Több mint 600 ezren élnek Magyarországon bérelt lakásban, a kiadó ingatlanok száma és a bérleti díjak is folyamatosan emelkednek. Budapesten egy átlagos lakás ára 150-170 ezer forint, ami egyre nagyobb terhet jelent a bérlőknek, akik a statisztikák szerint már az átlagbér kétharmadát költik havonta lakhatásra.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) ennek kapcsán kíváncsi volt, hogy mennyire tudatosan kötnek bérleti szerződést az emberek, tisztában vannak-e a szerződéskötés és felmondás alapvető szabályaival, valamint a problémás bérlővel szembeni jogérvényesítés lehetőségeivel.

Kapcsolódó

A felmérésből kiderült, hogy a résztvevők 63 százaléka helyesen tudta, hogy a lakásbérleti szerződés kizárólag írásban érvényes, így mindenképpen szükséges szerződést írni az ingatlanba költözés előtt. Ugyanakkor a válaszadók mintegy 20 százaléka helytelenül gondolta, hogy a szerződést ügyvédnek vagy közjegyzőnek kell készítenie, és ahhoz szükséges a NAV jóváhagyása, 15 százalékuk pedig a szóbeli megállapodást is elfogadhatónak tartotta, ha az tanúk előtt történik.

Sokan rosszul tudják

A MOKK felmérése szerint a legnagyobb bizonytalanságot és félreértést a biztosíték (kaució), valamint a felmondás körülményei jelentik. A válaszadók fele nem tudta, hogy a kaució kizárólag az esetleges károkozás vagy nem fizetett közüzemi számlák fedezetére szolgál, és csak akkor tartható vissza, ha a bérbeadó e feltételeket nem teljesíti, egyéb esetekben vissza kell adni a bérlőnek.

A válaszadók kétharmada nem volt pontosan tisztában a felmondás szabályaival sem: negyedük tévesen úgy vélte, hogy szóban is fel lehet mondani a zajos bérlőnek, ötödük szerint pedig a határozott idejű szerződést is azonnal fel lehet bontani, ha a tulaj visszafizeti a kauciót. Valójában a bérleti szerződést még szerződésszegés esetén is csak írásban lehet felmondani, a határidőket pedig az is befolyásolja, hogy határozott vagy határozatlan idejű bérleti jogviszonyról, rendkívüli, esetleg rendes felmondásról van-e szó.

Általában nemfizetés miatt bontják fel a szerződést

A bérleti szerződések felmondására - közjegyzők tapasztalatai szerint - 10 esetből 7 alkalommal azért kerül sor, mert a bérlő nem fizeti a bérleti vagy a közüzemi díjakat, ritkább esetben pedig azért, mert nem a szerződés szerint használja az ingatlant. A válaszadók több mint fele tisztában van azzal, hogy az ilyen helyzetek megelőzésére közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés jelenthet megoldást - derült ki a felmérésből -, hiszen ez esetben a szerződésszegő bérlő ellen közvetlenül meg lehet indítani a végrehajtási eljárást, melynek keretében akár ki is költöztethető a bérleményből.

Egy ingatlan kiadásakor mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlemény a bérleti szerződés megkötésétől kezdve a bérlő van a birtokon belül - mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke. A bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, azaz őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Gyakori azonban, hogy a bérlő nem akar kiköltözni, annak ellenére, hogy nem teljesíti a fizetési kötelezettségét. Ilyen helyzetben közjegyzői okirat nélkül előfordulhat, hogy csak hosszú pereskedés árán lehet elérni a bérlő kiköltözését az ingatlanból.

A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés - vagy az egyszerűbb és olcsóbb, a bérlő által a közjegyző előtt megtett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat - alapján szerződésszegés esetén azonnal végrehajtás indítható, ám a közjegyzők szerint végrehajtásra, az elmarad bérleti díj behajtására, vagy a bérlő kiköltözésének hatósági úton történő kikényszerítésére ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot.

