„Nem lehet tovább húzni az időt, hiszen Donald Trump megválasztásával az EU csapdahelyzetbe került: Trump vámokkal fogja támadni az európai export egyetlen megmaradt sikertörténetét, az USA irányú exportot. Aligha tolerálja majd az európai zöldhatárt, az amerikai energia pedig még olcsóbb lesz az európaival összehasonlítva” – mondta Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője az Economx kérdésére, hogy mi volt a fő motiváció a kétnapos budapesti csúcstalálkozó második napján elfogadott Budapesti Deklaráció mögött, amely öt évig az Európai Unió fókuszában lesz.

A pénteki napon az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális tanácskozásával folytatódott a diplomáciái nagyüzem a Puskás Arénában.

Kapcsolódó

A deklaráció megalkotásánál jelentősen támaszkodtak az Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnök által összeállított „Much more than a market”, valamint a Mario Draghi-féle „The future of European competitiveness” jelentésekre. 

A korábbi EKB-elnökre pedig újabb beszámoló összeállítása vár, mivel a csúcstalálkozón megállapodtak a résztvevők egy újabb anyag elkészítéséről, amelyben demográfiai, egészségügyi, fenntarthatósági és klímaügyi kérdésekről számol majd be.

„A magyar elnökség azt tűzte ki célul, hogy a versenyképességre összpontosítjuk az összes erőnket és az volt a terv, hogy létrehozzunk egy versenyképességi paktumot, egy megállapodást, egy budapesti deklarációt és hosszú hónapok munkájával ezt sikerült elérni, amiért szeretnék köszönetet mondani a saját munkatársaimnak, a Bizottság elnökének és az ő munkatársainak, Charles Michel barátomnak és az ő munkatársainak és a jelentést készítő Mario Draghi elnök úrnak is” – fogalmazott a paktum elfogadása után Orbán Viktor.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megerősítette, hogy az informális csúcson a fő téma a versenyképesség volt, amelyben először feltérképezték Európa meglévő erősségeit, ilyen például az egyetemes oktatási rendszer, az európai jóléti életkörülmények, valamint a CO2-kibocsátáscsökkentésben elért eddigi eredmények.

A bizottsági elnök közlése szerint három fő célt határoztak meg a megbeszélések során:

  1. jobban össze kell hangolni a 27 tagállam piaci szabályozásait, főként a startupoknak, a tagállamok ezért megállapodtak a tőkepiaci unió bevezetéséről, amiben elsőként a megtakarítások piacot hangolják majd össze
  2. az ipari szereplőket megkérdezik, hogy a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez milyen támogatásra van szükségük, a magas energiaárakat pedig a megújulók arányának növelésével csökkentenék
  3. az EU külső, stratégiai nyersanyagfüggőségét akarják csökkenteni, ehhez megerősítenék a körforgásos gazdaságot, valamint a világ más országaival is együttműködnének

Újra kellene gondolni az uniós gazdaságpolitikát

Tatár Mihály kiemelte, hogy az EU az elmúlt két évtizedben egyre súlyosabb lemaradásba került fő versenytársaival, az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, és nem csak egy, hanem minden fontos dimenzióban: növekedésben, a vállalatok versenyképességében, az innovációban.

2004-ben még az EU tette a világgazdaság 26 százalékát, mára ez 17 százalékra zuhant, miközben az Egyesült Államok súlya csaknem 30 százalékkal lényegében változatlan maradt. Az EU súlya a világkereskedelemben 19 százalékról 14 százalékra esett vissza. Mostanra a világ 100 legnagyobb vállalatából mindössze 18 európai, a 100 legnagyobb tech vállalatból pedig mindössze négy.

Maga a Draghi-jelentés is úgy fogalmaz, és Macron francia elnök is több ízben kijelentette, hogy Európa „egzisztenciális veszélybe” került. Persze annak belátása még hiányzik, hogy éppen az elmúlt időszak gazdaságpolitikája vezetett ide, és a brüsszeli politika hirtelen úgy csinál, mintha eddig ellenzékben lett volna. 

– mondta a szakértő.

Tatár Mihály úgy fogalmazott, hogy egyelőre nem tudni, hogy milyen konkrét lépésekre kerül majd sor, mivel az EU deklaráció szokás szerint kevés konkrétumot, annál több kívánságot tartalmaz. Ilyen energiaárak mellett versenyképességről azonban nem is beszélhetünk, így ez kell legyen az egyik prioritás. Átmeneti megoldás lenne a vállalatok energiabeszerzésének közös támogatása, hosszabb távon azonban szükség lesz nagyszabású atomerőmű építkezésekre és olcsóbb gázforrások felhasználására is.

