A hétvégén ismét hatalmas vihar csapott le az országra, és egyre inkább bele kell törődnünk abba, hogy a szélsőséges időjárás okozta károk, kihívások velünk maradnak. Persze, attól még a kérdés jogos, hogy kinek kell megfizetnie a számlát. Erről is kérdeztük a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ).
Egyelőre még nincs pontos adat a júliusi viharkárokról, az ugyanakkor már most látszik, hogy az idei május-augusztusi viharszezon kifizetései meghaladják majd a tavalyi mértéket, a 7,5 milliárd forintot is
– közölte a Napi.hu-val a MABISZ kommunikációs vezetője. Lambert Gábor előzetes becslése szerint
csak a hétvégi viharok után több milliárd forintnyi kárt kell rendezniük a biztosítóknak.
Júniusban egyébként mintegy 31,5 ezer kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításaikhoz köthetően, amelyek nyomán a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladták a 3,4 milliárd forintot. Tavaly a hasonló időszak kifizetései és tartalékolásai 2,2 milliárd forintot tettek ki, 21 ezer bejelentés nyomán.
Az elmúlt évben a május még szélsőségesebb volt, és a viharszezon első két hónapjának 4,6 milliárd forintos számlája alapján félő volt, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések megdöntik majd a 2021-es tíz éves rekordot (9,1 milliárd forintot) is.
Még nem számolták ki a klímaválságot
Kíváncsiak voltunk a távlati kilátásokra is, hiszen a klímaválság velünk marad, így valószínűsíthetően a kárbejelentések száma a jövőben sem fog csökkenni.
A MABISZ-nál azonban rövid távon elsősorban nem ezzel hozzák összefüggésbe a biztosítási díjak alakulását. Ha lesz is drágulás, az sokkal inkább a kárinflációnak köszönhető, semmint a szélsőséges időjárásnak. Ha viszont elfogadjuk az évfordulós indexálás néhány száz, esetleg ezer forintos biztosítói ajánlatát a díjnövekedésre, úgy azzal a biztosítási összegek – vagyis a kárkifizetések felső határai – is nőni fognak.
Hiába a szupercellák, az egy-egy kirívó vihar, nem kell attól tartanunk, hogy összpiaci szinten ezek alapvetően átalakítják a biztosítói gondolkodást, a termékeket
– hangsúlyozta Lambert Gábor, hozzátéve: a hazánkban tapasztalható viharkárok szerencsére meg sem közelítik a Szlovéniát ért rombolás szintjét.
Összehasonlításképpen, a MABISZ 2010 óta összegzi a május-augusztusi viharkárokkal kapcsolatos lakásbiztosítási kifizetéseket, és pont az első évben jegyezték fel a legnagyobb összeget. Akkor 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, részben az árvizek pusztítása következtében, ehhez képest az elmúlt tíz évben 2021-ben volt május-augusztus között a legtöbb kifizetés, 9,1 milliárd forintnyi.
A szövetségnél most inkább arra számítanak, hogy a jövő év tavaszán komoly verseny alakul majd ki a lakásbiztosítási piacon, miután az ügyfelek a márciusi kampányidőszakban szabadon válthatnak majd a biztosítók között. Ez pedig várhatóan hatással lesz az árakra is.
A csepeli strandot is tönkretette a vihar, be is zárták
A strand vezetőségével ezért úgy döntöttünk, hogy a fürdőzők biztonsága érdekében, a helyreállítási munkák befejezéséig, strandunk zárva tart. Az esti vihar máshol is károkat okozott Csepelen, a helyi tűzoltósággal és a városgazdával karöltve kerületszerte zajlik a kármentés – fogalmazott Borbély Lénárd polgármester. Bővebben >>>Budapestről érkezett a legtöbb bejelentés
Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. közleményben tudatta, hogy közel kétezer kárbejelentés érkezett hozzájuk augusztus első napjaiban. Mint írták, a július utolsó három hetét végig kísérő viharok, kisebb-nagyobb jégverések hétezer kárbejelentést eredményeztek.
A várható összes kár (július 10. és augusztus 5. között) elérheti a 730 millió forintot. A legtöbb káreseményt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya vármegyékből jelezték, a városok közül pedig a legtöbben, összesen 862-en Budapestről értesítették a biztosítótársaságot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a napokban újabb hasonló időjárási eseményre lehet számítani – figyelmeztetett az Alfa Vienna.
A turizmus kivár
Korábban Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke beszélt arról a Napi.hu-nak, hogy egyelőre nincs olyan biztosítási termék a nemzetközi piacon (sem), ami számolna a szélsőséges időjárással, és amit be lehetne építeni a szervezők portfóliójába. Az utasbiztosítás terén lehetne előrelépés, ennek viszont komoly költségvonzata lenne – fogalmazott a turizmusszakértő.
Ökológiai katasztrófa fenyeget
Eközben Szlovéniában, ahol az ország történelmének legnagyobb természeti katasztrófája pusztít, több százmillió eurós kár keletkezett és halálos áldozatok is vannak. A szlovén kormány az Európai Unió és a NATO segítségét kérte a helyzet megoldása érdekében.