A jelenlegi válsághelyzet sokban eltér a 2008-as válságtól. A mai ismeretek szerint pár hónapra állhat le a gazdasági élet, ami súlyos következményekkel járhat az emberek keresőképességére, de ezt követően a vállalatok működése normalizálódhat, így a jövedelemszerző képesség, ezzel párhuzamosan a havi hiteltörlesztési képesség is helyreállhat.

Nagy valószínűséggel tehát rövid időszakra szükséges egészen extrém lépésekkel megsegíteni a hitelfelvevőket - állapítja meg a Bankmonitor.hu elemzése.

Kapcsolódó

Az olasz példa: szünetel a hiteltörlesztés

Március 10-én jelentette be az olasz gazdasági miniszterhelyettes, hogy felfüggesztik a karanténnal érintett területeken (azóta ez már az egész ország területe) a lakáshitel-szerződésekből adódó havi törlesztési kötelezettséget. Az intézkedés részletei egyelőre kidolgozás alatt állnak, így nem tudható jelenleg az sem, hogy milyen időszakra terjed ki az úgynevezett fizetési moratórium.

Az angol példa: egy bank élre áll

A Royal Bank of Scotland Angliában közölte, hogy nem kormányzati nyomásra, hanem saját hatáskörű döntés alapján a fizetési nehézségekkel küzdő adósok számára 3 hónapos moratóriumot ajánl. Az adósok maguk dönthetnek arról, hogy élni kívánnak-e ezen lehetőséggel.

A Standard & Poor's, a világ egyik legnagyobb hitelminősítője szerint feltehetően több ország is követi az olasz példát és lehetőséget biztosíta a fizetési nehézséggel küzdők számára a törlesztés átmeneti felfüggesztésére.

Magyarország: a vállalkozóknak már kilátásban a fizetési moratórium

Hétfőn a Magyar Nemzeti Bank felszólította a bankokat, hogy a "rendkívüli helyzetre való tekintettel alkalmazzanak a vállalatok esetén törlesztési moratóriumot". Az intézkedés célja a csődhelyzetek elkerülése és ezáltal a munkahelyek védelme. Egyelőre azonban a fizetési moratórium bevezetésének részletei egyáltalán nem ismertek.

Mit tehet a fizetési nehézséggel küzdő magyar lakáshiteles?

Téves következtetés lenne abból kiindulni, hogy ha a vállalatok és vállalkozók számára nem szükséges fizetni a hitelek aktuális törlesztőrészletét, akkor a magánszemély lakáshitel felvevők számára is ez 100 százalékos biztonsággal be fog következni. Nem zárható ki, de amíg ez nem tény, addig elengedhetetlen a fizetési kötelezettségek teljesítésére történő törekvés az adósok részéről.

A magyar banki gyakorlat korábban is alkalmazta a fizetési átütemezés gyakorlatát. Így, ha egy adós bajba kerül ma az a legjobb megközelítés, hogy felveszi a kapcsolatot a bankjával és egyeztetett keretek között létrejön egy új megállapodás.

A legrosszabb magatartás az, ha az adós fizetési nehézség esetén elbújik a bank elől, egyszerűen nem teljesíti a törlesztési kötelezettséget. A korábbi válság egyértelmű tapasztalata, hogy a nemfizetők listájára, a negatív KHR-re történő felkerülés drámaian rontja a hitelfelvevő jövőbeli lehetőségeit. Olyannyira, hogy paradox módon sok olyan lehetőségtől is elestek a negatív KHR-esek, melyek érdemben segíteni tudták volna a fizetési képességük helyreállítását.

Hogyan működ(het) egy fizetési moratórium?

  • Ez nem jelent mást, mint a fizetési kötelezettség felfüggesztését, azaz semmi esetre sem következik belőle a hitel teljes, vagy részleges elengedése.
  • Alapesetben a fizetési moratórium idejével a hitel futamideje meghosszabbodik.
  • A fizetési moratórium alatt a hitel - jellemzően - nem kamatmentes, azaz a kamatokkal növekszik a nyilvántartott tartozás.
  • Az adósság növekedéséből egyenesen következik, hogy a fizetési moratórium lejártával magasabb lesz a hitel havi törlesztése.

Egy példa a fizetési moratórium működésére

Ha egy család négy évvel ezelőtt húszmillió forint lakáshitelt vett fel ötszázalékos kamatszint mellett (az egyszerűség kedvéért fix kamattal számolva), akkor a Bankmonitor lakáshitel-kalkulátora szerint 131 991 forint havi törlesztőrészletet fizet.

Ma a nyilvántartott tartozása 17 420 412 forint. Amennyiben most 4 hónap fizetési moratóriumot kap a család, akkor ezen négy hónap alatt nem fizet törlesztést, így a kamatok 292 160 forinttal növelik a teljes tartozást a negyedik hónap végére. Ha ezen a ponton újraindul a törlesztés (és négy hónappal nő az eredeti futamidő), akkor a család havi fizetési kötelezettsége 134 205 forintra emelkedik. Ez 1,7 százalékos növekedést jelent a havi kiadásokban (annak fejében, hogy a fizetési moratórium 4 hónapja alatt 527 965 forint törlesztést nem fizettek meg). Jól látható tehát, hogy ez egy abszolút élhető megoldás lehet.