Az egyre nagyobb számú szolgáltatói tábortól szerzett információik alapján 6-8 milliárd forintra becsüli az internetes telefónia idei forgalmát a BellResearch és a Think Consulting. A két tanácsadó cég 2000 eleje óta figyeli a VoIP-piac alakulását. Az említett összegből 5-6 milliárd a nemzetközi, 1-2 milliárd a belföldi beszélgetés. A gazdálkodó szervezetek által generált teljes beszédcélú távközlési kiadások 4-5, a nemzetközi beszédforgalomnak pedig már 35-40 százalékát adja az internetes telefonálási technika. A kiadások szempontjából a központi régiónak meghatározó szerepe van, a tavaly év végi HíF-adatok alapján a VoIP-költések 80 százaléka a budapesti VoIP-ügyfeleknél realizálódott. Emellett az észak-magyarországi régió képvisel jelentősebb, 16 százalékos arányt. Bár számos távközlési társaság országosan nyújt VoIP-szolgáltatást, annak, hogy a legtöbben a budapesti és Budapest környéki terepre koncentrálnak, elsősorban az az oka, hogy a legnagyobb távközlési forgalmat generáló ügyfelek a központi régióban összpontosulnak, a vidéki területeken inkább elszórtan fordulnak elő. A vidéki piacok kiszolgálását nehezíti, hogy a szolgáltatók marketing- és értékesítési személyzete ugyancsak a fővárosban koncentrálódik, valamint hogy a saját hálózattal nem rendelkező szolgáltatóknak a társszolgáltatói hálózatok bérlésének magas költsége miatt nem vagy kevéssé éri meg a vidéki régiókban szolgáltatni. A szakértők kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy idén nagy valószínűséggel legalább 40 százalékkal bővülhet a nemzetközi VoIP-szolgáltatások ügyfélbázisa. A tíz főnél többet foglalkoztató csaknem 32 ezres vállalati körben becslésük szerint 3100 cég vett igénybe 2001 elején nemzetközi irányú VoIP-szolgáltatást. Az év végéig összesen 1200 vállalat tervezi a szolgáltatás igénybevételét a vizsgált szegmensben, így az új belépők számával együtt az üzleti ügyfelek száma 2001 végére 4300-ra nőhet. A HíF nyilvántartása alapján megállapítható, hogy a vezetékes közcélú, illetve üzleti kommunikációs, alternatív szolgáltatók kezdetben főként a nagyobb, jobbára a 300 embernél több dolgozót alkalmazó cégek felé fordultak, újabban azonban - az idén kiváltképpen - nyitottak a kisvállalatok és a lakosság felé. A piacon a későbbiekben megjelenő, elsősorban internet-hozzáférés és/vagy IP-alapú szolgáltatásokat kínáló cégek zöme a közép- és kisvállalatokra alapozta stratégiáját. A piaci trendek azt mutatják, hogy a nagyobb szolgáltatók a középvállalati, a kisebbek pedig a kisvállalati, illetve a lakossági szegmens igényeit is igyekszenek egyre inkább kielégíteni. A tendencia erősödését az is jelzi, hogy ma már több társaság - kifejezetten a hívások IP-alapú bonyolítására - prepaid kártyás szolgáltatást is nyújt, és többen tervezik a konstrukció mihamarabbi bevezetését. A VoIP-szolgáltatók piaci stratégiájából kiderül, hogy egyelőre még mindig az alacsonyabb költségek jelentenek versenyelőnyt a szolgáltatás számára a magyar piacon. A nyugat-európai piacokkal ellentétben, idehaza még egy-két évig valószínűleg várni kell arra, hogy a VoIP a hang-adat-multimédia integrációját lehetővé tevő technológia részeként szerezzen magának helyet a piacon. Szakértők szerint a túlzott költségszempontúság nagymértékben elősegíti a kínálati piac mennyiségi bővülését, teret engedve az alacsony áron és több esetben a minőség rovására szolgáltatást nyújtó piaci szereplőknek. (NAPI)