A MOKK szerint az elmúlt években egyre többen fordulnak közjegyzőhöz, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben: az elmúlt két évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött lakásbérleti szerződések száma.

Ha bérbe adja lakását, a következőket nem árt tudni:

1. Nézze meg, mielőtt bérbe veszi!

A bérleményt mindig személyesen nézzük meg, és győződjünk meg annak állapotáról még a szerződéskötés előtt. Soha ne érjük be a hirdetésben látott képekkel, különben könnyen előfordulhat, hogy csak az aláírás után szembesülünk azzal, hogy az ingatlan nem felel meg a leírtaknak. Utólag pedig már nem hivatkozhatunk arra, hogy túl magas a bérleti díj.

2. Csak írásban szerződjön!

Nem elég a szóbeli megállapodás vagy a kockás papírra írt szerződésféleség! Megfelelő szerződés nélkül nemcsak a bérlő, hanem a tulajdonos is kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, például ha nem fizet, vagy nem hajlandó kiköltözni a bérlő az ingatlanból. Az adófizetés elkerülése érdekében sokan trükköznek ezzel, de valójában többszörösen pórul járhat az, aki írásbeli szerződés nélkül, vagy a valós bérleti díjnál alacsonyabb összeget ír bele a szerződésbe. Mindig írásban - a jogokat és kötelezettségeket pontosan, a valós helyzetnek megfelelően rögzítve - érdemes szerződni. Ez azért is fontos, mert a jogszabályok értelmében a lakásbérleti szerződés érvényesen csak írásban jöhet létre - hívja fel a figyelmet a MOKK.

3. Ha biztosra akar menni, bízza a szerződést szakemberre!

A házilag gyártott szerződések sok visszaélésre és vitára adhatnak okot, hiszen a felek jellemzően nem ismerik részletekbe menően a lakástörvényt, és nincsenek tisztában a jogaikkal. Ha biztosra akarunk menni, forduljon ügyvédhez vagy közjegyzőhöz. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés - vagy a bérlő által közjegyzőnél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat - alapján, ha a bérlő nem fizet vagy elmarad a közüzemi költségekkel, közvetlenül végrehajtható a lejárt követelés, behajtható a tartozás, de akár végrehajtó segítségével kiköltöztethető a jogcím nélküli lakáshasználó. A jogszerű szerződés a bérlőt is védi, ugyanis a bérbeadó nem követelhet a rögzítettnél magasabb bérleti díjat tőle, illetve azt nem követelheti idő előtt, és nem rakhatja ki indokolatlanul a lakásból.

4. A szerződés időtartamát rögzíteni kell!

Fontos, hogy pontosan rögzítsük a bérleti szerződés időtartamát, és ne keverjük össze a határozott idejű szerződést a határozatlannal. Ennek elsősorban a szerződés megszűnése körében van jelentősége. Nem árt tudni ugyanakkor, hogy a határozott idejű szerződés később határozatlan idejűre módosítható, ehhez azonban a szerződés lejártát követően mindenképpen szerződésmódosítás szükséges, a határozott idejű szerződés ingatlan esetében automatikusan nem alakul át határozatlanra.

5. A fizetés módját a szerződésből ne felejtse ki!

A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles megfizetni. Ha nem rendelkezünk erről másképp, akkor a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. Érdemes a szerződésbe beleírni azt is, hogyan: készpénzben vagy átutalással egyenlíti-e ki a bérleti díjat. Készpénzes fizetés esetén érdemes átvételi elismervényeket aláíratni a bérbeadóval az aktuális havi díjak kiegyenlítéséről minden hónapban. Ha pedig bérbeadóként be szeretnénk biztosítani magunkat, a legjobb, ha közjegyzőhöz fordulunk, ugyanis a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés vagy nyilatkozat esetén a díjfizetésre vonatkozó kötelezettségvállalások is közvetlenül végrehajthatóvá válnak: tehát ha a bérlő bérleti díjjal, rezsi- vagy közüzemi költségekkel tartozna, úgy ezek a tartozások gyorsan behajthatók, nem kell évekig futni a pénzünk után.

