A pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában számos gazdaságpolitikai kérdésre választ adott, többek között az államháztartási hiány javuló tendenciájáról, az államadósságról, a magyar fogyasztói szokásokról és a banki extraprofit-adó hatásairól számolt be.
Csökkenő pályán a költségvetési hiány
„A kormány egy hosszú előkészítő szakaszt követően úgy döntött, hogy azok a szereplők, akik a háborús helyzetből kifolyólag nem várt előnyöket élveznek, a megnövekedett kiadásokhoz járuljanak hozzá” - magyarázta a pénzügyminiszter a legutóbbi Kormányinfón bejelentett pénzügyi cégekre és multinacionális vállalatokra kiszabott extra-profitadó okát, amitől a kormány csak az idei évre 400 milliárd forint bevételre számít. Ez az összeg minden bizonnyal segítheti a költségvetési hiány csökkentésében, Varga Mihály elmondása szerint továbbra is
az a cél, hogy azon a három éves pályán maradjon a magyar költségvetés, ami idén 4,5, jövőre 3,7 és 2026-ban pedig már 3 százalék alatti hiányt eredményez.
A pénzügyminiszter továbbá hangsúlyozta, hogy a költségvetés a korábban meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően már azon a pályán van, amit kitűzött: eddig 675 milliárd forintnyi beruházást halasztottak el, illetve bőven rendelkeznek még tartalékkal: „2000 milliárd forint fölött van az állami beruházási szektor, itt arról a beruházási összegről beszélek, amit idén finanszíroz a költségvetés”.
Uniós pénzügyi mechanizmus
Múlt hónapban az Európai Bizottság 7 tagállammal szemben – többek között Magyarország esetében – állapított meg költségvetési hiányt, és indította újra a költségvetési beavatkozási mechanizmust, amely hosszú távon pénzbírságot eredményezhet, ha nem sikerül megfelelően kezelni a gazdasági helyzetet. (A legmagasabb GDP-arányos hiányt Olaszország – -7,4 százalék –, Magyarország –-6,7 százalék– és Románia –-6,6 százalék– érte el az Eurostat 2024-es jelentése szerint. Márciusban hatalmas hiánnyal zárt a magyar államháztartás: a hónap végén a deficit 2321,4 milliárd forint volt, ami a költségvetési törvényben egész évre tervezett és engedélyezett 2514 milliárd forint 92,3 százaléka – a szerk.)
„Őszre már olyan terveket kell letenni a bizottság asztalára, ami vázolja, hogyan tudunk a hiánycsökkentő pályán maradni”– fogalmazott Varga Mihály. A szeptember végéig benyújtandó középtávú nemzeti strukturális programot értékeli a Bizottság, de
a megnövekedett hiányra várhatóan nem azonnali intézkedésekkel kell reagálnia a tagországoknak, 4 éves átmeneti időt adnak arra, hogy a költségvetési hiány fokozatosan csökkenjen.
„Magyarország a meghozott döntések alapján ehhez illeszkedni tud”–erősítette meg.
Államadóssági problémák
Az államadósság esetében Varga Mihály kijelentette, hogy bár Magyarország uniós átlag alatti államadóssággal rendelkezik (75,2 százalék), mégis az ország egyelőre olyan kategóriában található, amelyben intézkedéseket vár el a bizottság.
A tavalyi év után még idén tovább növekedtek az államadósság terhei, 4,9 százaléka lesz a GDP-nek, de jövőre már jelentős, egy százalékpontos javulást várunk.
Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta , hogy a világjárványt követően a elmúlt négy évben a gazdaságpolitika teljesen átalakult, és gyakran már csak rövid távra lehet tervezni. Ám tárcavezető szerint a kormány továbbra is igyekszik 3-5 éves periódusokat vizsgálni, hogy hosszú távú időszakokra adott terveket is szolgáltassanak a gazdaság szereplőinek, legyen szó akár családokról, akár a vállalkozásokról.
Még mindig túl óvatosak a magyar fogyasztók
A magyar adórendszer fogyasztás alapú, tehát amennyiben nem elégséges a fogyasztás, úgy az nehézségeket szül a költségvetés bevételi oldalán. Éppen ezért türelmes és következetes gazdaságpolitikát kell alkalmaznia a kormánynak – egy olyan krízisek utáni időszakban, ahol a fogyasztási kedv még nem állt teljesen vissza – hogy ösztönözzék a gazdasági szereplőket a fogyasztásra.
Az óvatossági motívum lassabban oldódik, még akkor is, ha reálbérekben növekedés könyvelhető el. Ezt mindenki láthatja a kiskereskedelmi forgalomban, nem olyan felpattanás történik, mint ahogy azt korábban vártuk. Megjegyzem: ezt az ipari termelés legutóbbi adatai alá is támasztják, a magyar lakosság teljesen racionálisan viselkedik, az óvatosság indokolt.
Az extraprofit-adó nem áll a növekedés útjába
A védelmi hozzájárulás részleteivel kapcsolatban a miniszter elárulta, hogy a kormány mérlegelte az intézkedés hatását a gazdasági növekedésre, és arra jutottak, hogy azt nem veszélyezteti:
Idén 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk, és jövőre reményeink szerint már 3,5-4 százalék jöhet. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a növekedést nem fékezik és nem akadályozzák.
– jelentette ki.
„Tavaly a kormány jóindulattal közelítette meg a bankokat és ajánlatot tett nekik. Azt mondtuk, amennyiben az állampapír-állományt növelik, úgy a bankadónak egy bizonyos részét le lehet írni. Ezt a bankok egy része nem teljesítette, és a tapasztalatokat leszűrve a kormány úgy döntött, hogy teljes állampapírállomány-növekedéssel valósuljon meg a bankok adóztatása” – összegezte Varga Mihály. „Tehát most is van lehetőség arra, hogy a növekedés csökkentse a bankadó mértékét, de az adó idei mértéke nem változik jövőre. Ebben a kormány jó szándékúan járt el, csak sajnálni tudom, hogy ezzel – néhány pénzintézetet leszámítva – a bankrendszer nem élt”.
Az Index azon kérdésére, hogy tudja-e garantálni az idei hiánycélt és meg tudja-e ígérni, hogy azon már nem módosítanak, a pénzügyminiszter úgy reagált, hogy bíznak a védelmi hozzájárulás hatásaiban és abban, hogy az csökkenő pályára állította a kötségvetési hiányt. „Ma azt tudom mondani, hogy a következő fél évben nem indokolt olyan intézkedés, ami lényegesen beavatkozna ezekbe a folyamatokba”.