Október ötödikén először sajtóhírként jelent meg, hogy a Nagy Márton vezette tárca hatályon kívül helyezi a vendégmunkás törvényt, hogy egy sokkal szigorúbb jogszabályt készítsenek elő. Igaz, konkrétumok azóta sem jelentek meg. A kormányzati indokolás azóta is arról szól, hogy a magyar munkaerő és a magyar lakosság védelme érdekében átfogó beavatkozásra van szükség a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodását és foglalkoztatását érintően. Ugyanakkor a törvény kapcsán fontos megjegyezni, hogy azt még június tizenharmadikán fogadta el a törvényhozás, és akkor még a benyújtó gazdaságfejlesztési miniszter részéről semmilyen aggodalom nem volt érzékelhető.

A parlament által elfogadott vendégmunkás törvény kimondta, hogy a javaslat feladata meghatározni a vendégmunkás munkavállalásának engedélyezési szempontrendszerét.

Ennek alapján vendégmunkás Magyarországon csak meghatározott harmadik országból érkezően, meghatározott létszámban és olyan foglalkozásban vállalhat munkát, amelyet számára a munkavállalási részletszabályok nem zárnak ki

– olvasható a dokumentumban, azonban a részletszabályokat azóta sem sikerült megalkotni.

Hét plusz egy hit és tévhit az ázsiai vendégmunkásokról

Mennyit keresnek a vendégmunkások? Milyen munkaköröket töltenek be? Mennyire szabályozott a magyar piac? Bővebben >>>

Információink szerint október ötödikéig a GFM nem tudott megállapodni a vendégmunkások számában, az érintett munkakörökben, de a kibocsátó országokban sem.

A bizonytalanság azonban nemcsak politikai szempontból okozhat problémákat. Jelenleg sem a munkaerő-igénylők, sem pedig a munkaerő-kölcsönzők nem tudhatják biztosan, hogy a megállapodásokat sikerül-e betartani. Több esetben pont a külföldi vendégmunkások biztosították egy-egy magyarországi üzem termelő kapacitását, így megmentve a magyarok munkáját is. Igaz, a piaci szereplők arról is beszámoltak, hogy most már nem minden vállalkozás dübörög úgy, mint amikor a vendégmunkás törvényt idén májusban benyújtották az Országgyűlés elé. Sok helyen nemhogy a korábban tervezett vendégmunkásokat nem tudnák alkalmazni, de még a magyarokra is elfogyott a pénz, és leépítésekre készülnek.

Viszont mivel szerdán nem lépett hatályba a vendégmunkás törvény, számos kérdés megválaszolatlan maradt. Például, hogy elvileg először a foglalkoztatónak az országhatárokon belül kell alkalmazottat keresnie a megüresedett állásra, és csak ezt követően, egy erős kiválasztási szűrést megelőzve jöhet szóba a vendégmunkások bevonása, az azonban nincs tisztázva, hogy ezt milyen módon tudja bizonyítani a foglalkoztató. Ugyanígy kérdéses, hogy milyen számban hozhatók be a harmadik országbeli munkavállalók és ezt hogyan fogják szabályozni.

A legtöbb EU-tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is alkalmaznak kvótarendszert, melynek értelmében évente 62 ezer harmadik országbeli állampolgárt lehet foglalkoztatni munkavállalási engedéllyel. A jogszabály szerint a miniszter állapítja meg az évente foglalkoztatható külföldiek létszámát, de arra vonatkozóan, hogy ezt pontosan ki követi, és ki juthat egyáltalán információhoz arról, hogy hogyan áll éppen az adott évi létszámkeret, semmilyen előírás nincs

–magyarázta a napokban Bor Katalin, a minősített kölcsönzőként bejegyzett Humán Centrum cégvezetője.

S ez egy darabig így is marad.

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke ugyanis az Economxnak megerősítette, bár sokakban felmerült, hogy

célszerű lenne még idén életbe léptetni egy vendégmunkás törvényt, de erre már nincs reális esély, nincs ugyanis elég idő kidolgozni és elfogadtatni a keretszabályozást.