6. A felmondási határidőket ne tévessze el!

A bérleti szerződést egyik fél sem mondhatja fel kénye-kedve szerint, a felmondásnak törvényben meghatározott feltételei vannak, ráadásul felmondani csak írásban lehet, a határidők betartásával. A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap 15. napjáig a következő hónap végére mondhatja fel, míg a határozott idejű szerződés csak abban az esetben szüntethető meg rendes felmondással, ha ennek lehetősége a szerződésben kifejezetten rögzítve van. Ha nincs rögzítve, akkor csak rendkívüli felmondás lehetséges valamelyik fél szerződésszegő magatartása miatt.

Rendkívüli felmondással például akkor élhet a bérbeadó, ha a bérlők magatartásukkal zavarják a többi lakót, rongálják a lakást, vagy nem fizetik a bérleti díjat, a bérlő pedig akkor, ha a bérleménnyel kapcsolatban megtévesztette a bérbeadó (például nincs használatbavételi engedélye, beázik stb.).

7. Figyeljen a jogellenes kikötésekre!

Nem ritka, hogy az egymás közt írt bérleti szerződésekbe különböző jogellenes kikötések kerülnek, mert a bérbeadó szeretné minél jobban bebiztosítani magát minden eshetőségre. Fontos tudni azonban, hogy a bérleti szerződésbe sem írható bele bármi, így nem lehetnek benne olyan kikötések, amelyek elősegítik az önbíráskodást. Azt biztosan nem lehet például szerződésbe foglalni, hogy nem fizetés esetén a bérbeadó zárat cseréltet vagy elzáratja a közüzemi szolgáltatásokat, ezekre más, jogszerű megoldásokat kell keresni.

8. Írja bele, mit szabad és mit nem!

A későbbi viták elkerülése érdekében a kötelezettségek mellett azt is érdemes a szerződésbe pontosan beleírni, hogy milyen jogok illetik meg a lakáshasználót. Tarthat-e például háziállatot, lakhat-e ideiglenesen/tartósan vele együtt más személy a lakásban vagy hogy lehet-e dohányozni az ingatlanban.

9. A kaució jogtalanul vissza nem tartható!

A gyakorlatban elterjedt megoldás, hogy a bérbeadó a bérlőtől biztosíték (más néven kaució) adását követeli, amely a bérlőt terhelő bérleti díj, költség és esetleges károkozás fedezetét képezi. A kauciónak célja elsősorban arra szolgál, hogy fedezze például az esetlegesen meg nem fizetett bérleti díjat. A kaució összegét, valamint azt, hogy mire terjed ki, és mi lesz a sorsa a szerződés lejártakor, még a beköltözés előtt fontos írásban rögzíteni. A kauciót a szerződésben meghatározottak szerint lehet felhasználni, attól eltérő okokból (például késedelmes bérleti díj fizetése miatti "kártérítés" okán) nem tartható vissza.

10. Készíttessen kiköltözési nyilatkozatot!

Annak elkerülését, hogy nem költözik ki a bérlő, a közjegyző előtt tett kiköltözési nyilatkozattal lehet kiküszöbölni. Ebben az egyoldalú nyilatkozatban a bérlő arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérleményt visszaszolgáltatja. Ellenkező esetben a közjegyzői okirat alapján hatósági intézkedéssel kiköltöztethető a lakásból. Azt azonban érdemes tudni, hogy november 15. és április 30. között kiköltöztetési moratórium van érvényben a lakóingatlanok esetében, ami bár nem teszi lehetetlenné, de megnehezítheti az ingatlan kiürítését - hívja fel a figyelmet a MOKK.