Megjelent a 2012 óta évente közzé tett, friss World Happiness Report (WHR), amely szerint a helyi lakosok szavazatai alapján – a korábbi tendenciákat követve – idén is Finnország, Dánia és Izland a világ legboldogabb országai. 

A Gallup Intézet és az Oxfordi Egyetem által közösen végzett ENSZ-felmérésben több mint 140 országban vizsgálták meg, hogy a helyiek az 1-10-ig terjedő skálán miként értékelik a szociális támogatások, a jövedelmük, az egészségük, a szabadságuk, az általános nagylelkűség és a korrupció állapotát. 

Ezek összesítésével állt össze a témában legátfogóbb képet mutató aktuális világboldogság-jelentés, amelyben az első tíz helyet – Izrael és Ausztrália társaságában – évek óta az észak- és nyugat-európai államok foglalják el. 

MAGYARORSZÁG A TAVALYI 51. HELY UTÁN 2024-BEN AZ 56. HELYEN SZEREPEL,

maga elé engedve mások mellett Szerbiát (37.), Lengyelországot (35.) vagy Romániát (32.).  

Megkérdeztük Kovács Balázs nemzetközi turizmusszakértőt, boldogságkutatót, aki a fenntartható turizmus világtanács (GSTC) tagja, hogy a listavezető országokban jellemző gyakorlat alapján mi a boldog életérzés receptje, és ahhoz közelebb kerülhetnek-e a magyarok anélkül, hogy külföldre költöznének.

Válság ide, válság oda: ellenálló a világ népessége  

A boldogság március 20.-i, nemzetközi világnapja alkalmából közzétett ranglistán vannak még figyelemreméltó eredmények. 

Például nyugati szomszédunk, Ausztria – tavalyhoz képest három helyet hátra lépve – a 14. helyen végzett, míg Németország a 24.-en. Csehország megőrizte a 18. helyét, Szlovénia viszont egy helyet javítva a 21.-ként szerepel, miközben a horvátok a 2023-as, 48. helyezés után ezúttal Magyarország után következnek, összességében a 63. helyre sorolták magukat a boldogságindexen. 

A magyaroknál boldogtalanabb országnak bizonyul például Görögország (64.), Oroszország (72.), Bosznia-Hercegovina (65.), Bulgária (81.), Albánia (87.) vagy Törökország (91.). A legkevésbé boldognak számítanak az afrikai országok, míg a legutolsó helyen idén Afganisztán végzett (143.).

A világ legboldogabb országai 2024-ben:

  1. Finnország
  2. Dánia
  3. Izland
  4. Svédország
  5. Izrael
  6. Hollandia
  7. Norvégia
  8. Luxemburg
  9. Svájc
  10. Ausztrália

 

A BOLDOGSÁG ÉS A JÓLLÉT ÉRZÉSE MA MÁR SZÁMOS MÓDON MÉRHETŐ A GAZDASÁGBAN IS,

amihez a haladó közgazdászok a teljesítmény objektív mutatói mellett a lakosok elégedettség érzését is számításba veszik. A World Happiness Reportot a világ kormányai is egyre inkább ahhoz használják, hogy a politikáikat a társadalom boldogsága felé mozdítsák, mivel erősödik a konszenzus abban, hogy a közös boldogságérzés elérhető az állam, az üzleti élet és a civil társadalom intézkedéseivel. 

Az elmúlt évek boldogságjelentései azt is megmutatták, hogy a Covid óta jelentkező, egymást átfedő válságok ellenére a világ legtöbb népessége stabilan ellenálló, és az élettel való elégedettségi átlag összességében éppen olyan magas, mint a járvány előtti években.

Skandináv életérzés: tudatosság a boldogság alapja

Merjünk új utakra lépni, mert időszerű, és kell is a szemléletváltás: fel kell oldani a fogyasztói társadalom paradoxonát, és kilépni a hedonista taposómalomból. Életünk minőségét, a boldogságérzést egyéni szinteken nem a felhalmozott anyagi javak, hanem az élményeink által tudjuk növelni. 

Kapcsolódó

Látni kell, hogy a jóllétet valójában nem a fogyasztás, hanem a társas kapcsolatok és az időtöltés minősége határozza meg

– mutatott rá az alapokra Dunakavicsok című turisztikai podcastjában Kovács Balázs, aki az Economxnak kiemelte: Finnország és Dánia lakói hetedik éve a legboldogabbak, ezzel igazolódik a rájuk jellemző életszemlélet, ráadásul a WHR-en kívüli felmérések szerint is az életminőség szempontjából Koppenhága áll a legjobb városok élén. 

