Miután egy négylakásos társasházba többször betörtek, három tulajdonos elhatározta, hogy kamerákat szereltetnek fel. Az öt kamera egyrészt a saját lakásaikat, másrészt a közös tulajdonban lévő területet figyelte, de ez nem tetszett a negyedik tulajdonosnak - ezzel a problémával kezdődik a Bírósági Határozatok Gyűjteménye honlapon megjelent jogeset.

A kekeckedőnek nem a személyiségi jogai megsértésével, hanem a tulajdonosi mivoltának a sérelmével volt baja. Miután házon belül nem tudta elérni a kamerák leszerelését, bírósághoz fordult.

Elsőfokon nem járt sikerrel

A három tulajdonos - mint kiderült - csak utólag és szóban szavazott a kamerák mellett, a negyedik szerint ez nem ért semmit, mivel egyhangú szavazásra lett volna szükség. Az első fokú bíróság a három tulajdonosnak adott igazat és elutasította a negyedik keresetét.

Idézet a határozatból: a társasházi "határozathozatalra a törvény alakszerű követelményt nem ír elő, a tulajdonostársak határozata szóban is meghozható, a szavazásnak nem kell egy adott helyen és azonos időpontban megtörténnie, a tulajdonostársak bármely időpontban és bármilyen formában kifejezésre juttatott véleménye a határozathozatal szempontjából szavazásnak minősül. A perbeli esetben írásbeliség nem volt, azonban a kamerák felszerelését pártolók szóban valamennyi tulajdontárs véleményét kikérték... a közös tulajdon körében a kamerarendszer felszerelése nem követeli meg az egyhangú szavazást. Ha a tulajdonostársak többsége a rendezés adott módjával egyetért, akkor az olyan szótöbbséges határozatnak minősül, amely a többi tulajdonostársra is kötelező, és annak végrehajtását a határozat megtámadása sem gátolja."

Másodfokon nyert

A vesztes fellebbezett és a másodfokú bíróságon nyert is, mivel a jogerős ítélet homlokegyenest más lett, mint az első fokú határozat volt. Vagyis a kamerákat le kell szerelni. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy téves az elsőfokú bíróságnak az az érvelése, miszerint - a tulajdonostársak többségi hozzájárulására figyelemmel - a tiltakozó tulajdonosnak kötelező elfogadni a többségi akaratot annak ellenére, hogy ahhoz hozzájárulását nem adta meg. A három tulajdonos felszereltethet ugyan kamerát, de csak a saját tulajdonuk védelmében, a közös tulajdonban lévő részeket nem figyeltethetik meg.

Végül a Kúriához került az ügy

Ezzel viszont a többség nem értett egyet és felülvizsgálatot kértek a Kúriától. A legfőbb bírói fórum az első fokú bíróság ítéletét hagyta jóvá.

Az indoklásból: "A közös tulajdonban álló dolog birtoklása és használata körében - a tulajdonostársak többségi határozata alapján - a kamerák felszerelése birtokháborítást az azt ellenző tulajdonostárssal szemben nem valósít meg. Ha az a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja" de csak  személyiségi jogi sérelem vagy jogosulatlan adatkezelés esetén. A kamerák tehát maradhatnak.