A kutatóintézet közleménye szerint az eddig publikált becslések alapvető módszertani egyszerűsítésekkel élnek, amelyek pontatlan eredményekhez vezetnek.

2014-ben 8358 új lakás épült. A lakások 17 millió forintos bruttó átlagáron találtak gazdára a KSH adatai szerint. A teljes piac bruttó mérete így 140 milliárd forint, amelynek áfatartalma 30 milliárd forint.

Kapcsolódó

Az első módszertani egyszerűsítése a sajtóban megjelenő becsléseknek, hogy az ágazattól ténylegesen befolyó áfabevétel 30 milliárd forint. Az Ágazati Kapcsolatok Mérlegéből (ÁKM) ugyanakkor kiolvasható, hogy csupán 12 milliárd forint áfabevétel folyik be az államkasszába az új lakások értékesítése után. Ugyanis az ágazatban vannak olyan másképpen adózó szereplők, evások, katázók, akik nem áfát fizetnek, tehát esetükben a visszaigénylési és befizetési lánc megszakad, továbbá az ÁKM a feketegazdaság létével is számol. Megfordítva a gondolatmenetet, az ÁKM az új lakásépítésből ágazati szinten ténylegesen befolyó áfabevétellel és nem a bruttó áfabevétellel számol.

Járulékos bevételek is vannak

A második egyszerűsítés, hogy számos becslés nem számol az új lakás építések során jelentkező járulékos adóbevételekkel. Noha a drasztikusan alacsony, 5 százalékos áfakulcsra való áttérés miatt a költségvetés áfabevételei egészen évi 28 ezer új lakás építéséig alatta maradnak a jelenlegi áfabevétel-szintnek, a felpörgő építőipari teljesítmény miatt az államháztartásnak extra személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, járulék, jövedéki adó és egyéb ágazati adóbevételei keletkeznek.

A kutatóintézet számításai szerint már 3 ezerrel több lakás építése esetén is pozitív lehet a költségvetési hatása az áfa 5 százalékra csökkentésének. Ekkor ugyanis a tényleges áfabevétel kiesés 7,2 milliárd forint, míg az szja és bérjárulékok 5,7 milliárd forinttal, a jövedelemadók 1 milliárd forinttal, a jövedéki adók 0,6 milliárd forinttal és az ágazati adók 0,3 milliárd forinttal növekednek az Ágazati Kapcsolatok Mérlegére épülő modellszámításaink alapján. Így a szaldó pozitív, összesen 0,4 milliárd forint.

Súlyos a kínálathiány

A kínálati probléma súlyosságát jelzi, hogy míg Magyarországon 2014-ben 8,5 új lakás jutott tízezer lakosra, addig ez a szám Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában 10 és 20 közötti, Ukrajnában és Csehországban 20 és 30 közötti, a 10 százalék alatti újlakás-áfakulcsot alkalmazó Lengyelországban pedig 37,7 új lakás jut tízezer főre. Ugyancsak kínálati problémára utal az új lakások részesedésének 3 százalékra zsugorodása a teljes ingatlanpiaci forgalmon belül.

A 2008-as válságot megelőző 20 évben évente 19-55 ezer lakást építettek. A cél az lenne, hogy a mostani 8-9 ezer darabról minél előbb 20 ezerre nőjön az évente épített lakások száma - írja a Századvég Gazdaságkutató.

Elmaradt a szakmai konzultáció

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület lapunkhoz eljuttatott közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy szakmai konzultáció nem folyt arról, milyen lakások tartozzanak bele a kedvezményes áfakörbe.

Az európai uniós szabályozás a szociálpolitika kereteibe beleférő lakásépítésre teszi lehetővé a kedvezményes áfakulcsot. A szociális lakásépítés definícióját viszont a tagállam határozhatja meg. Lengyelországban például 150 négyzetméteres lakás, vagy 300 négyzetméter alapterületű családi ház tartozhat a szociálpolitika keretébe.

A TLE szerint célszerű lenne nem túl szűken meghúzni a kedvezményes áfakulcs alá tartozó lakásépítések keretét, hiszen a hazai lakásállomány minőségi megújítását biztosító lakásépítések évszázados mélyponton vannak. A szükséges lakásszám negyede sem épült meg 2014-ben, és 2015-ben sem.