2024-ben a vendégéjszakák száma 8,4, a vendégeké 11 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a KSH adatai alapján. Magyarországon tavaly összesen 18 millió bel-, és külföldi turista fordult meg 44 millió vendégéjszakát töltve el, ami 6 százalékos bővülés éves alapon a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint.

Ezen belül Budapest vendégforgalma kirobbanó növekedést mutatott: a csaknem 6 millió külföldi vendég közel negyedével nagyobb létszámot tett ki, mint egy évvel korábban.

Kapcsolódó

A szállodaipar szárnyal

Nem véletlen, hogy jelentős mennyiségű új hotelfejlesztés van folyamatban, új márkák jelennek meg Budapesten, ráadásul az ötcsillagos luxusszegmens erősödik, vagyis a tömegturizmus mellett más célcsoportok is érkeznek a magyar fővárosba. Sőt, olyan tervek is születnek, amelyek az elavult irodaházaknak szállodafunkciót adnának, természetesen ez egy átfogó megújítási program után lehetséges.

Budapest, illetve a vidéki nagyvárosok és kiemelt turisztikai desztinációk továbbra is számíthatnak új fejlesztésekre és a meglévők bővítésére, modernizálására. 

Kitört a szállodaépítési láz

A teljesség igénye nélkül Hévízen prémium szálloda épül, de a ferihegyi és a debreceni repülőterek mellett készülő hotelek szintén megnyílnak, sőt, Budapest belvárosában is jöhetnek az új szalagátvágások. A növekedés idén folytatódik, emellett a Moore Hungary szakértői elemzése szerint a magyarországi befektetőknek és üzemeltetőknek fontos felkészülniük arra: az árérzékenyebb vendégek körében is egyértelmű tendencia a növekvő igényszint.

Közszájon forog az Airbnb

Amíg a szállodaipart különböző támogatásokkal újabb fejlesztésre sarkallja a kormányzat, addig az Airbnb-t az országos és önkormányzati politika is befolyásolja. Itt a bűvös kifejezés a lakhatási válság, amely egész Európában és az USA-ban egyre meghatározóbb szempont lesz.

Magyarországon a lakásárak a 2010-es években döbbenetes mértékben emelkedtek, ezzel Európai Unióban az élmezőnybe tartozunk, majd a pandémia és a háború visszavetette a szektort. Azonban tavaly ismét beindult a piac, és idén szintén kétszámjegyű árnövekedés várható. 

Ezzel párhuzamosan a rekordinfláció a vásárlóerőt jelentősen leértékelte, vagyis egyre többet kell áldozni arra a fizetésből, hogy lakást vegyünk vagy éppen fizessük a magas hitelkamatokat. Éppen ezért a kormányzat elindította az új Lakhatási Tőkeprogramot a lakhatási válságra reagálva. A cél az, hogy Magyarországon évente legalább 25 ezer új lakást húzzanak fel, miközben arra összpontosítanak, hogy megfizethető lakások is épüljenek.

Eközben Terézváros vezetése még tavaly ügydöntő népszavazást írt ki arról, hogy betiltsák-e a rövidtávú lakáskiadást vagy sem. Nem véletlen, hiszen a hatodik kerületben kiemelkedő számban üzemeltetnek Airbnb-s lakásokat. Az önkormányzat szerint lakhatási válság alakult ki a kerületben, vagyis mind az eladó lakások, mind a bérlemények vételára, illetve bérleti díja olyan magas, hogy a helyiek szinte alig tudják megfizetni. 

A szavazás eredményei alapján 2026. január 1-jétől a rövidtávú lakáskiadás meg fog szűnni a kerületben. Azóta az árnövekedés mértéke csökkent a kerületben, és az ebbe a szegmensbe tartozó eladó ingatlanok száma nőtt a lakáshirdetési portálokon. A szavazás tehát nyilvánvalóan hatalmas érvágás a rövidtávú lakásokra specializálódott tulajdonosoknak. 

Mi lesz a vége? Ki nyer ma vagy holnap?

