Minden attól függ, hosszútávú, komplex lakhatási stratégiát és a megvalósításához szükséges eszközrendszert, vagy az építőipar stimulálását tűzi ki célul a kormány. A különböző megközelítés eltérő megoldásokat igényel, s ezek alapvetően nem fedik egymást - fejtegette kérdésünkre Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt 20 évben az öröklakás-építés és -vásárlás ösztönzése volt a célkeresztben, amelynél valóban az áfacsökkentés lehet az egyik eszköz, a kamattámogatás és a szocpol mintájú, gyerekszámhoz kötött kedvezmények mellett. Feltételekhez kötötten felmerülhet az áfa visszaigénylésének lehetősége is - de egy ilyen csomag jelentőségét, összes elemével együtt sem szabad túlbecsülni - teszi hozzá Petz.
Túldimenzionált lakásépítés
Az építőipar 2014-es kibocsátásában a lakásépítés mintegy 6 százalékot tett ki, az építések akár ötven százalékos felpörgetésével, ami a lakásépítésben elképzelhetetlenül óriási növekedés, még mindig csak 9 százalékra nőne e terület részesedése, ráadásul a kis volumen miatt mindössze néhány ezer család otthonteremtését oldaná meg - indokolja az elmondottakat Petz, aki szerint a lakásépítés építőiparon belüli szerepét túldimenzionálják.
Szakmai szervezetek gyakorta hivatkoznak arra, hogy Nyugat-Európában mekkora szeletet hasít ki a lakásépítés az ágazatból, az idézett országokban azonban már végbementek azok az infrastrukturális fejlesztések, amelyek nálunk még hiányoznak. Pótlásuk nélkül a lakásépítés nem lehet olyan fontos indikátora az ágazatnak, mint tőlünk nyugatra - magyarázza Petz, aki azt a tévhitet is szeretné eloszlatni, hogy a lakásépítés képzettség nélküli közmunkások tömegeit is felszívhatná. Szakképzetlen munkaerőt ma már csak nagyon szűk spektrumban képes foglalkoztatni az építőipar, a lakásépítésben pedig különösen elhanyagolható ennek a jelentősége.
Többféle megoldást kellene elérhetővé tenni
Ha a lakhatást, a lakásépítés építőiparra gyakorolt hatásán túl, komplexen kezeljük, sokkal szélesebb kört érhetnek el az otthonteremtésre szánt források, kezdve például az üresen álló önkormányzati bérlakásokkal, amelyek kis ráfordítással tehetők lakhatóvá. Minden attól függ, hogyan allokáljuk a rendelkezésre álló forrásokat - fogalmaz Petz, megerősítve, hogy olyan komplex koncepció kell, amelyben egyforma figyelmet szentelnek az öröklakás építésének, a piaci bérű, valamint a szociális bérlakásoknak, s amelyhez a vállalati szféra, az önkormányzatok és a magánbefektetők is csatlakozni tudnak.
Működő, a bérlőnek és bérbeadónak egyaránt biztonságos, elfogadható megtérülést biztosító bérlakásszektor nélkül nem lesz érdemi javulás a lakhatásban - hangsúlyozza Petz Raymund. (Több millió embert érint a lakhatási válság ma Magyarországon a Habitat for Humanity legutóbbi, a lakhatási szegénységgel foglalkozó jelentése szerint, amelynek teljes szövege itt található.)
Szerinte egy ország alapvető érdeke, hogy lakásszektor minél többféle megoldással álljon rendelkezésre, amire ésszerű megoldások sora született szakmai szervezetektől, közte például az otthonteremtési tanácsadó testülettől. E programok mind hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő gondolkodást igényelnének - jegyzi meg Petz. A szakértő az otthonteremtésben az öröklakás, a piaci alapú bérlakás és a szociális bérű lakások azonos súlyú kezelésére helyezné a hangsúlyt, a nagyon kis részt kitevő új lakásépítés középpontba állítása helyett.
Progresszív adózáson keresztül...
...vezethet az út az otthonteremtéshez, az egykulcsos adó megszüntetése megteremtené többek között az érdemi áfacsökkentés forrását is - válaszolta lapunk kérdésére Varga Dénes gazdaságkutató, aki szerint az otthonteremtés 60 százalékban jövedelempolitikai és a csak 40 százalékban lakáspolitikai kérdés.
Varga több forrással tenné hangsúlyosabbá a lakástakarék-pénztári támogatást, ez a konstrukció ugyanis már bizonyított az elmúlt időszakban. A gyerekek utáni kedvezményeket nem keverné az otthonteremtési támogatásokkal, szerinte ez zavarja tisztánlátást. A méltányolható lakásigénynél pedig csökkentené a Budapest vidék viszonylatban fennálló különbséget.
