Az új lakásépítések ösztönzését célzó otthonteremtési kedvezmény igénybevételéhez a kormányzati portálon, a család.hu-n közölt összefoglaló szerint a jövőben nem kell figyelembe venni a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét, azaz az építőket e szerint a továbbiakban semmi nem motiválja energiahatékony épület létrehozására.

Ezzel szemben az épületek energiahatékonyságát szabályozó, jelenleg hatályos 7/2006-os TNM (regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszteri) rendelet azonban kimondja, hogy ha egy épület "központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg", akkor azoknál azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni.

Kapcsolódó

Vagyis a jelenleginél éppen hogy lényegesen komolyabb épületenergetikai követelményeket kell érvényesíteni, melyek révén az új épületek energiaigénye jelentősen, akár felére csökkenhet. A megemelt lakáscélú állami támogatások révén várható lakásépítési élénkülésre már kihat az energiahatékonyság növelése érdekében hozott szabályozás - hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).

Negyven százalékkal kell energiatakarékosabbnak lenni

A szigorítás következményeként többek között a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Minden beruházás az eddigieknél jóval nagyobb energia-megtakarítást eredményez majd köszönhetően a költségoptimalizálásra vonatkozó épületenergetikai előírásoknak.

A MEHI szerint az épületek zöldítése az egyik legjobb és leginkább költséghatékony módja annak, hogy a globális szén-dioxid kibocsátást csökkentsük. Magyarország vállalta, hogy jelentősen javítja épületállományának energiahatékonyságát, legyen szó akár középületekről, akár lakóépületekről vagy vállalkozásokról.

Be lehetne hozni az elmaradást

Sajnos az épületek energetikai megújításában nagy az elmaradás, ezért is remek lehetőség a szigorúbb energiahatékonysági elvárások mielőbbi érvényesítése. A hazai épületállomány energiahatékonysági megújulása - akár új építésről, akár felújításról is van szó - tehát nem egyszerűen az energiaszámlák tartós csökkentéséről szól, hanem jelentős energiamegtakarítási potenciált jelent - állítja a MEHI.

Nemcsak az építészek, a mérnöktársadalom számára elengedhetetlen, hogy a csokos  lakások tervezésénél, építésénél tisztában legyenek az új szabályok érvényességével, de maguk az építtetők számára is elemi kérdés, hogy most épülő házuk, lakásuk ne váljon pár éven belül energetikailag elavulttá, és emiatt veszítsen értékéből. Fontos az is, hogy a csok odaítélésénél és az elkészült épületek esetén a hatóságok ellenőrizzék, hogy valóban teljesülnek-e a jogszabályok által előírt követelmények, hiszen az energia-megtakarítás, a hatékonyság emelése közös érdekünk - mondja Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

Az persze megint csak más kérdés, hogy az egyszerűsített építési engedélyezés következtében az épületenergetika tervezésére mekkora figyelem jut a jövőben.