A kormány koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelölte ki.
A beruházással összefüggésben nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni; nincs helye településképi véleményezési eljárásnak; nem kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni; építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni, továbbá közterület alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye - olvasható a friss közlönyben.
A rendelet kitér arra is, hogy a beruházással érintett műemlék épület azon részeinek bontása, amely épületrészek, illetve szerkezetek helyébe - a beruházás megvalósításához szükséges - épületrészek, illetve szerkezetek kerülnek beépítésre, engedély, tudomásulvétel, illetve bejelentés nélkül végezhető.
A kormány egy hosszú felsorolásban eltérést enged a településrendezési és építési követelményektől. Az indok: az eredeti architektúra visszaállítása Fellner Sándor 1903-as tervei alapján, a Szentháromság téri épületnél, valamint az elbontott rizalitok visszaépítése a Fortuna közben lévő épületrésznél.
Az általános előírásoktól való eltérések közé tartozik például az, hogy az épület rendeltetésszerű használatához személygépkocsi elhelyezését nem kell biztosítani, a zöldfelület legkisebb mértéke 0 százalék, illetve építmény, vagy építményrész terepszinten, illetve terepszint alatt közterületre legfeljebb 6 méterrel nyúlhat be. Az utóbbit lerontja az a lehetőség, hogy a terepszint alatti közlekedési célú építmény esetében a benyúlás a 6 métert meghaladhatja. (Az utóbbi feltehetően azt jelenti, hogy a mélygarázs - vagy annak egy része - a közterület alá kerül.)