Az elmúlt napokban drasztikusan megugrott Magyarországon a villamos energia tőzsdei ára: mindössze két nap alatt háromszorosára nőtt.
- November 10-én még 10,4 euró volt 100 kWh ára,
- november 12-re ez az összeg 30,6 euróra emelkedett;
- az előrejelzések alapján a drágulás tovább folytatódhat, november 13-án pedig már 35 euróba kerülhet ugyanennyi áram.
A témára a Válasz Online egy Facebook-bejegyzése hívta fel a figyelmet, amely szerint hétfő óta hazánkban a legdrágább az áram egész Európában.
Akkora a hiány, hogy hétfőn a vésztartaléknak számító olaj-gázolaj tüzelésű áramtermelőket is bekapcsoltatták.
Az Index cikkéből kiderül, hogy a rendkívüli áremelkedés hátterében több tényező áll:
- A ködös időjárás jelentősen csökkenti a naperőművek teljesítményét, így ezek nem tudnak elegendő energiát termelni.
- A balkáni vízerőművek is korlátozottan működnek az aszály miatt, ami további áramhiányt okoz.
- A hazai energiatermelés is akadozik: a mátrai és günyűi erőművekben karbantartások zajlanak, ami tovább csökkenti az elérhető villamos energia mennyiségét.
A kormány szélerőműveket korlátozó politikája miatt a hangsúly a napelemek telepítésére került,
az időjárásfüggő termelés azonban azt eredményezi, hogy a napos időszakokban túlkínálat alakul ki, míg borús időben jelentős importra szorul az ország, ami árfelhajtó hatással jár. A rendszer stabilizálásához szélerőművekkel lehetne hozzájárulni, de 2010 óta nem engedélyezték új szélerőművek építését.
A lap emlékeztet, hogy a nyári hónapokban, különösen a hőhullámok idején, már felmerült az áramellátási gondok kérdése.
Turai József szakértő akkor azt mondta, hogy
- az energiarendszer bővítése és a termelési kapacitások diverzifikálása elengedhetetlen lenne;
- jelenleg konvencionális, fosszilis alapú nagy erőművekből is hiány van, amelyek szükség esetén gyorsan nagy mennyiségű áramot tudnának biztosítani;
- az energiaellátás kiegyensúlyozása érdekében szükség lenne Paks 2 mielőbbi megépítésére is.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!