Azt régóta tudjuk, hogy a női teniszezők folyamatosan lobbiznak a férfiakkal egyenlő pénzdíjakért, és a Grand Slameken ezt már sikerült is elérni.
  • Az Australian Openen 2,97 millió,
  • a Roland Garroson 2,5 millió,
  • Wimbledonban 2,7 millió,
  • a US Openen pedig mindkét nem 3,8 millió dollárt vihetett haza.
De nem ez a hölgyek egyetlen problémája. Ahogyan ők fogalmaznak: másodrendű állampolgároknak érzik magukat a saját sportágukban. Emiatt néhány évvel ezelőtt már készítettek egy listát, ahol olyan dolgokról indítottak (volna) párbeszédet a WTA vezérigazgatójával, mint például a tisztelet, az egyenlőség, a meghallgatás, a figyelem és persze nem utolsósorban a pénz. Steve Simon azonban figyelmen kívül hagyta az ügyet, és nem válaszolt nekik érdemben.

Az alacsony piaci érték miatt lenne kevés a bevétel?

Pedig a legjobb női játékosok listája igenis komoly, és releváns dolgokat tartalmazott. Nem holmi szeszélyes hisztiből fakadt a kezdeményezés, ugyanis olyan dolgok szerepeltek a levélben, mint a sérülésekkel kapcsolatos kompenzáció, szülési szabadság alatti szolgáltatások, a versenynaptárról való egyeztetés, vagy a pénzbüntetések. Ezek között vannak könnyen orvosolható problémák, ám van olyan is, amely nem 100 százalékban a WTA-n múlik, ilyen például a bevétel.

Hogy csak a legnagyobb tényezőt említsük:

a női tenisz médiajogi díjai nagyjából hetedét teszik ki annak, amennyiért a férfiak versenyeit el lehet adni.

Ez azt jelenti, hogy a WTA sokkal kevesebb anyagi támogatást tud nyújtani minden egyes versenyhez, ez az egyik elsődleges oka annak, hogy sokkal alacsonyabb nyereményért teniszeznek, mint a férfiak. Az Italian Openen például idén a férfiak 8,5 millió dollárért, míg a nők 3,9 millió dollárért versenyeztek. Az aucklandi tornán pedig a férfi bajnok, Richard Gasquet közel 98 ezer dollárt, míg a női győztes, Coco Gauff  34 ezer dollárt kapott.

Az alapbér biztonságot nyújtana

A lányok azért is lobbiznak, hogy csökkenjen a kötelező versenyek kihagyásáért kiszabott bírság. Azt akarják, hogy véget vessenek a hajnali 3-ig tartó mérkőzéseknek, ugyanis a délelőtti fordulóig alig néhány órájuk marad regenerálódni. Minden nagy és közepes méretű versenyen gyermekgondozási szolgáltatást szeretnének, nagyobb szállodai szobákat a családdal utazó játékosok számára, és hangot szeretnének kapni a versenyek lebonyolításával kapcsolatban.
Victoria Azarenka szinte minden versenyre magával viszi kisfiát, de a szövetség nem biztosít ellátást az anyukáknak
Arra is törekednek, hogy a szigorú pay-for-play formátumról a legjobb 250 játékos számára garantált kompenzációra térjenek át: 
  • 500 ezer dollár a legjobb 100 játékosnak, 
  • 200 ezer dollár a következő 75 játékosnak 
  • és 100 ezer dollár a többieknek. 
A javasolt kompenzációs rendszer magában foglalná a sérülésvédelmet is, amely egyfajta biztosíték lenne arra az esetre, ha egy játékos sérülés miatt hat hónapot kihagy.

Terveik szerint terhesség és szülés esetén egy játékos két évig kapná meg a pénzügyi védelmet. Bónuszalapot akarnak a legjobb játékosok számára, garantált százalékot a verseny bevételeiből, és azt, hogy megvizsgálják minden verseny pénzügyi nyilvántartását. Azt akarják, hogy a PTPA (profi játékosok szövetsége – egyfajta érdekvédelmi szervezet) egy tagja jelen lehessen a WTA minden ülésén, így többé nem lennének figyelmen kívül hagyva igényeik és kéréseik.

A korábbi top20-as játékos, Coco Vandeweghe súlyos sérülése után saját magának állta a rehabilitáció költségeit, s ez odáig fajult, hogy minden pénze ráment. Tudni kell ugyanis,

a teniszben nem állnak klubok finanszírozóként a játékosok mögött egy rehabilitáció során, mint mondjuk a futballban, minden egyes fillért a versenyző áll.

Az egykori páros-királynő, Bethanie Mattek-Sands is pont ugyanígy járt. Mindkettejüknek idejekorán ért vége karrierje, hiszen a hosszú kihagyás a ranglistapontok elvesztésével jár, és minél lentebbre kerülsz a ranglistán, annál kisebb összedíjazású versenyen tudsz részt venni. Egy idő után pedig már nem éri meg ezt csinálni anyagilag.

