A háztartások egy főre jutó reálfogyasztása az Európai Unióban 2024 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal nőtt, az előző negyedévi 0,1 százalékos emelkedés után, ahogy a háztartások egy főre jutó reáljövedelme is emelkedett ebben az időszakban, 0,6 százalékkal, a második negyedévi 0,5 százalékos növekedés után – derült ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat friss adatsorából, mely szezonálisan kiigazított negyedéves európai ágazati számlákat vett alapul. 

Az euróövezetben szintén növekedést regisztráltak a fogyasztásnál és a jövedelemnél is: 2024 harmadik negyedévében a háztartások egy főre jutó reálfogyasztása 0,8 százalékkal emelkedett az előző negyedévi 0,1 százalék után, míg az egy főre jutó reáljövedelem 0,4 százalékkal nőtt, a második negyedévi 0,3 százalékos emelkedés után.

A fogyasztás Magyarországon az uniós átlagot is meghaladva 1,4 százalékkal emelkedett

a vizsgált időszakban az Eurostat módszertana szerint. Ez visszaköszönt a kormányzati kommunikációban is, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak: őszre elkezdett helyreállni a fogyasztás a gazdaságban, sőt, már az egyébként igen rossz GDP-adatot is felfelé húzta.

Visszatérve az Eurostat összeállítására: 

a rendelkezésre álló bruttó jövedelem viszont Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, a friss adatok szerint 5,6 százalékkal esett vissza, 

melyet a dán (2,4 százalékos), valamint a portugál és a belga (1,7–1,7 százalékos) adat követ, miközben az uniós átlag 0,3 százalékos visszaesés volt, míg az euróövezetben ugyanez 0,4 százalék. A rendelkezésre álló adatok szerint a legnagyobb növekedés Görögországban volt (1,9 százalék).

Ezek továbbra is negyedéves bázison vett adatok, éves összehasonlításban emelkedő keresetekről számolt be a közelmúltban a KSH is.

Visszaestek a megtakarítások és a beruházások

A fogyasztásbővüléssel összhangban viszont csökkent a háztartások megtakarítási és beruházási rátája is.

2024 harmadik negyedévében a megtakarítási ráta 0,4 százalékponttal (százalékponttal) csökkent az euróövezetben és 0,3 százalékponttal az EU-ban az előző negyedévhez képest. Az Eurostat kiemeli, hogy még nem minden tagállamnál állnak rendelkezésre friss adatok: az elérhetőek közül öt tagállamban nőtt, egy tagállamban változatlan maradt, kilencben pedig csökkent a megtakarítási hajlandóság. A legnagyobb növekedést Görögországban (+1,9 százalékpont), majd Finnországban és Spanyolországban (egyaránt +1,1 százalékpont) mérték. 

A megtakarításokat nézve a legnagyobb csökkenés Magyarországon (-5,6 százalékpont) és Dániában (-2,4 százalékpont) volt megfigyelhető.

Ezt a fentebb már említett fogyasztásbővülés is megerősíti: a magyar háztartások többet költöttek a harmadik negyedévben, mint az előző időszakban, ez pedig a megtakarításokon csapódott le a leginkább.

Szintén csökkent a háztartások beruházási rátája 2024 harmadik negyedévében az előzőhöz képest mind az euróövezetben, mind az EU-ban 0,1 százalékponttal. Itt is 15 tagállam szolgáltatott eddig adatot: hatban nőtt, hatban változatlan maradt, háromban pedig csökkent. 

A legnagyobb növekedést Dániában (0,5 százalékpont), majd Magyarországon és Portugáliában (egyaránt 0,2 százalékpont) mérték, csökkenést pedig Spanyolországban (-0,3 százalékpont), Olaszországban és Finnországban (egyaránt -0,2 százalékpont) tapasztaltak.