A nemzetközi turisztikai szakértő egy évet töltött Dániában, hogy közelről tanulmányozza, az ott élők társadalmi jólléte mi alapján szerepel dedikáltan is a boldog országok élmezőnyében. Kutatásai elismeréseként megkapta a Hapiness Ambassador, a Boldogság Nagykövete kitüntetést, hogy „terjeszteni tudja az igét”, azaz más európai lakosok számára a mindennapokra adaptálható bölcsességeket tolmácsoljon.

Sok hasonlóság van a dánok és a finnek skandináv életérzésében. A dánok szubjektív jóllét érzése az 1-10 skálán 10-es, amelyhez az egyik fő recept a tudatosság. Tudatosan ügyelnek a részletekre, hogy minden pillanatot a lehető legteljesebben éljenek meg, legyen szó munkáról vagy különleges alkalmakról. Azt vallják, hogy

HA AZ EMBER TISZTÁBAN VAN VELE, MI TESZI BOLDOGGÁ ÉS NEM ELSZIGETELŐDIK, HANEM AKTÍVAN, BIZALOMMAL KERESI EZEKET A JELENSÉGEKET, AKKOR ELÉRI A BOLDOGSÁGÉRZÉST, SŐT, IRÁNYÍTJA,

nem pedig kiszolgáltatottan, kívülről várja – tudtuk meg. 

Tudományos szinten ugyanolyan hétköznapi megállapítások vannak érvényben Dániában is, mint nálunk: például szombat a hét legboldogabb napja, amikor túl vannak a munkás hétköznapokon – ennek megfelelően a legboldogtalanabb nap szerintük is a hétfő, amikor elkezdődik a heti robot.

Mobilozás helyett nyitottság egymás felé

Ezzel együtt a dánok boldogságának alapját a minden területen megnyilvánuló egymásra figyelés, a nyitottság, a mobiltelefonba mélyedés helyett az anyagi szempontból lényegtelen, egyszerű, de közös időtöltések jelentik, amelyekből a nehézségeik ellenére is feltöltődnek. De éppígy számít például a fenntartható életvitel, a praktikus várostervezésből eredő megoldások kihasználása, a vendégszerető, de patrióta szemlélet a turizmusban, az utazás öröme, illetve a javak megosztása, az adakozás, továbbá az, hogy a fogyasztásban is a praktikumra törekednek, nem a mértéktelenségre. 

Sikerült már abból a kelepcéből kikeveredniük, amiben a reklámoktól megszédített fogyasztók vergődnek, egyenes úton a boldogtalanság felé. Az életszemléletük szerint inkább a kis örömöket is becsülik, ezáltal másként viszonyulnak a környezetükhöz, az életkörülményeikhez, a lehetőségeikhez. Dánia társadalmának boldogságát az egymás és az országuk iránti, tudatosan bizalmas hozzáállás biztosítja – sorolta Kovács Balázs. 

A belső erő fogódzót ad a recessziós időkben is

Kitért arra is, hogy Bécsben nyilvánvalóak a városi életminőség objektív, előnyös szempontjai, viszont az elégedett életérzést már kevésbé tudják átadni az osztrákok. Az egyik ilyen kutatásban például felmérték, hogy a külföldi vendégek szubjektív megítélése szerint a bécsiek inkább udvariatlanok, mogorvák, ez pedig nem teszi vonzóbbá őket. Ehhez képest például a magyarok a vendégszeretet tekintetében jobban állnak, kedvesebbnek minősülnek.

Csakhogy például az olaszok a World Hapiness Report szerint ugyancsak boldogabbak, mint a magyarok. Az összesített eredményben – hasonlóan a dánokhoz – ott is inkább a szubjektív életérzések dominálnak: az olaszokra jellemző szívélyesség, nyitottság, a kis közösségek összetartása alapvetően járul hozzá ahhoz, hogy az egyéb körülmények mellett is elégedettebb az életükkel. 

Ez egyfajta belső boldogság, amely az egyén és így a társadalom számára sokkal stabilabb fogódzót jelent még a recessziós időszakokban is, mint az elveszíthető, külső javak – magyarázta a szakértő.