkor igazán hasznos a magyar gazdaságnak, ha hazai beszállítói körrel dolgozik együtt, amelyben főleg magyar munkavállalók dolgoznak, ezek pedig elérhető piaci hitelek segítségével tudnak megfelelni a kialakuló, új piaci igényeknek, a fejlesztéseknek.

Az energiafüggetlenég eléréséhez is beruházásokra van szükség, ezek hosszú távú alapját teremtik meg a fejlődésnek, nem jó, ha a napi megrendelések alakulásától, vagy átmeneti keresleti lassulásoktól függ a megvalósításuk. A VOSZ főtitkára kiemelte: az energiahatékonysági beruházások értékteremtők és a versenyképesség hosszú távú zálogai, nem szabad, hogy tovább húzódjanak. Ha adódik egy kedvező külpiaci lehetőség, ha támad egy piaci rés, amelyet ki lehet használni, akkor meglódulhat az export, amely a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet. A magas reálkamatok azonban drágítják, így gátolják a hitelfelvételt, a túlértékelt forint árfolyam (alacsony reálárfolyam) pedig csökkenti a hazai áruk, szolgáltatások és a munkaerő versenyképességét (a külföldi árelőny okán).

 

A vállalkozók attól tartanak, hogy ha a jelenlegi ütemben csökken a kamatszint, a tavalyi év után elveszíthetjük ennek az évnek a nagyobb részét is. Perlusz állítja: ezt a félelmet jelezték már a múlt év végén is, amikor azt kérték, hogy induljon el – ha mód van rá – egy nagyobb ütemű, nagyobb lépéseket tartalmazó kamatmérséklési sorozat. Normál piaci kamatszintre ezzel a most kijelölt és követett csökkentési ütemmel csak hónapokkal később számíthatnak a cégek, a hitelezés így csak az év második felében, vagy 2025 elején bontakozhat ki, a várt beruházások pedig csak ezt követően valósulhatnak meg. Ennyi tartaléka sok cégnek nincs, így kapitulációra kényszerülhet. Aki ki tud tartani, a piac azon is túlléphet, és

• máshol – kedvezőbb finanszírozási környezetű gazdaságban - jelentkeznek majd a fejlesztések és megrendelések,
• máshol üti fel a fejét a kereslet élénkülése
• és máshová áramlik a működő tőke.

Mindezek eredményeképp megnő a gazdaság alapjait tönkre tevő, mélyre és hosszú távon ható káros folyamatok kockázata: a máshová irányuló tőke, a tartalékukat, piacukat és üzleti kapcsolataikat vesztő, és bezáró cégek és megszűnő munkahelyek. Ezek helyreállítása mindennél nagyobb kihívást jelenthet és vélhetően sokkal kockázatosabb (és költségesebb) a kisebb egyensúlytalanságok kezelésénél. Utóbbiakat célzott intézkedésekkel lehet érdemben is befolyásolni, de a végső és stabil megoldást az ismét egészségessé váló piacgazdaság helyreállt viszonyaiban látjuk, amely folyamatos fejlődésen és bizalom-építésen keresztül valósulhat meg.

Ezért kell működnie

A szövetség főtitkára szerint a támogatott hitelek fenntartása életmentő ahhoz, hogy a vállalkozások tovább működhessenek, hogy túléljenek. Ennek köszönhető, hogy a pandémia és a háború okozta válságok nem okoztak súlyos gazdasági összeomlást, munkanélküliséget és elszegényedést, mert biztosították a vállalti működéshez és az alapvető fejlesztésekhez a forrásokat. De nem felejthetjük el, hogy mindez komoly költségvetési hozzájárulásokat igényel, amely nemzetgazdasági szinten drágítja a gazdaság működését, más területekről von el forrásokat, mindezzel rontja az ország versenyképességét.

A támogatott hitelekre kkv-körben még sokáig szükség lesz, ez az ismert multiplikátor hatás miatt ebben a vállalati körben jelentős piaci élénkülést, „fehéredést”, termelékenységi javulást, jobb foglalkoztatottságot, kistérségi felzárkózást és végső soron költségvetési többletbevételeket is jelent.

De a hosszú távú fenntarthatóság azt követeli meg, hogy az állami beavatkozás szerepe hosszabb távon, tendenciájában, összességében csökkenjen a gazdaságban és minél szélesebb körben visszatérhessenek a hitel- és tőkepiacok egészséges viszonyai. Mindez nemzetgazdasági szinten kiadáscsökkenést és a verseny növekedését fogja jelenteni, amely hosszú távon a versenyképesség záloga. Mindenkinek az az érdeke, hogy veszélyhelyzeti intézkedéseknek mielőbb legyen vége, ehhez viszont a normális gazdasági működés mielőbb helyre kell, hogy álljon!

A szakmai párbeszéd fontossága

Végül Perlusz László a szakmai párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Meggyőződése, hogy értelmes vitával, egymás érveinek meghallgatásával, megértésével és egymás érdekeinek figyelembe vételével végül a lehető legjobb kompromisszumok születnek még olyan nehéz kérdésekben is, amelyeknél a megegyezés induláskor reménytelennek tűnt. Ilyenek például évről évre a bértárgyalások a munkaadók és a szakszervezetek között – a kormányzat részvételével -, amely sok vita után általában jó megoldásokra vezet. Ezt mutatják az elmúlt évek, amelyek többnyire reálbérnövekedést és gazdasági növekedést is hoztak, miközben az élőmunkaterhek jelentősen csökkentek és a foglalkoztatás magas szintet ért el. Előrebocsátotta: nem állhatunk le, további bérfelzárkóztatásra van szükség, ehhez azonban növekednie kell a hatékonyságnak, ami viszont nem valósulhat meg egészségesen működő hitelpiac nélkül.