A november óta a Vörös-tengeren zajló, konténerszállító hajók elleni támadások komolyan megzavarták a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonalát. Az Irán által támogatott húti lázadók több mint 40 támadást intéztek kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben, amelyek közül egy halálos kimenetelű volt.
Johan Gabriels, az iBanFirst Délkelet-Európáért felelős regionális igazgatójának elemzése szerint a Vörös-tengeren, ahol a globális konténeres áruforgalom 21 százaléka halad át, most valóban gond van. Némely érintett ország különösen veszélyeztetett, közülük is kiemelkedik Egyiptom, mivel a Szuezi-csatorna Egyiptom egyik fő devizaforrása. A kairói kormány bejelentette, hogy a csatornából származó bevételek idén eddig 40-50 százalékkal csökkentek. Egyes források Egyiptom veszteségét 315 millió dollárra becsülik a Vörös-tengeri zavargások miatt.
Az ENSZ legutóbbi becslése szerint a Szuezi-csatornán áthaladó kereskedelmi forgalom több mint 40 százalékkal esett vissza.
A Vörös-tenger a szénhidrogének, főként a kőolaj és a földgáz egyik fő kereskedelmi útvonala, és fontos továbbá az Európába tartó gabonafélék számára is. Egy átlagos időszakban az EU teljes búzaimportjának mintegy 4,7 százaléka halad át a szoroson. A Bab El Mandeb-szoros fontos a nemzetközi kereskedelem szempontjából, viszont nem stratégiai jelentőségű, mivel a hajók a Jóreménység-foknál áthaladva ki tudják kerülni. Az említett kerülő átlagosan 15-20 nappal hosszabbítja meg az utat, ami miatt az Ázsiából/Ázsiába irányuló import és/vagy export tevékenységet folytató érintett magyar vállalatok számára magasabbak a költségek és megnövekedett a szállítási idő.
Az elemzés szerint az most már nyilvánvaló, hogy a Bab El Mandeb-szoros blokádja nem fog növekvő inflációt okozni Európában és Magyarországon. A szállítási költségek jellemzően csupán 1,5 százalékát teszik ki a fogyasztói árindexnek. A legnagyobb probléma viszont a kikötők zsúfoltsága volt, amit sikerült kiküszöbölni.
Az egy konténerre jutó átlagos tartózkodási idő Európában körülbelül 5 nap, szemben a Covid legrosszabb időszakaiban tapasztalt 25 vagy akár 30 napos csúcsidővel.
Fennáll azonban az a veszély, hogy a nemzetközi stabilitás szempontjából stratégiai fontosságú három szoros közül egy vagy több ellenőrzése is megszűnik: a Formosa-szoros (a félvezetők szempontjából létfontosságú), a Hormuzi-szoros (olaj) és a Boszporusz-szoros (búza).
Johan Gabriels szerint a Bab El Mandeb-szoros blokádja rávilágít arra, hogy a tengeri útvonalaink már nem biztonságosak. A szállítási költségek csökkentése és a protekcionizmus most a két fő kiváltó oka az áttelepülésnek és a friend-shoringnak – ezt jól látjuk az alapján is, hogy Mexikó felváltotta Kínát az Egyesült Államok első számú kereskedelmi partnereként. Úgy véli, hogy a tengeri kereskedelem veszélye az elkövetkező években és évtizedekben is erőteljes tényező marad, amely szorgalmazni fogja a célpiachoz legközelebbi üzleti áttelepülést.