Vagyis a szállodaipar feladta a leckét a magánszálláshelyek és egyéb szálláshelyek számára, ahová az Airbnb is sorolható. Nyilvánvalóan a budapesti belvárosban vagy a vidéki nagyvárosokban, kevésbé forgalmas, természeti értékekben gazdag környéken továbbra is jelen lesz a rövidtávú lakáskiadás. 

Sokan nem szeretik ugyanis a szállodai kötöttségeket, vagyis úgy szeretnek ismeretlen városokat, országokat megismerni, hogy szinte beilleszkednek a helyi közösségekbe, így még jobban elmerülhetnek az adott kultúrában. Ugyanígy elhagyatottabb helyszíneken sem kell számítanunk jelentősebb szállodákra, itt inkább a panziók, közösségi szálláshelyek, kempingek, üdülőházak viszik a prímet, illetve kisebb részben Airbnb-szolgáltatást is igénybe lehet venni.

A várva várt konszolidáció

Az is fontos szempont, hogy a már említett Lakhatási Tőkeprogram keretében öt év alatt 200 milliárd forintot biztosítanak az ingatlanalapok számára, amely kollégiumépítésre és bérlakásépítésre is fordítható. Vagyis hosszú távon elképzelhető, hogy megfizethető lakásokba költözhetnek a fiatalok vagy a belvárosi árakat nehezen kigazdálkodó bérlők, amely pedig csökkentheti a nyomást az Airbnb-piacra, és bekövetkezhet egy konszolidáció. 

Sőt, Terézváros mellett egyelőre más kerületekben és településeken nem várható ilyen drasztikus változás a rövidtávú lakáskiadással kapcsolatban. Az más kérdés, hogy a tömegturizmus elterjedése világszerte megterhelő a helyi lakosság számára, így a sok esetben bűnbaknak kikiáltott Airbnb is folyamatosan reflektorfényben maradhat. De ez a világtendencia a hoteleket is érinti, hiszen egyre többféle lokációban jelennek meg a különböző célcsoportokra szakosodott tematikus szállodák.

Összességében stílusok és ízlések csapnak össze, bár az is igaz, hogy a tematizált élményszállodák folyamatosan bővülnek, ahol valójában a hotel- és a lakásfunkció bizonyos értelemben keveredik egymással. Ugyanígy a technológia révén fejlődő applikációk akár a vendégek és a szállodai személyzet közötti közvetlen kommunikációt is redukálhatja vagy átalakíthatja, amely megint csak a lakásfunkció irányába tett lépés.

Az egyes társadalmi rétegek és a különböző gazdasági háttérrel rendelkező vendégek preferenciái mindig is eltérőek lesznek, amelyek mind a szállodapiacot, mind az Airbnb-t megfelelő utánpótlással láthatják el, de az biztos, hogy a két szektor értékei közelítenek egymáshoz. Ugyanígy az apartmanszállodák átmenetet képeznek a hagyományos hotelek és az Airbnb között, vagy éppen a neves márkák által üzemeltetett luxuslakások is új színfoltot jelentenek a bővülő ingatlanpalettán.

Lokális harc a multikkal

Hotelfejlesztés vs Airbnb címmel rendez kerekasztal beszélgetést az Economx a Money Talks'25 konferencián, amelynek vendége lesz többek között Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója, Massányi Tibor, a DVM Group ügyvezető partnere és Morvai Zsolt, az MBH Bank Nyrt. vállalti üzletág vezetője.

A Money Talks'25 konferencián összességében többek között azt járjuk körül, hogy kik lesznek a 21. század Demján Sándorai? Hol rejtőznek a magyar gazdaság self-made üzletemberei, és hogyan léphetnek szintet a hazai kkv-k? Mi kell ahhoz, hogy vállalkozásaink exportképesek és a nagybefektetők számára is vonzóak legyenek?

Helyszín: Millenáris Nemzeti Táncszínház

Időpont: 2025. április 14.

A részletes programot és az előadók listáját ITT érheti el.