Új befektetési alapokkal rukkolt elő a VIG Alapkezelő Közép-Kelet Európában. Jelenleg három fő megatrendre fókuszálnak, de a befektetési döntéshozatal során a strukturális trendekre is összpontosítanak, mondta Richter Péter, a VIG Alapkezelő portfólió menedzsere a cég által szervezett konferencián. 

A fókuszban a technológia és az innováció, a társadalom és demográfia, és a környezet áll. Utóbbi megatrendek hatalmas erők, melyek évszázadok óta változtatják meg az életünket.  Úgy véli, a világ most olyan meghatározó pillanatban van, mint, amikor az internet elterjedt, vagy megjelent az első iPhone. Példaként említette, hogy most az AI és a ChatGTP lett a világon a leggyorsabban elterjedő alkalmazása.

Iparágak, melyeket befektetésre javasolnak:

Kapcsolódó

  • a félvezető és az AI létrehozásához szükséges berendezéseket gyártó cégek;
  • a kiterjedt felhőalapú számítástechnikai infrastruktúrával és adatokkal rendelkező vállalatok, mint például a Microsoft, az Aphabet, vagy az Amazon;
  • az olyan vállalatok, melyek AI kiaknázásával fel tudják pörgetni az üzleti tevékenységet, a beépítők, mint a Meta és az Adobe;
  • valamint az AI-t alkalmazók vagyis a mesterséges intelligencia haszonélvezői.

Most Richter Péter szerint a kockázatvállaló ügyfeleknek az Innovation trendek között van potenciál, a kevésbé kockázatvállaló ügyfeleknek pedig a Socialtrend részvények jelenthetnek jó megoldást.

Úgy fogalmazott, hogy a társadalmi változások lassabban beérő folyamatok, az azokat kiszolgáló iparágak a rövid távú gazdasági ciklusoktól többé kevésbé függetlenek, ilyen például a gyógyszerszektor.

Az öregedés és a túlsúly van a középpontban

Richter Péter kiemelte: a népességszám emelkedik és öregszik, míg 1950-ben 2,5 milliárdan voltunk a földön, most 8,1 milliárdan vagyunk. Az öregedéssel kapcsolatban elmondta, 2023-2050 között az 65 év felettiek száma megduplázódik, 2050-re 1,6 milliárd 65 év feletti lesz, a 25 alattiak száma pedig 1,5 százalékkal emelkedhet csupán.

A század végére nagyjából 2,5 milliárdan lesznek a 65 év felettiek. 


A gyógyszercégek közül most az elhízás elleni készítményeket gyártók szárnyalnak. Statisztikai adatok szerint 3 milliárd túlsúlyos él a világon, 2035-re már a világ 51 százaléka lesz elhízott. 2035-re az elhízással kapcsolatos küzdelem 4 ezer milliárd dollárba kerül majd évente a társadalmaknak.

Az elhízás elleni gyógyszerek forgalma 30-40 százalékkal nőhet, 2030-ra elérheti a 80-100 milliárd dollárt a gyógyszerek forgalmuk. Tavaly már egymillió ember kapott elhízás elleni készítményt.

Ezekben a befektetésekben van egy hatalmas felfutási lehetőség, hiszen becslések szerint 2030-ig 48 millió amerikai kaphat súlycsökkentő készítményt. 

Az emberiség legsikeresebb vívmányai között a modern egészségügy száz éve is ott van, mondta Duda Ernő, Gábor Dénes-díjas üzletember, számos cég alapítója, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke a konferencián.

Ma a lakosság többsége megéri a 70 éves kort, de sokan mindent megtesznek azért, hogy ne éljenek eddig sem. Az emberek 90 százaléka krónikus betegségben hal meg, a krónikus betegséggel nem nagyon tud mit kezdeni az orvostudomány, csupán terápiákkal élhetővé tudják tenni a beteg életét, több éven vagy évtizeden át. 

Ma már korai diagnózissal sok betegség kimutatható. Ha a következő 10-20 évet megéljük, akkor határ a csillagos ég, mert olyan gyorsan fejlődik a technológia

– véli Duda Ernő.

Példaként említette, hogy a sarlóssejtes vérszegénység, ami egy öröklődő genetikai betegség már génterápiával gyógyítható. Süketek hallását hozzák vissza, vak emberek pedig a látást kapják vissza. Jelenleg ötezer génterápiás fejlesztés van folyamatban világszerte. De ugyanilyen áttörés várható az MRNS  technológiák területén is, amit nem fertőzőbetegségekre fejlesztették ki, hanem daganatterápiára. Karikó Katalin is ilyen fejlesztésen dolgozik jelenleg. Példaként említette Duda Ernő, hogy genetikai módosított sertésszívvel már 6 hónapot éltek emberek, hamarosan a szerv transzplantáció problémája is megoldódhat. 

Már 700 cég van a világon, amelyek olyan hatóanyagokon dolgoznak, amik az  öregedést lassítják. Ugyanakkor abszurdnak nevezte Duda Ernő, hogy a fogyasztószerek ennyire népszerűek. Arra hívta fel a figyelmet, ma a lakosság 90 százaléka többet eszik, mint amennyire a szervezetének szüksége van. Iszonyú sokat költünk élelmiszerre. Majd, amikor már jelentős túlsúlya valakinek, akkor megveszi az 50 ezer forintos gyógyszert, amivel hasba szúrja magát, mondta Duda Ernő.

Hangsúlyozta, bár tényleg több indikációban hatásos a készítményt, ugyanakkor ennek is vannak mellékhatásai. Eredetileg a gyógyszergyártók azt állították, hogy a túlsúllyal rendelkezők majd a zsírszövetből fogynak le, az izomból pedig nem. Duda Ernő tesztelte magán a fogyasztószert, és több hónapig szúrta magát és azt tapasztalta, hogy aktív mozgás mellett jelentős izomtömegvesztést szenvedett el. 

Óvatosan a kedvencekkel is

A részvénypiacok hajlamosak trendszerűen mozogni, és a tőkepiacokon jellemzően vannak ügyeletes kedvencek, mint az Apple, a Tesla vagy a Novodordisk, erről már Czachesz Gábor, a Multi-Asset portfóliómenedzsere beszélt a konferencián.

De a kedvenccé válás összetett folyamat, egymást erősítő tényezőkből táplálkozik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kedvenc papírok előbb-utóbb túlsúlyozódhatnak a befektetői portfóliókban. Piaci korrekciók idején a kedvenc részvények is hajlamosak nagyobbat esni, mint a szélesebb piac, éppen ezért a piaci trend alakulását szorosan nyomon kell követni.