Alig két napja, csütörtök délután jelentek meg először azok a sajtóhírek, hogy a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) visszavonná a november elsején hatályba lépő vendégmunkástörvényt. Már napok óta volt valami a levegőben, szinte mindennapra jutott egy pletyka, hiszen továbbra sem sikerült megállapodni a részletszabályokról, azokról a rendeletekről, amelyek többek között meghatározták volna, hogy egy időben hány vendégmunkást lehet alkalmazni, milyen munkakörökben, milyen országokból, és mely cégek szerezhetnek minősített munkaerőkölcsönző státuszt.
A vendégmunkástörvényre ugyanis egyfajta keretrendszerként tekintett a jogalkotó és a munkaerőpiac is, amely ugyan felállított szigorú és konkrét szabályokat, ugyanakkor a mindennapi alkalmazásához szükség lett volna rendeletekre.
Nincs valós indok
Bár az idő sürgetett, de arra senki nem gondolt, hogy az egész törvényt a kukába dobja a kormányzat. Ennek ellenére még csütörtök késő este megjelent a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor által jegyzett rendelet, amellyel a miniszterelnök visszavonta azt a törvényt, amire már hónapok óta várt mindenki. Ezt azzal indokolták, hogy a magyar munkaerő és a magyar lakosság védelme érdekében átfogó beavatkozásra van szükség a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodását és foglalkoztatását érintően, ezért a hatályos idegenrendészeti szabályozást teljeskörűen szükséges felülvizsgálni, szigorítani, majd új alapokra helyezni.
Ezért a kormány arról döntött, hogy
- szigorítja a bevándorlással és a munkavállalással kapcsolatos szabályokat, ennek érdekében új törvényjavaslatot is fog alkotni, amely valamennyi harmadik országból érkező számára egyértelművé teszi, hogy Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése esetén, az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni;
- a nemzeti érdekek érvényesítése céljából, a teljes körű szabályozás megalkotásáig a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alkalmazására nem kerül sor.
Ugyanakkor nem csak ezt nem tudtuk meg, hogy mi változott nyár óta a vendégmunkások alkalmazásával kapcsolatban, de arról sincs szó, hogy mikorra alkotna új szabályozást az Orbán-kormány.
Hét plusz egy hit és tévhit az ázsiai vendégmunkásokról
Mennyit keresnek a vendégmunkások? Milyen munkaköröket töltenek be? Mennyire szabályozott a magyar piac? Bővebben >>>Óriási volt a nyomás a kormányon
Próbáltunk az érintett munkaerőkölcsönző cégektől információt szerezni, ám mivel szerintük jelenleg túl forró a helyzet, névvel senki nem vállalta a nyilatkozatot. Ugyanakkor sok mindenről beszámoltak. Problémaként hozták fel az ország bizonyos régióiban gerjesztett vendégmunkásellenes-hangulatot, amelyet továbbra is alaptalannak tartanak, hiszen nincsenek rendőrségi ügyek sem. Egyébként még a bejelentést megelőzően érdeklődtünk a GFM-nél, hogy a kormányzat készül-e valamit kezdeni ezzel a hangulattal, elkerülve egy esetleges fizikai atrocitást, de a kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.
Gazdasági szempontok is meghúzódhatnak a háttérben. Ugyanis most már nem minden vállalkozás dübörög, sok helyen nemhogy a korábban tervezett vendégmunkásokat nem tudnák alkalmazni, de még a magyarokra is elfogyott a pénz, és leépítésekre készülnek.
Forrásaink szerint a törvény visszavonásának oka lehet az is, hogy nem sikerült megállapodni azokról a rendeletekről, amelyek a konkrét szabályozásokról szóltak volna.
Bizonytalanság uralkodik a munkaerőpiacon, és most megint legalább fél évet kell várni, hogy a kormányzat megszabja a szabályokat, ugyanis a harmadik országból történő munkaerőkölcsönzés nyilvánvaló módon azzal nem áll le, hogy ezt a törvényt visszamondták.
A munkaerőkölcsönzők szerint egyértelműen
túl nagy volt a gazdasági és politikai tét a kormányzat számára, és ez a körülmény lépéskényszerbe hajszolta a kormányt.
Hét plusz egy hit és tévhit az ázsiai vendégmunkásokról (2. rész)
Mennyi ideig készülnek a magyar valóságra az ázsiai vendégmunkások? Le tudnak, egyáltalán le akarnak-e telepedni mondjuk Zuglóban? Illetve mit lehet kezdeni a politikai támadásokkal? Bővebben >>>Ez nem siker
Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke az Economxnak arról beszélt, hogy részint nem lepte meg a kormány döntése, hiszen a részletekről eddig nem született döntés, másrészt nem történt egyeztetés a törvény visszavonásáról, meglepetésként ért mindenkit az egész törvény visszavonása.
Célszerű lett volna egyeztetni a szociális partnerekkel, hiszen a munkáltatók, és a munkavállalói szervezetek is számos javaslatot tettek le az asztalra, de a most visszacsatolás elmaradt – tette hozzá.
A konföderáció elnöke ugyanakkor kiemelte, a nyáron elfogadott törvény sokkal szigorúbb lett volna az érvényben maradó szabályozásoknál, pedig szükség lett volna például a munkaerőkölcsönző cégekkel kapcsolatos szigorításokra is.
Visszalépésnek érzem a törvény visszavonását
– fogalmazott Mészáros Melinda, aki szerint jobban oda kellett volna figyelni a munkaerőpiaci folyamatokra.
Azt is leszögezte, nem éli meg sikerként, hogy nem lett egzaktabb formába öntve a szabályozás.
Azok élhetik meg sikerként a törvény visszavonását, akik szerint nem kell külföldi munkaerő, de ők pedig nem ismerik a jelenlegi piaci folyamatokat
– tette hozzá.
Elfogytak a magyar sofőrök, ázsiai vendégmunkások vezethetik a buszokat
Miután a magyar kormány hiányszakmának minősítette a járművezetői szakmát, lehetőség nyílt a harmadik országbeli vendégmunkások munkába állításának. Bővebben >>>A LIGA Szakszervezeteknek is az az elsődleges célja, hogy a magyar munkaerővel töltsék fel az üres pozíciókat, de sokszor azért kerül veszélybe a magyarok állása, mert a termelés fenntartásához nincs elég munkaerő. Ki kell egyenlíteni a kínálati és a keresleti oldalt – tette hozzá.
Nem szeretnénk, hogy a külföldi munkaerő elnyomja a magyar munkaerőpiacot, ezért lett volna szükség a szigorításra november elsejétől – magyarázta a szakszervezeti vezető.
Valószínűleg a következő, október 11-én megrendezésre kerülő Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán újra téma lesz a vendégmunkások alkalmazásának a kérdése.