A kínai kapcsolat

A WTA gazdasági tényezőinek egyik, ha nem a legfontosabb kulcsszereplője Kína, a női tenisznek ugyanis itt van a legnagyobb piaca. Számos nagy tornát, és sokáig még az év végi világbajnokságot is itt tartották. A kínai lobbinak és pénzpumpálásnak köszönhető például az is, hogy

a 2019-es sencseni vébén a győztes Ahsley Barty minden idők legnagyobb pénzdíját vihette haza, méghozzá 4,5 millió dollárt. Ennyit még ma, 2023-ban egy Grand Slamen sem lehet keresni.

A világjárvány miatt azonban Kína totálisan és évekre elszigetelte magát a világtól, a covid óta nem is volt WTA-rendezvény az országban. Ráadásul nem csupán Kína, hanem több ázsiai ország is a hosszú izolációt választotta, ez pedig óriási érvágást jelentett a szövetségnek, hiszen az év utolsó 15 versenyéből 12-t ázsiai országban rendeztek addig. Ezeket még mindig csak ideiglenes licencekkel sikerült pótolni, sőt, a világbajnokságnak azóta sem sikerült állandó helyszínt találni.

A világ jelenleg legjobb 8 teniszezőnője folyamatos szélmalomharcot folytat

Emiatt leginkább a csehek lehetnek igazán mérgesek, ugyanis ők pályáztak a hosszú távú rendezési jogért, ám ajánlatukat lesöpörte az asztalról a WTA. Pedig kifejezetten erre az eseményre építettek volna csarnokot, plusz kialakították volna az ehhez kapcsolódó infrastruktúrát, és arról még nem is beszéltünk, hogy 4 cseh teniszezőnek is volt sansza kijutni a vb-re, illetve a szomszéd Lengyelországban ott van az utóbbi évek nagy sztárja, Iga Swiatek, így garantálva volt a telt ház – ezzel együtt a hatalmas bevétel.

A remek ajánlat helyett Mexikót választották a vb helyszínéül, ahol az előre tudhatóan legesősebb évszakban rendezték a tornát szabadtéren.  A játékosok katasztrofális állapotokról számoltak be, a stadion még a torna előtt egy nappal sem volt kész, az időjárás tragikus volt, a meccseket emiatt nem lehetett időben lejátszani. Mutatunk ebből egy kis ízelítőt.

A világelső Aryna Sabalenka a kispadon törülközőben próbálja átvészelni a szakadó esőt és az orkán erejű szelet:


A friss US Open-győztes Coco Gauff sem bírt a széllel:

 
Egy olyan eseményen, ahol a világ 8 legjobb játékosa teniszezik egymás ellen, tehát papíron nincs gyenge meccs, mindenki azzal foglalkozott, hogy a WTA mennyire elértéktelenítette a vb-t, Martina Navratilova pedig egyenesen kijelentette, hogy itt az ideje a vezetőváltásnak, a szakszövetség feje teljesen alkalmatlan erre a munkára.

A sportág legendája szerint pedig eljött az idő arra, hogy egy nő vezesse végre a szervezetet.

Ráadásul míg a férfiak világbajnokságán 15 milliót osztanak szét a versenyzők között, addig a nőknél csak 9 milliót sikerült berakni a közösbe a WTA-nak.

Ötlet lenne, de törekvés nincs

Egy szó, mint száz, a női teniszezők egyre mérgesebbek és hangosabbak. De a dolgok mögé kell nézni, és azt kell megértenie mindenkinek, hogy ez is csak ez üzlet. Ahol a nagyobb sztárok vannak, ott magasabbak a jogdíjak, ott több pénzért értékesíthető a reklámfelület vagy a reklámidő, arra nagyobb kampányokat lehet felhúzni.

De azért az mindenképpen figyelemreméltó, hogy az idei US Open női döntőjén, ahol a hazai érdekeltségű Coco Gauff játszott a jelenkor egyik legnagyobb sztárjával, Aryna Sabalenkával, totális telt ház volt. A közönség őrjöngött, fél Hollywood eszét vesztve szurkolt a helyszínen az amerikai lánynak, és ilyet női meccsen már nagyon régen nem lehetett látni. 

Mindy Kaling, Amanda Seyfried, Cara Delevingne és Rachel Brosnahan hírességek mind rajongói Coco Gauffnak
Elgondolkodtató tehát, hogy ha a női tenisznek van néhány olyan arca, akiből márkát lehetne csinálni – mert úgy tűnik, azért a női játékosokra is van kereslet –, akkor a WTA-nak nagyobb energiát kell fektetni marketingtevékenységbe. Mert ha például Coco Gauffból világmárkát csinálnak, abból pénze lesz a WTA-nak. Ha pedig a WTA-nak több pénze lesz, abból teljesíteni lehet a játékosok követeléseit. Így zárulhat be a kör.

Bukott biznisz lenne a tőzsdén a tenisz, de a játékosok életben tartják

A sport nem pusztán játék, üzlet is. A teniszbe fektető üzletemberek pedig egyre hangosabban harsognak amiatt, hogy a szervezetek nem modernizálják kellően a játékot, ami üzletileg káros. Az ATP viszont legalább az egyenlőtlen pénzdíjazásokról szóló panaszokat meghallotta, így bejelentette, hogy bevezeti a minimálbért. Bővebben−−−>