A magyar állam egymilliárd eurós összegű, kínai pénzintézetektől felvett hiteléről Varga Mihály az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy

a kölcsönre egy energiahatékonysági beruházás érdekében volt szükség, az energiatárca projektjei között ott vannak azok a fejlesztések, amire ezt a pénzt költeni fogják.

Kapcsolódó

A pénzügyminiszter magyarázatként hozzáfűzte: az ukrán-orosz háborúban kiderült, hogy az energiasérülékenységünk, energiakitettségünk nagy, tehát ilyen típusú fejlesztéseket akarnak megvalósítani, ehhez pedig pénz kell. És erre vettük föl ezt a hitelt.

Ez a hitelnagyság, amire giga, mega és nem is tudom, milyen jelzők akaszkodtak rá, ez a GDP-állománynak a 0,5 százalékát sem éri el. Ellentétben azzal a hitellel, amit még az előző kormányok vettek föl IMF-hitelként, ami akkoriban több mint 18 százalékát tette ki a GDP-nek. Tehát a giga-mega szavakat szerintem tartogassuk inkább más tevékenységre.


Úgy vélekedett, hogy

ez a hitelfelvétel olyan apró, napi szintű tevékenysége volt az államnak, amit persze észre lehet venni, de azért ez nem az a nagyságrend, amire akár külföldön, akár belföldön a szakemberek fölkapják a fejüket.

A hitelszerződés részelteiről szólva azt mondta:

a magyar fél a transzparencia jegyében a részleteket is szerette volna a nyilvánosság elé tárni, ám ettől a szerződés kötésekor, és az azt követő jelzés után is elzárkózott a másik oldal. Varga Mihály újabb kört fut az ügyben, hivatalosan is kezdeményezte a szerződés titkosított részeinek nyilvánosságra hozatalát, most erre a válaszra várnak. 

Semmilyen olyan részt nem látok ebben a szerződésben, amit ne lehetne publikálni. Köt bennünket azért ez a szerződés, be akarjuk ezt tartani. A kínai partner nyilván elvár tőlünk egy adott szerződési fegyelmet, korrektséget. Amint megjön a válasz, és remélem, pozitív lesz abban az értelemben, hogy ezt nyilvánosságra hozhatjuk, publikálni fogjuk ezeket az adatokat is

- fogalmazott a tárcavezető.

Varga Mihály az interjúban a költségvetési hiányról azt mondta, hogy az most magasabb, mint szeretnék, csökkenteni kell.

Ha a 4,5 százalékról 2,9-re irányuló hiánypályát tartani akarjuk, akkor ehhez lépésekre van szükség.

Emlékeztetett, a cél érdekében a kormány az elmúlt hónapokban több döntést is hozott:

  • csökkenti a beruházásokra szánt állami források keretösszegét 675 milliárd forinttal,
  • védelmi hozzájárulást kér a bizonyos ágazatok bizonyos szereplőitől.
Ennek eredményeként júliusban 213 milliárd forintnyi többlete lett a költségvetésnek. Ez, nyugodtan mondhatom, hogy példa nélküli, mert mióta ilyen mérések vannak, ez második alkalommal fordul elő

- fogalmazott a pénzügyminiszter azzal: a költségvetés alkalmazkodóképessége megmaradt, és hogyha ilyen intézkedések vannak, ezek segítenek abban, hogy a hiánycélt könnyebben elérjük.

A beruházások halasztásáról szólva kiemelte: még így is szép számmal marad olyan beruházás a költségvetésben, amelyet állami támogatásban részesítünk. Ez az összeg durván 2000 milliárd forint.

Tehát ha valaki amiatt aggódna, hogy emiatt aztán egyetlenegy beruházás sem lesz Magyarországon, az téved

- húzta alá. 

Elmondta még, hogy az adóbevételek folynak be, nincs semmilyen olyan típusú problémája az állami költségvetésnek, ami aggasztó lenne. Az idei költségvetéssel - amelyben 3,7 százalékkal számolnak az átlagos infláció tekintetében - érdemben már nem kell foglalkozni, most a 2025-öt büdzsé előkészítése zajlik.

A jövő évi költségvetést novemberben nyújtja be a tárca a parlamentnek, ebben 3,2 százalékos 2025-ös inflációval számolnak.

A forintárfolyamról szólva Varga Mihály kiemelte: idén 391 forintos euróárfolyammal számoltak, nagyjából ekörül alakult eddig az árfolyam átlagosan. Szerinte

a forint egy stabil árfolyamsávban mozog.

A gazdasági növekedésről azt mondta:

2024-ben 1,7-2 százalék közötti lesz növekedés, a következő évben pedig egy 3,2-3,5 százalék közötti növekedés várható. 

A  növekedés legfontosabb lehetősége az, hogy ha már leküzdöttük az inflációt, akkor tartsuk minél alacsonyabban, mert ez fog lehetőséget adni arra, hogy a kamatszintek csökkenjenek a gazdaságban, és ha a kamatszintek lent vannak, ha olcsó a hitel, mind a fogyasztási, mind a beruházási oldalon, tehát a vállalatok is könnyebben, olcsóbban tudnak fölvenni, akkor ez megteremti a lehetőséget annak, hogy a gazdasági növekedés erőteljesebb legyen. 

Biztos vagyok abban, hogy idén is és jövőre is pozitív lesz a gazdasági növekedés mutatója, nem lesz recesszió, nem lesz visszaesés. A kérdés csak az, hogy ez milyen mértékű lesz. Ez alapvetően a kérdés

-fogalmazott Varga Mihály.

Ennyi nyugdíjemelést hozhat a jövő év

A kormány idén 3,7 százalékkal számol az átlagos infláció tekintetében, ugyanez az érték a jövő évre 3,2 százalék - derült ki Varga Mihály interjújából. 2024 januárjában az öregségi nyugdíj átlaga 231 ezer forint volt. Ha ez a érték 3,2 százalékkal emelkedik, az 7400 forint pluszpénzt jelent, az átlagnyugdíj összege 2025-ben így 238.400 forint körül lehet. Ez az egész 2025-ös évre vetítve 89 ezer forintnyi plusz nyugdíj juttatást jelent - számolta ki a Portfolio.