Két éve a piaci szakértők úgy becsülték, hogy várhatóan többszörösére emelkedik a kibocsátások éves összege, 2023-ra meghaladja az ezer milliárd dollár értéket. Úgy tűnik, ezek a várakozások be is igazolódhatnak, mert igen magas számban történtek kibocsátások az elmúlt időszakban.

A Bloomberg adatai alapján 2023 első hat hónapjában a zöldkötvény-kibocsátások meghaladták az 500 milliárd dollárt, ami azt jelenti, hogy a vállalatok és kormányok zöldkötvény-kibocsátása 18,6 százalékkal nőtt 2022 azonos időszakához képest.

Ezáltal az egybillió dolláros érték már nem tűnik elérhetetlen célnak 2023 végére – emelték ki az Economx számára a SPB Befektetési Zrt. szakértői.

Az energiaválság miatt megnőtt a jelentőségük

Az is kijelenthető, hogy az energiaválsággal megnőtt a zöldkötvények jelentősége, kibocsátásra már 2022 novemberében is egymilliárd euró értékben került sor. Az értékpapír 5 százalékos kamatozású és 2027-es lejáratú. Jó döntésnek bizonyult a kibocsátás, hiszen jó likviditású a papír, és a régiós kötvények közül is ki tud emelkedni lejárati hozamával, mely a jelenlegi árfolyamszintek mellett is 4,50 százalék.

A zöldkötvények attól számítanak zöldnek, hogy az értékesítésükből befolyt forrásból a kibocsátó cégek csak meghatározott, a környezetvédelmét szolgáló, a klímaváltozás hatásait mérséklő, fenntartható célokat szolgáló beruházásokat hajthatnak végre.

2020-ban is történt zöldkötvény-kibocsátás Magyarországon, méghozzá 1,5 milliárd euró értékben. Ez egy 1,75 százalékos kamatozású, 2035-ben lejáró értékpapír. A kamatfizetése nem lehet túl kecsegtető a befektetők számára, azonban 5 százalék feletti lejárati hozammal rendelkezik a névérték alatti, 70 százalék körüli árfolyamának is köszönhetően. Ennél a kötvénynél akár az árfolyam-emelkedésből is részesülhet a befektető.

Érdemes kiemelni, hogy a zöldkötvények esetében sem kell feltétlenül a lejáratig gondolkodnia a befektetőnek, hiszen ezeknek a kötvények likvid másodpiaca van, ahol bármikor értékesíthetőek.

Hol több, hol kevesebb a siker

Akik nem szeretnének külföldi devizában befektetni, azoknak jó hír, hogy Magyarországnak további két zöldkötvény-kibocsátása volt magyar forintban is. 2021-ben 30 éves lejárattal a 2051/G sorozatot bocsátották ki 4 százalékos éves kamatozással.

A magyarországi kibocsátók többsége eddig ingatlanos cég volt, az esetükben ez általában olyan ingatlanfejlesztéseket, irodaházak, lakóparkok építését jelenti, amelyek energiafelhasználása alacsony.

A kibocsátás után pár hónappal még 114 százalékos árfolyamon is kereskedtek az értékpapírral, azonban a növekvő kamatpályának köszönhetően az árfolyama markánsan csökkenni kezdett.

Mélypontját 44-45 százalékos árfolyamszinteken érte el. Ekkoriban a kötvény közel 10 százalékos hozammal forgott a másodpiaci kereskedésben. Akinek sikerült a tavalyi évben megfelelő időben megvásárolni az említett kötvényt, annak a teljes hozama akár 40 százalék körül is lehetett.

Abban az esetben, ha további kamatcsökkentések lesznek, az árfolyama a magas durációnak köszönhetően érzékenyebben fog reagálni a változásokra és akár markánsabb növekedésnek is indulhat. (A duráció az angol duration szó magyarított változata, mely azt mutatja meg, hogy egy értékpapírnak mennyi az átlagos hátralevő futamideje.) Éppen ezért ez a zöldkötvény igen attraktív lehetőségnek számít a hazai államkötvénypiacon.

2022-ben újabb magyar forintban denominált értékpapírt bocsátott ki Magyarország, mely 10 éves futamidővel rendelkezik és 4,50 százalékot fizet a befektetők részére évente egyszer. Sajnos, a kibocsátást követő pár hónap a kötvény befektetői számára még akár 30 százalék feletti csökkentést is okozhatott a már említett okok miatt. 63 százalékos árfolyamszinteken volt a mélypontja, azonban az ezt követő időszakban egészen 83 százalékig emelkedni tudott a kurzusa. 2022 októberében majdnem 11 százalék körüli hozammal forgott ez az államkötvény a másodpiaci kereskedésben.

Megfigyelhető azonban mind az eurós, mind pedig a forintban denominált zöldkötvények esetében, hogy visszahívási lehetőséget nem hirdetett meg előre a kibocsátó, tehát úgynevezett bullet típusú kötvényekről beszélünk.

Ez azt jelenti, hogy feltehetőleg (ha másképpen nem alakul a gazdasági környezet), jelen kötvényeket akár lejáratig is lehetőségük lesz a befektetőknek megtartani. Amit érdemes még figyelemmel kísérni, hogy a kibocsátó vissza is vásárolhatja az értékpapírokat, melynek elfogadása nem kötelező a befektetők számára – hangsúlyozták végezetül az Economx számára a SPB Befektetési Zrt. szakértői.