Mindössze pár nappal azt követően, hogy Kijev úgy döntött: 23,9 millió dollárt, közel 9,3 milliárd forintot áldoz arra, hogy 2025 végéig a dróntámadások ellen megvédje a szovjet időkben épült Kremencsuk vízerőművet, Moszkva vasárnapi célpontjai között immár ez az energetikai létesítmény is szerepelt. A kremencsuki Ukrajna egyik legnagyobb energiatermelő egysége, Összesen 624 MW kapacitásra képes. Íme egy felvétel az erőművet ért orosz támadásról:

A gát mögött duzzasztották fel a Dnyeper legnagyobb víztározóját 1959-ben, amikor a kremencsuki vízerőművet építették. A víztömeg anno elöntötte az egész Novoheorhijivszki járást, több mint 200 lakott település került víz alá, köztük olyan történelmi helyek, mint Kriliv vagy Novoheorhijivszk. A kitelepítések mintegy 133 ezer embert érintettek az '50-es évek végén.

Az emberek sárkányhajózást és szörfözést gyakorolnak a Kremencsuk víztározón, Cserkasziban, Ukrajnában, 2024. június 20-án. Fotó: Ukrinform/NurPhoto a Getty Images-en keresztül

A tározó 149 km hosszú, 28 km széles, területe 2250 négyzetkilométer, átlagos mélysége 6 méter, a legnagyobb pedig 28 méter. Partvonalának hossza közel 800 km. A teljes víztérfogata 13,5 köbkilométer, így területre a legnagyobb ukrán víztározó. A víztározón található főbb kikötők Cserkaszi és Szvitlovodszk. A Szula folyó a tározóba torkollik, számos szigettel rendelkező deltát alkotva annak északi részén.

A vízerőmű esetleges gátszakadása brutális áradást okozna a Dnyeperen délebbre fekvő Kremencsuk, Kamjanszke, Dnyipró, Zaporizzsja, Nikopol és Herszon metropoliszoknál. Ehhez képest az emlékezetes tavaly júniusi Nova Kahovka-i gátszakadás semmiségnek tűnne.