A Budapesten megrendezett Európai Turizmus Fórum apropóján az Airbnb levelet írt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, amelyben arra kéri, hogy ismerjék el az otthonmegosztás helyi és nemzeti gazdaságokra gyakorolt pozitív hatásait, és tegyék lehetővé, hogy a magyarok továbbra is megoszthassák otthonaikat.

Az írásban kitérnek arra is, hogy Magyarország kiemelt turisztikai célpont, az Airbnb-zés pedig nem csak a tulajdonosoknak, hanem a magyar gazdaságnak is jelentős bevételi forrást jelent. Számításaik szerint csak 2023-ban a vendégek összesen mintegy 1,5 milliárd euróval járultak hozzá a magyar GDP-hez, és nagyjából 40 ezer munkahelyet teremtettek.

Kapcsolódó

Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium sem akart lemaradni, ezért gyorsan válaszolt is a felvetésekre. Mint írják, a rövidtávú lakáskiadást a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás pedig kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti. Véleményük szerint Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. 

De még nincs vége a számsornak, hiszen adataik szerint a fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, amely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás is jelentősen elterjedt az elmúlt években. A Budapesten működő rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma a 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. 

Az érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.

Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról. Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. 

A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány szigorítja a rövidtávú lakáskiadás szabályozását: 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38.400 forintról 150 ezer forintra emelkedik. Emellett 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban.

De hangsúlyozták, hogy a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe. A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást. A szigorítás ráadásul kizárólag Budapestre korlátozódik, az a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.