„Mindezen felül a mai, csak Európát sújtó radikális zöldátállási program túlkapásait hatályon kívül kellene helyezni: például a német vállalatoknak jövőre elvileg több milliárd eurós büntetést kéne fizetnie azért, mert nem termelnek elég elektromos autót, jönnek az agrár- és repülési zöldadók, miközben egyre mélyül a német gazdasági válság, mennyire racionális ez? Valóban most kell-e vámháborút nyitni Kínával szemben, amelyik az európai zöldátálláshoz szükséges termékek és technológia 90 százalékát szállítja? Valóban a fosszilis erőművek bezárása a legsürgősebb teendő, miközben Kína és az Egyesült Államok éppen mindent megtesz, hogy a lehető legolcsóbb fosszilis energia (szén és gáz) segítse az otthoni elektrifikációt? Biztosan nincs fontosabb, mint az ESG bevezetése és kiterjesztése minél több európai cégre és azok üzleti partnereire, tehát az amúgy is világelső EU bürokrácia további bonyolítása?” –  tette fel a kérdéseket az elemző, aki szerint az egész eddigi uniós gazdaságpolitikát versenyképesség alapon kellene újragondolni, jelenleg azonban politikailag a kisebb ellenállás a befektetések felpörgetése, ahogy a Draghi-jelentésben is szerepel: évente az európai GDP 5 százalékát beruházásokba fordítani, nagyrészt zöld innovációba és az elektrifikációba.

A kérdés azonban az, hogy honnan lesz erre pénz? Erre nem könnyű választ adni, ezért nem véletlen, hogy minden szem Németországra szegeződik: egyedül Németország nincs eladósodva a nagy európai gazdaságok közül. 

Ráadásul a javasolt, közös, EU-szintű nagy hitelfelvételhez le kellene számolni az EU szentként tisztelt költségvetési szabályaival, például a Maastrichti Kritériumokkal. Az EU tehát a saját csapdájába került és most abban vergődik.

Tatár Mihály szerint a K+F kiadások növelése mindenképpen jó irány, Európa ugyanis veszélyesen lemaradt a high-tech innovációban, a mesterséges intelligenciától a chipgyártáson át a hadiipari technológiákig. 

Mindenképpen szükség van arra, hogy drasztikusan növekedjen a K+F projekteket végző vállalatok támogatása, amerikai mintára. Az Egyesült Államokban nagyjából kétszer annyit költenek K+F projektekre, mint az Európai Unióban. Szükség lenne a high-tech szakképzés erőteljes fejlesztésére is, ebben is nagy a lemaradás, különösen Kínával szemben

– magyarázta a szakértő hozzátéve, hogy a GDP 3 százaléka éppen az az összeg, amit Európa csak az energia importjára fordít minden évben, miközben az USA esetében ez nettó 0 százalék.

Mit is tartalmaz pontosan a versenyképességi paktum?

Az elfogadott nyilatkozatban az uniós vezetők hangsúlyozták a stratégiai energiaszuverenitás és klímasemlegesség fontosságát 2050-ig.

A deklaráció elfogadását azzal indokolták, hogy az EU növekedése az utóbbi húsz év során lassabb volt, mint Kínáé és az USA-é, lassabban növekszik a termelékenység is, emellett pedig csökkent az EU részesedése a világkereskedelemben is. A zárszóban ezért felszólították az uniós intézményeket és tagállamokat, hogy haladéktalanul valósítsák meg az új versenyképességi megállapodás célkitűzéseit.

A deklaráció tizenkét pontja a következő:

  • felkérik az Európai Bizottságot, hogy egy alaposabb stratégiát terjesszen elő 2025 júniusáig az egységes piac lehetőségeinek kihasználásáról, beleértve egy ütemtervet is, amely világos ütemterveket és mérföldköveket tartalmaz;
  • a tőkepiaci uniót teljes egészében megvalósítják;
  • egy valódi iparpolitikát is megfogalmaznak a következő időszakban, biztosítják a megújuló ipart és a dekarbonizációt, valamint felkérik a Bizottságot, hogy prioritásként nyújtson be átfogó ipari stratégiát a versenyképes iparágak és a minőségi munkahelyek érdekében;
  • végrehajtanak egy egyszerűsítési forradalmat, lecsökkentve az adminisztrációs terheket, első lépésként 2025 első félévének végére drasztikusan le fogják csökkenteni a jelentési kötelezettségek számát, amelyek nagy terhet rónak az európai cégekre;
  • egy európai ipari védelmi bázist hoznak létre, a külügyi főképviselő jelentést tesz a privátcégek bevonására a védelmi iparba, valamint kiaknázzák az űriparban rejlő lehetőségeket is;
  • 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fogják fordítani;
  • energiauniót építenek az energiaszuverenitásért, sürgős intézkedéseket hoznak a magas és ingadozó európai villamosenergia-árakból adódó helyzet és annak okainak kezelésére;
  • hatékonyabb körforgásra épülő gazdaságot építenek, ezért felkérik a Bizottságot, hogy terjessze elő a körforgásos gazdaságról szóló törvényét;
  • felgyorsítják a digitális átállást, a Bizottságnak 2025 júniusáig javaslatokat kell tennie ezzel kapcsolatban;
  • befektetnek a tehetséges európaiak képességeibe;
  • ambiciózus, szilárd, nyitott és fenntartható kereskedelempolitika folytatása, amelynek középpontjában a WTO áll;
  • versenyképessé, fenntarthatóvá és ellenállóvá teszik a mezőgazdaságot.

Orbán Viktor: Óriási veszély fenyegeti Európa békéjét, stabilitását és jólétét

A miniszterelnök az Európai Politikai Közösség budapesti találkozóját megnyitó beszédében áttekintette a kontinens előtt álló kihívásokat.