A Munkásmozgalmi Múzeum már 1948-ban létezett Budapesten, ahol Rákosi Mátyás utasítására egy külön helyiségben felépítették a szegedi Csillagbörtön egyik cellájának mását. Azt, ahol ő raboskodott még a Horthy-korszakban. A rácsos ablakot, a vasajtót is a fővárosba hozatták és a cellában elhelyezték azt a rokkát is, amelyen a börtönben Rákosi naphosszat font – olvasható a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán.

1957-ben, a vérbe fojtott forradalom után, a Munkásmozgalmi Múzeum nevét Legújabb Történeti Múzeumra változtatták, majd 1966-ban ismét Munkásmozgalmi Múzeum lett. Az intézmény szépen lassan közelített a Budavári Palotához, hiszen 1968-ban a Szentháromság térre, a volt budai Városháza épületébe költöztették a gyűjteményt. 

Aztán elérkeztünk 1974-hez, amikor arról döntött a párt, ideje a Budavári Palotába költöztetni a vörös múzeumot. Az újságok melegen üdvözölték a döntést és nem hagyták ki a lehetőséget, hogy rúgjanak egyet a korábbi rendszerbe. A Pesti Műsor például így fogalmazott: „a palota első virágzása a XIV-XV. század idejére esett. Királyok, uralkodók fényes otthona volt. A két világháború között az ellenforradalmi rezsim alatt főleg reprezentációs célokat szolgált. Napjainkban a palota újabb fénykorát éli.” 

Az Ifjú Kommunista című újság pedig így írt a Várról: „a budai vár valamikor jelkép volt. Az emberek tudatában úgy élt ez a fogalom, mint az ország sorsát irányító urak ünnepi és hétköznapi találkozó- és lakhelye, ahol a szegények, a jogból és javakból kisemmizettek jövendő sorsát intézik.” A költözés előtt azt is megírták a lapok, hogy az A épületet hosszú évek kitartó munkájával alakították át a célnak megfelelően.

Arról már nem írtak, hogy a Budavári Palota lenyűgöző termeit sajnos alaposan tönkretették, és a hetvenes évek szocialista belsőépítészetére jellemző megoldásokat követtek. Így a Munkásmozgalmi Múzeum is olyan térbe került, ahol csak a funkció volt a vezérlőelv. A palota homlokzata sem járt jobban. A tetőszerkezetet megfosztották díszeitől, kicserélték a külső nyílászárókat, a korábbi, az épülettel harmonizáló ablakokat egyszerű, egytáblás ablakokra cserélték. 

Az egykori hauszmanni palota északi épületszárnyát három ablaktengellyel kibővítették nyugati irányba, megszüntették a Szent György téri főbejáratot és a Munkásmozgalmi Múzeum miatt egy új bejáratot nyitottak a Hunyadi udvar oldalán. A múzeumot aztán elsodorta a történelem. 1989-ben döntöttek arról, hogy beolvad a Nemzeti Múzeumba, és ki kell költöznie a Budavári Palotából. 1990 januárjában kalapáccsal és vésővel távolították el a múzeum feliratát a palota faláról. 

A Nemzeti Hauszmann Program keretében a Budavári Palota is megújul. Ennek részeként már eltávolították a kommunisták által felhúzott épületrészeket, és a rekonstrukció végén kívül-belül úgy néz majd ki a palota, ahogyan anno Hauszmann Alajos megálmodta és kivitelezte. Az újjászülető északi szárnyban új palotatörténeti kiállítás nyílik majd.