Újabban tömegével vásárolják fel a zártkerteket a Balatonnál – derült ki a Balaton lakóingatlan-piacának 2022-es vizsgálatából, amelyet a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi ülésén mutattak be.

A lakó- és üdülőingatlanok drágulásával újra előtérbe kerültek a Balatonnál az olcsóbb lakhatást kínáló zártkerti ingatlanok mint építési telkek. Bár jogilag nem teljesen tisztázott fogalomról van szó, a település azon külső részeit értjük ez alatt, amelyek nagy művelési területként nem azonosíthatók

– mondta el Táncsics Tünde, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont munkatársa, akit a Hellovidék idéz.

Egyfajta háztáji területről van szó, és az 1990-es években felgyorsult a lakófunkciójuk megjelenése, bár akkoriban elsősorban inkább az alacsony jövedelműek költöztek ide. A települések többségén találhatunk olyan részeket, amelyek a ma már nem létező zártkerti besorolás alá esnek. Kedvező árukat általában a tisztázatlan jogi helyzet, a szigorú beépítési mutatók, a gyengébb infrastrukturális adottságok, tehát a közmű és az úthálózat hiánya indokolják

– tette hozzá Táncsics Tünde, aki arról is beszélt, hogy néhány balatoni településen időközben ezeket a területeket belterületre vonták, amivel ezek a zárt kertek kikerültek a művelés alóli státuszból. Ekkor kezdtek el így tömegesen egykori zártkerti telkeket vásárolni.

Ahogy látjuk, leginkább a panorámás, nyaralóként funkcionáló zártkertek a népszerűek, ám az ide felhúzott épület besorolása csak gazdasági épület lehet. A jelentésben vizsgáltunk a hirdetéseket és tranzakciós adatbázist: azt láttuk, hogy családi házként és nyaralóként is hirdetik őket, de nagyon nagy a vételárak különbsége; a telekár pár milliótól 100 millióig terjed, az átlagár jelenleg 28 millió forint

– jelentette ki az ingatlanpiaci szakértő.

A vizsgálat alapján a piacot nagy szélsőségek jellemzik, néhány millió forinttól a több száz millióig hirdetnek balatoni zárt kerteket. A tranzakciós adatbázis alapján egyértelmű, hogy a zártkerti ingatlanok ára növekedett, ezek között is a művelés alól kivett ingatlanok értéke nőtt a legjobban.

 

A zártkert, avagy a szocializmus jogalkotási vívmánya

Az Arsboni jogi szaklap a következőképpen magyarázza el a zártkert fogalmát: a belterületnek és a külterületnek van egy harmadik alternatívája: a zártkert. Vagyis a belterületen találhatóak általában a lakóingatlanok, a külterületen pedig a mezőgazdasági földek, a zártkert pedig e kettő között helyezkedik el. A zártkert eredetileg a szocializmus jogalkotásának vívmánya, miután a tsz-ek mellett megmaradtak olyan kisebb, tipikusan 800 és 1600 négyszögöl közötti földterületek, ahol a tsz-tagok a saját belátásuk szerint, szabadon gazdálkodhattak. Azaz a zártkerti és a külterületi ingatlanok tipikusan mezőgazdasági földként funkcionáltak és funkcionálnak, ám a hetvenes évektől a zártkerti ingatlanokat hétvégi telkekként kezdték használni, azon kisebb alapterületű házakat építettek (közművesítés nélkül), sőt egyesek akár életvitelszerűen ki is költöztek oda. Ideálisabb esetben ezekkel párhuzamosan folyt ugyan a mezőgazdasági művelés, de gyakoribb volt, hogy a mezőgazdasági jelleg teljesen kikopott.