Azt is elárulta, hogy a jövő évre tervezett új jogszabály összefoglaló jelleggel már csak vendégmunkásokról beszél, nem különbözteti meg külön a harmadik országból érkezőket. Ezen kívül szigorítani fog a munkaerő-kölcsönzők működésén, létszámán, és a külföldi munkavállalók foglalkoztatási feltételein is. Ebben a szakszervezetek is alapvetően érdekeltek

Mészáros Melinda leszögezte azt is, a konglomerátum a magyar munkavállalók védelmét tartja elsődlegesnek. A vendégmunkások foglalkoztatását szigorú feltételrendszerhez és munkaerőpiaci vizsgálathoz szükséges kötni, illetve a külföldi foglalkoztatottak munkaviszonyát határozott és relatíve rövid időre kell meghatározni, természetesen a letelepedés kizárásával – húzta alá. Ugyanakkor vágyálomnak nevezte, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben minden üres álláshelyet magyar munkavállalókkal tudjanak feltölteni a munkáltatók.

A filippínók, a kirgizek és a mongolok is javasolt munkaerők a magyar piacon

Első körben a magyarokkal szeretnék orvosolni a munkaerő hiányt, ám a jelentős fluktuáció mellett, amely egyes esetekben, akár 50 százalékos lehet, nehéz a tervezhetőség és az optimalizáció. Bővebben >>>

A Liga Szakszervezetek számos szempontot rögzítene az új vendégmunkás törvényben. Ezeket így foglalta össze a szakszervezeti vezető:

  • Szigorú munkaerőpiaci ellenőrzésekre lenne szükség, akár az adott munkakörökre lebontva. Tegyenek az érintettek nyilatkozatot, hogy magyar munkavállalókkal nem tudják feltölteni az adott pozíciókat, vagy azokat nem akarják magyar munkavállalók betölteni, és csak ezután lehessen az üres állásokat feltölteni külföldiekkel.
  • Jelenleg sok esetben nem azonosak a képzettségbeli elvárások a magyarok és a külföldiek kapcsán, előfordul, hogy a szükségesnél alacsonyabb szakmai képzettségű vendégmunkást is foglalkoztatnak. A gyakorlati követelmények szintjén is meg kell követelni a szakmai képesítést.
  • Nemcsak az elkerülendő lakosságcsere miatt fontos tiltani a letelepedést, a vendégmunkások hosszú távú itt tartózkodását. Ugyanis olyan gazdasági helyzetekkel is számolni kell, amikor nagyobb méretű magyar munkaerő szabadul fel, aminek az újbóli munkaerőpiaci elhelyezkedését biztosítani kell. Nem fordulhat elő, hogy külföldi munkavállalók foglalják el hosszútávon azokat a munkahelyeket, amelyekre potenciálisan a magyar munkavállalóknak is szüksége lehet.
  • A hazai munkavállalók védelme érdekében mobilitási programokat kell indítani, amelyek azt szolgálják, hogy a magyarok akár az ország más részein, hosszabb távon is munkát tudjanak vállalni. A felkínált szállások, illetve munkásszállók a legtöbb esetben nem alkalmasak arra, hogy ott családok éljenek. A Liga Szakszervezetek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács elé is benyújtotta javaslatait olyan dolgozóknak kialakított apartmanszállásokról, amelyek megfelelnek a családos elhelyezés feltételeinek. Az továbbra is megfigyelhető, hogy nincs szinkronban a felszabaduló munkaerőforrás földrajzi elhelyezkedése és a munkáltatók igényeivel.
  • A mobilitási programok mellett indítani kell a magyar munkavállalók számára képzési, átképzési tanfolyamokat is, olyanokat, amelyekre valós piaci igény is van. Ehhez további egyeztetésre van szükség a munkavállalói és munkáltatói oldallal.

Mészáros Melinda reményei szerint ezek a javaslatok minimum utalás szintjén megjelennek majd az új vendégmunkás törvényben.