Bizakodó, egyben óvatos legfrissebb globális gazdasági előrejelzésében az OECD:

a korábbi félelmekkel szemben egyre biztosabb, hogy idén és jövőre sem fékezi egy újabb recesszió a világgazdaságot.

A G20 országok, vagyis a világ legfejlettebb gazdaságai közül egyedül Oroszországban várható a GDP enyhe csökkenése 2023-ban és 2024-ben, de a többi 19 államban enyhe gazdasági növekedésre számít a nemzetközi szervezet.

Noha az orosz-ukrán háború miatt végigsöprő globális pánik alábbhagyott, az OECD szerint egyelőre nem dőlhetünk hátra, mivel

a világgazdaság növekedési kilátásai törékenyek, a kockázatok magasak, és a jelentős bizonytalanságot sem váltja fel belátható időn belül a stabilitás.

Az előrejelzés jóval szerényebb növekedéssel számol, mint a háború kitörése előtt, ugyanakkor az elmúlt hónapokban a legtöbb nemzetközi szervezet 2023-ra egy globális válsággal, vagy jobb esetben a világgazdaság megtorpanásával számolt.

Recesszió helyett szerény gazdasági növekedés jön

Tavaly a várakozásoktól jelentősen elmaradt a globális növekedés, mértéke 3,2 százalék volt. A lassulást az orosz-ukrán háború, a megélhetési válság és a járvány miatt féken tartott kínai gazdaság okozta.

A bíztató folyamatok már érzékelhetők, vagyis az üzleti és fogyasztói hangulat javulni kezdett, az élelmiszer- és energiaárak visszaestek, és Kína teljes újranyitása.

A globális GDP-növekedés mértéke az előrejelzések szerint

  • 2023-ban 2,6 százalékos; 
  • 2024-ben 2,9 százalékos lesz. 

Az erőteljesebb GDP növekedés felé mutat

  • a fogyasztói hangulat
  • és az üzleti hangulat érdemi javulása,
  • az élelmiszerárak
  • és az energiaárak megtorpanása, majd csökkenése,
  • valamint Kína gazdaságának teljes újranyitása. 

A gazdasági növekedést ugyanakkor fékezhetik

  • a politikai döntések
  • és a monetáris szigorítások fenntartása,
  • valamint a magas inflációból eredő bevételek fokozatos csökkenése.

A rekordokat döntő infláció már nem fenyeget

Az OECD határozottan úgy véli, hogy folytatódik az infláció mérséklődése, ugyanakkor mértéke a jegybanki célértékek fölött maradhat még 2024-ben is. A maginfláció ugyanakkor tartósabban magas maradhat. Ennek okai elsősorban a szolgáltatások árának erőteljesebb emelkedése, a munkaerőhiány, valamint az egyes ágazatokban tapasztalható magasabb árrés.

A globális gazdasági G20 országok
A világ és a G20 országok GDP változásának előrejelzése 2023-ra és 2024-re 
Grafika: OECD

A nemzetközi szervezet egyetért azzal, hogy a szigorúbb monetáris politika fenntartására van szükség mindaddig, amíg a mögöttes inflációs nyomás tartósan nem mérséklődik. Sőt, egyes gazdaságokban – beleértve az Egyesült Államokat és az eurózónát – további kamatemelésekre lesz szükség.

A maginfláció lassú csökkenése miatt elhúzódhat a korlátozó monetáris politika, vagyis a kamatok még 2024-ben is magasak maradhatnak.

A stabilitásra még várni kell, a kockázatok velünk maradnak

Az óvatos bizakodás ellenére számolni kell a világgazdaság szempontjából továbbra is jelentős kockázatokkal. Az OECD szerint a legnagyobb ilyen bizonytalanság az orosz-ukrán konfliktus, mivel egyelőre nem látszik a háború milyen fordulatot vesz. 

Noha egyelőre ennek nincs jele, de a jövőben is előfordulhat a 2022-es évet meghatározó globális energiapiaci nyomás, amely az infláció ismételt emelkedéséhez és a lakosság tovább emelkedő költségeihez vezethet.

A monetáris politika következményei nehezen jelezhetők előre, éppen ezért a szigor is hordozhat veszélyeket. A félelmeket erősíti a G20-ak magas adósságállománya, és a pénzpiacokra jellemző egyéb kockázatok.

Visszafogottabb lehet az állami beavatkozás

Az élelmiszerárak és az energiaköltségek jelentős emelkedése miatt a lakosság terheinek mérséklése érdekében a költségvetés kiadásai az összes OECD tagországban megugrottak. A jövőben a szervezet szerint a fiskális támogatást csak a rászoruló társadalmi csoportoknak kellene fenntartani, az állami szerepvállalás mérséklésének érdekében. 

A csökkenő állami támogatásokkal a lakosság továbbra is ösztönözhető maradna az energiatakarékosságra, a megtakarítások növelésére és egy újabb inflációs nyomás esetén visszafogná a keresletet.

Fokozni kell a nemzetközi együttműködést

A strukturális gazdasági reformok, vagyis

a termelékenység növelésére tett erőfeszítések sem torpanhatnak meg. Ehhez elsősorban a hatékonyság növelését és a gazdasági bevándorlás elősegítését javasolja az OECD.

Mindemellett fokozottabb nemzetközi együttműködésre van szükség az alacsonyabb jövedelmű országok adósságának csökkentése, az élelmezés- és energiabiztonság növelése, valamint a károsanyag-kibocsátás globális mérséklése érdekében.