Bérlakásépítésre nem érdemes állami pénzt fordítani, fontosabb a jogi keretek szabályozása, az érintettek biztonsága és a legalitás felé terelés érdekében. Utóbbi alapfeltétele egy világos, átlátható bérlakáspiacnak - emeli ki Varga. Bérlakás-építési programokra szerinte azért sem érdemes költeni, mert a létrehozás költségein túl a lakbérhez is kell a kiegészítés, összességében így nagyságrendekkel kisebb az a kör, amelynek megoldódik a lakhatása a rendelkezésre álló forrásokból, mintha csak lakbértámogatásra költik ugyanezt az összeget - fejtegeti a kutató.
Harmadik láb kell a biztonsághoz
Az otthonteremtéssel járó hosszú távú elköteleződés biztonságérzet nélkül nem megy, amíg sok családban a munkahely mellett az sem biztos, hogy egyáltalán Magyarországon képzelik-e el a jövőt, addig a lakásvásárlás háttérbe szorul - véli Varga Dénes. A biztonsághoz pedig szerinte olyan kérdésekre is választ kellene adni a gazdaságpolitikának, hogy milyen harmadik lábat növeszt a gazdaság arra az esetre, ha az autóipar már nem termel annyi GDP-t, vagy az uniós források csökkennek valamilyen ok miatt.
Nulla energiás készházparkok
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Lakásügyi Kerekasztal Fóruma ezzel ellentétben épp a programszerű bérlakásépítésben látja a megoldást. Mint ahogy azt Sztranyák József, a BKIK ingatlan osztályának vezetője a Napi.hu-nak kifejtette, munkaerőpiaci igényekre épülő bérlakásszektorban, évi 5-10 ezer bérlakás építésében gondolkodnak, 10-11 éves távlatban. Számításaik szerint 10 ezer lakás 44 ezer embernek ad munkát.
A több mint 20 szakmai szervezet bevonásával összeállított, a napokban elkészült koncepció településtípusonként veszi sorra az ideális bérlakásállományt, megcélozva a közel nulla energiás bérházak, bérházparkok felépítését. A Fórum azért az építésre koncentrál elsősorban, mert a meglévő állomány hasznosításának nincs akkora építőipari és munkaerőpiaci vonzata - olvasható a javaslatban.
Ez is egy lehetséges modell
A szociális lakhatást segíti a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. "Új típusú közösségi bérlakásrendszer (KBR) kiépítése" projektje, illetve ennek keretében a Szociális Lakásügynökségek (SZOL) szervezésének elindítása. A SZOL közreműködésével a lakástulajdonosok egy előre meghatározott időtartamra vállalják, hogy szociális céllal adják ki lakásukat, a piacinál alacsonyabb áron. A konstrukció garantálja a biztos és folyamatos bevételt, kedvezményeket és támogatásokat tesz elérhetővé.
A szociálisan rászorult bérlő a piacinál alacsonyabb lakbérhez, rászorultsága mértékében lakbértámogatást kap. Az egyedi SZOL-ok vonják be a magántulajdonú lakásokat a rendszerbe, garanciáiknak, a kockázatok hatékonyabb kezelésének és a korlátozott állami támogatásnak köszönhetően csökkenhet a piaci lakbér. A SZOL gondoskodik arról is, hogy a lakásokat olyan célcsoportok között ossza el, akik a támogatások segítségével fizetőképesek.
Költségvetési pénz nélkül is lehetne...
Kitartóan készíti koncepcióit az otthonteremtésre és a lakásépítés, felújítás élénkítésére a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) is. Javaslatcsomagjukban nem kérnek forrást a hazai költségvetésből, ellenben erősen építenek a 2014-2020-as ciklus uniós támogatásaira, főként az energetikai lakásfelújítások, energiahatékony lakásépítések, közösségi bérlakásépítések terén. Épületenergetikai céllal építésre és felújításra az EIB (Európai Beruházási Bank) forrásait is megcélozták, amellyel alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Kalkulálnak az nhp kedvezményes forrásaival is. Szintén energiahatékonyság kötötten javasolnak áfa visszatérítést, illetve áfacsökkentést.
Az otthonteremtés kapcsán a TLE folyamatosan hangoztatja egy központi hivatal, vagy kormánybiztos szükségességét. Érvelésüket mi sem támasztja alá jobban, minthogy közel egy év kitartó kutatásával sem találták meg a kormányzópárt lakásügyi szakpolitikusát.