A KSH legfrissebb adatai  szerint a 2023-as hazai tranzakciók 5,9 százaléka kötődött nem magyar állampolgárságú vevőhöz, és ez az elmúlt hat esztendőben regisztrált legmagasabb arány. Bár a külföldiek továbbra is csak egyes szűkebb hazai területeket tüntetnek ki az érdeklődésükkel, van, ahol így is komoly tényezővé váltak.

Például a fővárosban tavaly már 9,1% volt a piaci részesedésük, ami ismét a Covid előtti időszakot idézi. A pesti belső kerületekben a tranzakciók 22 százalékában volt külföldi a vevő, s ezek adták a vásárlások összértékének 28 százalékát.

Kapcsolódó

Budapesten kívül is vannak olyan területek, ahol tavaly kiemelkedő volt a külföldi vásárlók részaránya. Így például Somogyban elérte a 14 százalékot, s mivel itt ők inkább a drágább ingatlanok iránt érdeklődtek, a forgalmi érték 18 százaléka kötődött hozzájuk. Ezzel szemben Zalában az olcsóbb ingatlanokat keresték, így az adásvételek 22 százalékával a forgalom 17 százalékát adták.

Nyilvánvalóan segítette ezt a folyamatot a nemzeti valutánk gyengélkedése is, ami a külföldiek számára olcsóbbá tette a magyar ingatlanokat. Túl ezen az is viszonylag kedvező beszállási pontot kínálhatott számukra, hogy a korábbi dinamikus hazai árnövekedés éppen megtorpant

– mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A külhoni érdeklődők legnagyobb része hagyományosan Németországból érkezik. Tavaly ők – mintegy másfél ezren – adták a külföldiek lakásvásárlásainak 24 százalékát. Őket követték tíz százalék körüli részesedéssel Szlovákia, Románia, valamint – Kína helyét a Covid-járvány, illetve az unióból való kiválása után átvéve – az Egyesült Királyság polgárai. Ez utóbbi országból tavaly-tavalyelőtt mintegy háromszor annyi vásárló jött, mint 2018-19-ben.

A KSH adatai szerint az oroszok átlagosan 1,1 millió forintot adtak egy négyzetméterért. Alig maradtak el ettől az ugyancsak jellemzően a fővárosban vásárló kínaiak, izraeliek, vietnámiak és „egyéb EU-n kívüliek”, a maguk 0,9-1 milliós fajlagos költésével.

Ennek kapcsán arra emlékeztet Valkó Dávid, hogy ez az a piaci szegmens, ahol várhatóan tovább növelheti a keresletet a jövő év elejétől befektetéssel elnyerhető „aranyvízum” is. Az unión belüli szabad mozgást is biztosító magyar tartózkodási engedélyt ugyanis 2025. januárjától már mintegy 200 millió forintnyi lakóingatlan-vásárlással is meg lehet szerezni.